Movatterモバイル変換

[0]ホーム
URL:

跳转到内容
维基词典自由的多语言词典
搜索

alá

維基詞典，自由的多語言詞典
參見：ala、alá- 和Alá

匈牙利語

[编辑]

Template:Hu-comp-postp

詞源

[编辑]

al(“下部”) +‎-á(格後綴及所有格後綴)。[1][2]

發音

[编辑]

後置詞

[编辑]

alá

  1. 在……的下方，在……的底下
    Mikroszkópalá tettem. ―我把它放在顯微鏡下方。

衍生詞

[编辑]
短語

相關詞

[编辑]

代詞

[编辑]

alá

  1. alája之同義詞。
    Ne álljalá! ―別跑到它下面！

變格

[编辑]
alá 的變格
人称单数复数
第一人称alám /énalámalánk /mialánk
第二人称alád /tealádalátok /tialátok
第三人称alá,alája /őalá,őalájaalájuk /őalájuk

名詞

[编辑]

alá (複數alák)

  1. (教育)減（成績稍微比上一等級要低）
    Négyesalát kaptam a dolgozatomra. ―我這次測驗拿了個B減。

語尾變化

[编辑]
變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
單數複數
主格aláalák
賓格alátalákat
與格alánakaláknak
工具格alávalalákkal
因果格aláértalákért
轉移格aláváalákká
到格aláigalákig
樣格-形式alákéntalákként
樣格-情態——
內格alábanalákban
頂格alánalákon
接格alánálaláknál
入格alábaalákba
上下格aláraalákra
向格aláhozalákhoz
出格alábólalákból
上格alárólalákról
奪格alátólaláktól
alá 的所有格形
所有者单数所有物复数所有物
第一人称单数alámaláim
第二人称单数aládaláid
第三人称单数alájaalái
第一人称复数alánkaláink
第二人称复数alátokaláitok
第三人称复数alájukaláik

參見

[编辑]

來源

[编辑]
  1. ↑alá in Zaicz, Gábor (ed.).Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006,ISBN9637094016.  （參見其第二版。）
  2. ↑Eőry, Vilma.Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007.ISBN978 963 7094 71 2

延伸閱讀

[编辑]
  • (後置詞、副詞、動詞前綴)：alá in Bárczi, Géza and László Országh:A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (副詞；alája的另寫法)：alá in Bárczi, Géza and László Országh:A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • alá in Ittzés, Nóra (ed.).A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031(work in progress)

葡萄牙語

[编辑]

發音

[编辑]

感嘆詞

[编辑]

alá!

  1. olha lá的視覺方言拼法。

西班牙語

[编辑]

發音

[编辑]

感嘆詞

[编辑]

alá

  1. hala的另一種寫法

延伸閱讀

[编辑]
来自“https://zh.wiktionary.org/w/index.php?title=alá&oldid=9011152”
分类：​
隐藏分类：​
[8]ページ先頭
©2009-2025 Movatter.jp