Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Zurna | |
 | |
| Török és szír zurna | |
| Más nyelveken | |
| perzsa:surnay,زورنه | |
| Besorolás | |
| aerofon →fúvós → kettősnádnyelves | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 422.112 |
| Rokon hangszerek | schalmei,oboa,töröksíp |
| Hangminta | |
 AWikimédia Commons tartalmazZurna témájú médiaállományokat. | |
Azurna (perzsa:szurnaj,سرنای elterjedt nézet szerint a سور (szúr) – jelentése ’ünnep’ – és a نای (naj) – jelentése ’nád’ – szavak összetételéből) fából készült keletinádnyelvesfúvós hangszer. Legkorábbi leírása a10. században,Al-Fárábinál található. AzIszlám hatása alá került népeknél, aKözel-Keleten, aBalkánon,Észak-Afrikában,Indiában, ezen kívülKínában terjedt el. A magyartöröksíp is ennek a hangszernek egy változata. A zurna azeurópai zene kettős nádnyelvvel működő hangszereinek, végső soron azoboának, afagottnak is az őse.
A zurnának ajaktámasszal ellátott kettős nádnyelves fúvókája van, furatának felső része hengeres, majd széles, kúpszerű tölcsérbe megy át, ez utóbbi gyakran fémből készül. Hat-nyolc felső és egy alsó hanglyuk van rajta.
Egyéb elnevezései:mizmar,zamr (arab),sona (kínai).
Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap