Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


コンテンツにスキップ
ウィクショナリー日本語版
検索

dz

出典: フリー多機能辞典『ウィクショナリー日本語版(Wiktionary)』
フリー百科事典ウィキペディアに 「Dz」の記事があります。

DZ およびDz も参照。

記号

[編集]

略語

[編集]

dz

  1. ゾンカ語ISO 639-1言語コード。

このページはスタブ(書きかけ)です。このページを加筆して下さる協力者を求めています。


ハンガリー語

[編集]

発音

[編集]
  • (音素):IPA(?):/ˈd͡z/
  • (文字名):IPA(?):/ˈd͡zeː/

文字

[編集]

dz (小文字,大文字Dz)

  1. ラテン文字で書かれるハンガリー語アルファベットの7番目の文字、読みはdzé

格変化}

[編集]
語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 前舌非円唇)
単数複数
主格dzdz-k
対格dz-tdz-ket
与格dz-nekdz-knek
具格dz-veldz-kkel
因格dz-értdz-kért
変格dz-védz-kké
到格dz-igdz-kig
様格(ként)dz-kéntdz-kként
様格(ul)
内格dz-bendz-kben
上格dz-ndz-ken
接格dz-néldz-knél
入格dz-bedz-kbe
着格dz-redz-kre
向格dz-hezdz-khez
出格dz-bőldz-kből
離格dz-rőldz-kről
奪格dz-tőldz-ktől
非限定的
所有形単数
dz-édz-ké
非限定的
所有形複数
dz-éidz-kéi
dzの所有形
所有者単数複数
1人称単数dz-mdz-im
2人称単数dz-ddz-id
3人称単数dz-jedz-i
1人称複数dz-nkdz-ink
2人称複数dz-tekdz-itek
3人称複数dz-jükdz-ik

参照

[編集]

参考文献

[編集]
  • dzinBárczi, Géza andLászló Országh.A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト:Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992:→ISBN
  • dz in Ittzés, Nóra (ed.).A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031(work in progress; publishedA–ez as of 2022)
https://ja.wiktionary.org/w/index.php?title=dz&oldid=2088008」から取得
カテゴリ:
隠しカテゴリ:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp