| Legal Officer |
| Junior Account Manager (EurActiv Poland) |
| Deputy Director – Public Affairs/Marketing |
Hirdetés
Utoljára frissítve: 09.03.2011
Az Európai Bizottság 2010 március 3-án terjesztette elő az Európa 2020 stratégiát, melynek célja a válságból való kilábalás és az európai gazdaság felkészítése a következő évtizedre. A Bizottság a gazdasági növekedést elősegítő három kulcsterületen jelölt ki uniós, illetve nemzeti szinten elvégzendő konkrét feladatokat: a tudást, az innovációt, az oktatást és a digitális társadalmat középpontba helyező „intelligens növekedés”, a hatékonyabb erőforrás-felhasználást elősegítő és a versenyképességet növelő „fenntartható növekedés”, valamint a munkaerő-piaci részvételt fokozó, a készségek elsajátítását ösztönző és a szegénység elleni küzdelmet elősegítő „inkluzív növekedés” területén.
Hirdetés
Az Európa 2020 az összes uniós politikát érinti, mivel célja az egész Európai Unió működésének stratégiai irányt adni. A stratégia az egyetlen növekedési célt úgy egyensúlyozta ki a különböző társadalompolitikai nézetek között, hogy jobb gazdaságpolitikán alapuló „okos”, a környezeti szempontokat is figyelembe vevő „fenntartható” és a szociális kohéziót is szem előtt tartó „befogadó” növekedésről beszél. Az Európa 2020 stratégiájának megvalósítását hét zászlóshajó, azaz önmagában is jelentős közösségi, nemzeti és regionális szintű, megfelelő költségvetéssel rendelkező közpolitikai kezdeményezés támasztja alá. A stratégia azonban nem terjed ki az euró alapjait lefektető Stabilitási és Növekedési Paktumra, a maastrichti kritériumok néven ismert alapvető fiskális és monetáris politikai célokra, amelyet a Stabilitási és Növekedési Paktum 2020 néven óvatosan modernizált egyezség fog felváltani.
Az Európa 2020 stratéga hét kiemelt „zászlóshajó” programot tartalmaz:
Az Európa 2020 újdonsága, hogy a Lisszaboni Stratégiával szemben az EU legmagasabb politikai szintjén számonkérhető, illetve az EU legmagasabb szintű politikai testületeinek kell rendszeresen felülvizsgálniuk a haladást, és az esetleges lemaradást okozó tagokra nyomást gyakorolni (az általános szankciók köre kizárt, de a Bizottság az eddigi eszközökkel szankcionálhatja a sorból kilógó tagállamokat). A Lisszaboni „indikátorok” tömegével szemben az Európa 2020 a négy maastricthi kritériumnál csak eggyel több, öt (+2) egyszerűen számon kérhető fő célszámot tartalmaz: az aktivitása ráta 69-ről 75%-ra emelését, a kutatási-fejlesztési kiadások GDP-arányos 3%-os szintre emelését, 20%-kal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátását és 20%-százalékos megújuló energia-arányt; a korai iskolaelhagyók arányának 15-ről 10 százalékra csökkentését és a diplomások arányának 40%-ra növelését és 20 millióval szegénységi küszöb alatt élő európai polgár felemelését.
Magyarországot először kétféleképpen fogja éritnteni az Európa 2020 stratégia. Egyrészt az Új Széchenyi Program, amely jórészt az EU támogatásainak átcsoportosítására épül, figyelembe kell vegye az Európa 2020 új prioritásait, például az eddiginél nagyobb arányban kell támogassa a kutatást és innovációt. Másrészt februárra magyar kormánynak el kellet volna készítenie a Nemzeti Reform Programot.
Magyarország azonban látványosan nem veti alá magát az EU közös gazdaságpolitikájának. 2010. március 1-én Matolcsy György az EU elvárásainak megfelelő reformprogram helyett egy attól eltérő Széll Kálmán terv nevű programot mutatott be, amelynek bővebb, befektetőknek szánt angol változatát eltérő néven és tartalommal Structural Reform Program néven tették közzé. Egy harmadik, az EU-nak készülő Nemzeti Reform Program áprilisra készül el, ezzel nyitva hagyva azt a kérdést, hogy Magyarország önálló vagy az EU-val egyeztetett gazdaságpolitikát kíván-e folytatni. Amennyiben a hivatalos nemzeti program nem fog eltérni a "strukturális programtól", abban az esetben is a szimbolikus elkülönülés fennmarad. (Az eddig ismertté vált változatok alul, a Dokumentumok linkek között találhatók meg).
A magyar kormány különutas politikájáva a közvélemény, már amennyire érti, részben egyetért. Az Eurobarometer EU-szintű közvéleménykutatás 2010. novemberében felvett adatai szerint a szorosabb európai gazdasági koordináció támogatottsága csak Nagy-Britanniában alacsonyabb a magyar mértéknél (65, illetve 57%).
2009-ben, a világ pénzügyi válsága és az északi félteke gazdasági válsága közben kellett volna megkezdeni a 2000 és 2010 közötti európai stratégia, a Lisszaboni Stratégia értékelését és új program kialakítását. A Lisszaboni Stratégia céljai azonban nyilván elérhetetlenek voltak, hiszen Európa nem vált a világ legversenyképesebb térségéve, sőt, a nagy válság idején a legsebezhetőbb területnek bizonyult. A Lisszaboni Stratégia „helyes célkitűzéseit” de „nem megfelelő eszközeit” felülvizsgálva a Bizottság EU 2020 néven kezdte meg egy új stratégia megalkotását. Hosszú vita után, 2010-ben került elfogadásra az Európa 2020-ra átkeresztelt, az európai gazdaság újbóli növekedését egyetlen célként megjelölő új közpolitikai alapdokumentum.
Fejlesztés és DesignMONOGRAM Technologies
