Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Zlatorog

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. január 30.

Pontosságellenőrzött

1899-es illusztráció

AZlatorog(Aranyszarv) egy mitikus fehér szőrűkecskebak, vagy más változatok szerintzerge, melynek aTriglav magaslataiban volt a birodalma. AZlatorog legendája közismertSzlovéniában,[1] valamint azosztrákKarintiában és azolaszFriuli-Venezia Giulia tartományban.

A Zlatorog történetét előszörKarl Deschmann (Karel Dežman) jegyezte le aLaibacher Zeitung újság 43. számában,1868.február 21-én.[2] A Zlatorog több mesében is szerepel, viszont ugyanazok a tulajdonságai vannak mindegyikben. Az arany szarvai kulcsot képeznek a Triglavban elrejtett kincshez. Az állat vére gyógyító hatású virágokat teremt. Ezen kívül egyes változatokban halhatatlannak is tartják.

Történet

[szerkesztés]
Zlatorog egy 1920-as plakáton

Karl Deschmann által írt történet

[szerkesztés]

A Zlatorog aranyszarvai kulcsot képeztek a Triglavban levő elrejtett kincshez. Egy fiatal és bátortrentai vadász beleszeretett egy szép lányba és sikerült elnyernie szívét azzal, hogy gyönyörű virágokat hozott neki. Azonban egy nap jött egy gazdagvelencei kereskedő, aki próbálván elnyerni a lány kegyeit, aranyozott ékszereket ajándékozott neki. Amikor a vadász a lányhoz jött, az kinevette őt. A vadász szomorú lett és elment.Ezek után egy másik vadász, a Zöld vadász, akiről mesélték hogy már több igazságos ember vesztét okozta, rábeszélte, hogy még aznap este keressék meg Zlatorogot és kaparintsák meg a kincset. Másnap reggelre megtalálták az állatot, meglőtték és üldözőbe vették. A haldokló állat egy keskeny hegypárkányra mászott. A vércseppeiből gyönyörű, gyógyító hatású virágok nőttek ki. A Zöld vadász siettette a fiút, hogy ölje meg az állatot mielőtt az enne a virágból, de már késő volt. A Zlatorog megevett egy virágot, és az új életerőt adott neki. A vadásznak futott, akit megvakított az arany szarvak fénye, és lelökte a hegyről. AzIsonzó folyó kihozta holttestét a völgybe.

Dušica Kunaver változata

[szerkesztés]

AJezerska-völgy fölötti hegyekbenfehér nők éltek, akik segítettek a szegényeken. Ha valaki a völgybe került, akkor megmutatták neki az utat, amelyen nem volt lavinaveszély. A fehér nők fehérkecskéket tartottak. A kecskéket a halhatatlan Zlatorog vezette. Ha valaki meglőtte, véréből varázsnövény nőtt ki, melyettriglávi rózsának neveztek. Miután evett ebből a növényből, a Zlatorog rögtön meggyógyult. A Zlatorog szarvai voltak a Bogatin hegyben elrejtett kincs kulcsa. A kincsen százfejűsárkány őrködött.

ATarvisio felé vezető úton egy kocsma volt, az Isonzó folyó mentén. A kocsmáros lányának sok hódolója volt, viszont ő csak a trentai vadászt szerette, aki a legjobb vadász volt a környéken. Viszont amellett, hogy a vadász ismerte az összes környező hegyet, soha nem hozott a lánynak ajándékot, még virágot se. Egy nap összevesztek, és a lány a gazdag velencei kereskedővel kezdett szórakozni, aki rögtön az első randin gyöngynyakláncot ajándékozott neki. A vadász erre elhatározta, hogy el fogja hozni a Bogatin hegyben rejtett kincset. Ebben a Zöld vadász segített neki, akinek rossz hírneve volt. A trentai vadász meglőtte a Zlatorogot, majd követte egy meredekbarlangig. A barlangban a vadász meglátta a gyönyörű triglávi rózsákat, és elkezdte szedni őket. Közben a Zlatorog evett a virágból és meggyógyult, majd dühében nekiment a vadásznak és lelökte a hegyről. Egy idő múlva a folyó elhozta holttestét a kocsmáig. A vadász kezében fogta a triglávi rózsákat.

Ezek után a fehér nők elhagyták a Jezerska-völgyet. Magukkal vitték a fehér kecskéket is.[3]

Átdolgozások

[szerkesztés]

A Zlatorog történetétRudolf Baumbach 1877-ben versbe foglalta, ez lett legnépszerűbb műve.[4] Camilla and Eduard Lucerna operát készítettek a történetből.

A „Zlatorog” emellett alaškói sörmárka neve is.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Mirkulovska, Bistrica (2001)Zlatorog: Slovenečki narodni prikazni(Aranyszarv: szlovén nemzeti eposz) Detska radost, Skopje, Macedonia (FYR),ISBN 9989-30-629-X; in Macedonian
  2. EUROPA 1997 - Tales and legends. Szlovén Posta. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  3. D., Kunaver (1991). Slovenska dežela v pripovedki in podobi. Ljubljana: Mladinska knjiga
  4. Gluth, Viktor and Baumbach, Rudolf (1910)Zlatorog Feuchtinger, Stuttgart,OCLC 250241578

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zlatorog&oldid=27837282
Kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp