Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Zsedényi Béla | |
 | |
| Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke | |
| Hivatali idő 1944.december 21. – 1945.november 29. | |
| Előd | Zsitvay Tibor (1927-ig) |
| Utód | Nagy Ferenc |
| Született | 1894.április 5.[1] Aknasugatag |
| Elhunyt | 1955.február 8.(60 évesen)[1] Budapest |
| Sírhely | Új köztemető |
| Párt | |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
 AWikimédia Commons tartalmazZsedényi Béla témájú médiaállományokat. | |
LőcseiZsedényi Béla (Aknasugatag,1894.április 5. –Budapest,1955.február 8.)miskolci jogászprofesszor, azIdeiglenes Nemzetgyűlés elnöke.
Apai ágoncipszer származású, egyik őse még német birodalmi nemesként települt át Magyarországra, az egykoriSzepes vármegye területére, ahol 1649-ben III. Ferdinánd magyar királytól lőcsei előnévvel kapott magyar nemességet. Családja 1824-ig aPfannschmidt vezetéknevet viselte, s a megye legtekintélyesebb protestáns családjai közé tartoztak. Egyik rokona,Zsedényi Ede országos hírű politikus, országgyűlési képviselő volt areformkorban, majd akiegyezés utánDeák-pártiként ismét, haláláig. Béla apja, Ottó, bányamérnök volt az Aknasugatag melletti sóbányában.
Középiskolai tanulmányaitNagyszebenben majdMáramarosszigeten végezte. Jogi tanulmányait is a város jogakadémiáján kezdte, majd Budapesten fejezte be: jogi és államtudományi doktorátust szerzett. Azelső világháború idején azolasz fronton szolgált. Számos kitüntetést kapott cselekedeteiért. Leszerelése után – 1919-ben – a közigazgatásban helyezkedett el:Komárom főjegyzője lett, de acsehszlovákok internálták, végül 1924-benMagyarországra,Tolcsvára települt. Még 1921-ben megnősült, Ferenczfalvi Tavy Olíviát vette el; egy gyermekük született, Lilla (1926).
1925-től 1944-ig amiskolcievangélikus jogakadémia tanára volt. Magántanári habilitációját apécsi egyetemen tette le 1928-ban. A Tiszai Evangélikus Egyházkerület világi főjegyzője és az evangélikus zsinat tagja volt. 1929-ben – aFüggetlen Demokrata Párt képviseletében, azMSZDP-vel közös listán – bekerült Miskolc város törvényhatósági bizottságába, majd a Magyar Külügyi Tanács tagja is volt. Rövid ideig támogattaGömbös Gyula politikáját, de 1939-től már az ellenzékiFelsőmagyarországi Reggeli Hírlap főszerkesztője volt, míg be nem tiltották az újságot.
1944-benBudapesten nyitott ügyvédi irodát, anémet megszállás idején pedig bujkált. A nyilasok 1944. október 17-én mégis elfogták,Szilvásváradra internálták, de megszökött. 1944 decemberében azIdeiglenes Nemzetgyűlés tagjává, majd az alakuló ülésen, 1944. december 21-én elnökévé választották, és így 1945. január 26-ától december 7-éig aNemzeti Főtanács elnöke is volt. 1945. november 4-én, elnöki mandátuma lejártával, az új nemzetgyűlés külön törvény alapján kilenc másik közéleti személyiséggel együtt meghívta képviselőnek. Mérsékelt politikusként részt vett aPfeiffer Zoltán vezetteMagyar Függetlenségi Párt megalapításában. Az1947-es választásokon már e párt színeiben jutott be az országgyűlésbe. A pártja ellenikommunista akció keretében parlamenti mandátumát 1947. november 20-án megsemmisítették (a komplett frakcióéval együtt), ettől fogva ügyvédként tevékenykedett.
1950. május 24-én koholt vádak alapján letartóztatták, majd novemberben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Lánya, Lilla, aki addig opera- és hangverseny-énekesnő volt, fizikai munkát kellett, hogy vállaljon. Felesége 1952-ben közlekedési baleset áldozata lett. Zsedényi Béla a gyűjtőfogházban hunyt el 1955-ben, és titokban temették el arákoskeresztúriÚj köztemető301-es parcellájában.
Rehabilitációját 1957-ben indították el, de mivel addigra már elhunyt, a perújításra csak 1963-ban került sor. A korábbi ítéletet nem nyilvános tárgyaláson megsemmisítették, és minden vádpontban felmentették, a családját (és a közvéleményt) azonban csak 1989. július 6-án értesítették. 1990. február 28-án az Országgyűlés is megemlékezett róla, ünnepélyes újratemetése földi maradványainak azonosítása után, 1990. december 20-án volt. A ceremónián részt vettGöncz Árpádköztársasági elnök ésAntall Józsefminiszterelnök is.
Nyughelye 2023-ban is azÚj köztemető 301-es parcellájának 11. sor, 11. sírhelye.[3] Felesége hamvai és Zsedényi Béla márvány névtáblája aFiumei úti sírkert Falsírboltok bal oldal 577. sír alatt található.
1991-ben aMiskolci Egyetemen Zsedényi-domborművet helyeztek el az A/6. épületben,Máger Ágnes alkotását, és előadótermet neveztek el róla. 1993-ban egykori budapesti lakóházán (Veres Pálné utca 14.) helyeztek el emléktáblát. Nevét utca[1] őrzi Miskolcon, aMartinkertvárosban.
