Magáncsőd 2015 szeptemberétől – családi csődvédelem
A családi csődvédelemmel kapcsolatos első hírek 2011. márciusban jelentek meg hazánkban, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a bajba jutott devizahitelesek problémáját a piac nem fogja tudni megoldani. A KDNP már 2009-ben kérte a családi csőd bevezetését, de ez visszhang nélkül maradt.
A magáncsőd és a családi csődvédelem (a kettő ugyanaz) felvetése és a bevezetés között számtalan év telt el, azonban 2011 után a magyar kormány különböző módszerekkel igyekezett védeni a devizahiteleseket, így a magáncsőd bevezetése nem volt olyan sürgős, mint akkor.
A Magyarországon korábban teljesen ismeretlencsaládi csődvédelem rendszerét azok számára dolgozták ki, akik törleszteni már nem tudnak, de egy vagyonfelügyelő segítségével még megmenthető az otthonuk (jelzáloghitel esetén), illetve nem kerülnek teljesen reménytelen helyzetbe. Az elmúlt évek ennek az egyszerű meghatározásnak a pontos, számításokon alapuló jogszabályba foglalásával teltek.
Nézzük tíz pontban, melyek a legfontosabb tudnivalók a magáncsődről:
- A csődvédelem önkéntesen igényelhető.
- 2015. szeptember 1-jétől a nem fizető jelzáloghitelesek, 2016. október 1-jétől bárki igénybe veheti.
- Olyan személy igényelheti, akinek a tartozása (nem a hitele összege!) legalább 2 millió és legfeljebb 60 millió forint.
- Akkor igényelhető, ha az adós legalább 500 000 forintnyi (kamatokkal és járulékokkal növelt) tartozása 90 napnál régebb óta áll fent. A tartozások között lennie kell legalább egy hitelnek is.
- Csak akkor igényelhető, ha az adósság összege az igénylő csődvagyonának 100% és 200% közötti részét teszi ki. A csődvagyon az ingóságok és ingatlanvagyonok összege, továbbá a következő öt évben várható bevétel összege.
- A magáncsőd időszaka alatt az adós kevesebbet törleszt, mint amennyit kellene. A csődvédelem lejártakor a megmaradt tartozást elengedik. Az engedmény akár 95% is lehet.
- A csődvédelem alatt csődbiztos felügyeli az igénylő, a hozzátartozói és a vele egy háztartásban élők költéseit. Egy-, két- és háromfős családok esetén fejenként a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét költhetik el szabadon (vagyis három fő esetén kb. 120 000 forintot), négy főtől pedig csak a legkisebb öregségi nyugdíj összegét családtagonként (4 fő esetén szintén kb. 120 000 forint). Ennél nagyobb költéshez a csődbiztos beleegyezése szükséges.
- A csődvédelem alapesetben 5 évre szól, de meghosszabbítható 7 évre. Egy személy életében egyszer veheti igénybe a csődvédelmet.
- Ha valaki bármilyen formában csal, azt örökre kizárják a csődvédelemből.
- Az adósnak vállalnia kell, hogy ha nincs munkája, keres. Fontos továbbá, hogy nem viselkedhet úgy, hogy magatartása miatt megbüntessék, elbocsássák stb. – vagyis csökkenjen a törlesztőképessége.
A 2012-es javaslat szerint a családi csődvédelem lényege, hogya bajba jutott család gondnokot kap, aki segít beosztani a havi fizetést, segélyt, nyugdíjataz adósnak (és családjának). A gondnok lehet szociális munkás, pénzügyi szakember vagy családvédelmi szakember is. A szakember feladata, hogy azoknak a családoknak mutasson kiutat, segítsen bevételeik beosztásában, amelyek nem tudják fizetni a számlákat vagy a banki törlesztéseket, de nem azért, mert anyagi eszközeik elégtelenek, hanem
- azért, mert nem tudják megfelelően beosztani a jövedelmüket, vagy
- nem hajlandóak megválni olyan vagyontárgyaiktól, amelyek értékesítésével jelentős pénzhez jutnának.
A csődbiztos feladata, hogy tárgyaljon a bankokkal és közüzemi cégekkel, és próbáljon közvetíteni a felek között, jellemzően engedményeket kicsikarva a szolgáltatóktól.
A magáncsőddel kapcsolatos kormányzati munka 2015 elején váltott magasabb sebességbe. A tervezet szerint a csődközelben levő magánszemélyek (és családjuk) szakemberek segítségét igényelhetik: a kisebb összegű elmaradások rendezésére pénzügyi, szociális vagy akár jogi szakértők is kirendelhetők. A magáncsőd természetéből következően a rendszerbe csak olyanok léphetnek be, akiknek van vagyonuk és bevételük: mivel a csődvédelem lényege, hogy a gondnok osztja be a család bevételeit, a családnak értelemszerűen rendelkeznie kell bevételekkel – illetve pénzzé tehető vagyontárgyakkal (pl. járművel vagy nyaralóval, plazmatévével és egyéb, a létfenntartáshoz nem szükséges, de értékes ingóságokkal).
A magáncsőd és a családi csődvédelem szinonimák, ugyanazt a fogalomkört takarják. A magáncsőd lényege az, hogy megelőzze egy súlyosan eladósodott személy teljes anyagi ellehetetlenülését.
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény lépcsőzetesen és fokozatosan terjeszti ki a csődvédelem lehetőségét az egyes lakossági csoportokra.
A magáncsődvédelmet kérő személy elkerülheti a bírósági végrehajtást, könnyíthet a rá nehezedő havi törlesztések terhein, valamint részleges adósságelengedést kaphat.
A Családi Csődvédelmi Szolgálat az a hatóság, amely a magáncsőd során minden lépést ellenőriz. A családi vagyonfelügyelők a Családi Csődvédelmi Szolgálattal jogviszonyban álló személyek.
A törvényi szabályozás célja az eladósodott magánszemélyek adósságcsapdából való kikerülését célzó új jogintézmény, a magáncsődeljárás hazai jogrendbe történő bevezetése.
A csődgondnok akár 50%-os adósságelengedést is kijárhat azoknak az adósoknak, akik rendszeresen fizetik a rezsicéggel, bankkal kialkudott havi adósságtörlesztést.
Tájékozódjon a családicsődvédelemről még ma!
Milyen feltételei vannak? Kik vehetik igénybe? Milyen tartozásokra?
A magáncsőddel kapcsolatos kormányzati munka 2015 elején váltott magasabb sebességbe. A tervezet szerint a csődközelben levő magánszemélyek (és családjuk) szakemberek segítségét igényelhetik: a kisebb összegű elmaradások rendezésére pénzügyi, szociális vagy akár jogi szakértők is kirendelhetők. A magáncsőd természetéből következőena rendszerbe csak olyanok léphetnek be, akiknek van vagyonuk és bevételük: mivel a csődvédelem lényege, hogy a gondnok osztja be a család bevételeit, a családnak értelemszerűen rendelkeznie kell bevételekkel – illetve pénzzé tehető vagyontárgyakkal (pl. járművel vagy nyaralóval, plazmatévével és egyéb, a létfenntartáshoz nem szükséges, de értékes ingóságokkal).
A családi csődvédelemmel kapcsolatos munkálatoknak az a tény adott lendületet, hogy 2014-ben nagyjából 500 000 behajtási ügyet indítottak csak a rezsicégek. A jogszabály nagyon fontos eleme annak a meghatározása, hogy mekkora tartozással léphet be valaki a csődvédelembe. Ez 2 milliótól 60 millió forintig terjedő összeg – vagyis a nagyobb rezsitartozásoktól a hatalmas összegű jelzáloghitelekig sok minden belefér. Fontos tudnivaló, hogyha a tartozások száma átlépi az ötöt, az adós nem léphet be a csődvédelembe, mivel helyzete már nem rendezhető ilyen “puha” módszerrel.
Szintén kulcsfontosságú, hogya családi csődvédelem önkéntes, vagyis az adósnak magának kell kérvényeznie. Az igénylés pozitív elbírálása után a család csődgondnokot kap, aki a nagyobb kiadásokat megtilthatja a családnak, illetve a csődvédelemben maradás feltételéül szabhatja a család tulajdonában levő jármű(vek) vagy értékesíthető ingatlan(ok) és még kisebb ingóságok eladását is.
A családi csődvédelembe belépők a megszorításokért cserébe jelentős kedvezményt kapnak. Egy banki hitel esetén például megállapítanak egy fix törlesztést (amely természetesen nem éri el az eredeti törlesztőt), és ha az adós ezt rendesen fizeti, akkora csődvédelem futamidejének végén a bank leírja a tartozás egy részét. (A futamidő jellemzően 5–10 év lehet.)
