ecet
Egy szláv*ocet szóból, ami latin eredetű, vö. latinacetum.
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | ecet | ecetek |
| tárgyeset | ecetet | eceteket |
| részes eset | ecetnek | eceteknek |
| -val/-vel | ecettel | ecetekkel |
| -ért | ecetért | ecetekért |
| -vá/-vé | ecetté | ecetekké |
| -ig | ecetig | ecetekig |
| -ként | ecetként | ecetekként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | ecetben | ecetekben |
| -on/-en/-ön | eceten | eceteken |
| -nál/-nél | ecetnél | eceteknél |
| -ba/-be | ecetbe | ecetekbe |
| -ra/-re | ecetre | ecetekre |
| -hoz/-hez/-höz | ecethez | ecetekhez |
| -ból/-ből | ecetből | ecetekből |
| -ról/-ről | ecetről | ecetekről |
| -tól/-től | ecettől | ecetektől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | ecetem | eceteim |
| a te | eceted | eceteid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk | ecete | ecetei |
| a mi | ecetünk | eceteink |
| a ti | ecetetek | eceteitek |
| az ő | ecetük | eceteik |