Zimbabwe (korábbanDél-Rhodézia vagyDél-Rodézia) egyMagyarország területénél négyszer nagyobb országAfrika déli részében. Északon aZambézi, délen aLimpopo völgye határolja.
A 2022-ben nagyjából 15 millió lakosú országnak tizenhathivatalos nyelve van.[5] Valamikor „Afrika ékköveként” ismerték jóléte miatt.[6][7][8]
A „Zimbabwe” név egysona kifejezésből származik, amely eredetilegNagy-Zimbabwét jelölte, amely egy középkori város volt a mai ország délkeleti részén; a maradványai ma védett terület.
A 19–20. században Dél-Rodézia (1898), Rodézia (1965) és Zimbabwe Rodézia (1979) néven volt ismert. Az állam „Zimbabwe” néven való első megjelölése 1960-ból származik.[9] Fővárosa,Harare 1890–1980 között aSalisbury nevet viselte,Lord Salisbury brit miniszterelnök–külügyminiszter után.
Rodézia a nevétCecil Rhodes brit gyarmatosító után kapta, akit az általa behívott fehér telepesek annyira tiszteltek, hogy egyhangúlag róla akarták a területet elnevezni, szemben a brit adminisztráció már ekkoribanZambéziá-nak szándékozott elnevezni a mai Zambia és Zimbabwe területét.[10][11] ARodézia név a mai napig egy negatív fogalom Afrika ezen részén, amely azonosult a gyarmatosítással és a faji elnyomással.
Az ország nagy részefennsíkból áll, 1000 és 1600 m közöttiTengerszint feletti magassággal. A fővárostól délkeletre magasabb hegyvidék található, ezt a területet Keleti-felföld néven ismerik. Itt található a legmagasabb pontja, a Nyangani (korábban Inyangani), 2592 m.[12]
Zimbabweszubtrópusi éghajlattal rendelkezik, számos helyi változattal. A déli területek hőségükről és szárazságukról ismertek, míg a középső fennsík egyes részein télen éjszakai fagy is előfordul.
Fennsíkján aszáraz évszak alatt azéghajlat mérsékelt. A hűvösebb, szárazabb évszakban (májustól októberig) az éghajlatmediterrán jellegű, napos, meleg nappalokkal és hűvös éjszakákkal, amikor a hajnali fagyok sem ritkák.Hó sohasem esik.
A Zambézi völgyében és a délkeleti alföldön forróbb és nedvesebb a klíma, de télen kevéscsapadék esik.
Jellegzetes az esők alatti gyakorivillámlás (főleg novembertől áprilisig).
Erdőirtás; talajerózió; talajromlás; levegő- és vízszennyezés.[13] Afekete orrszarvú állománya – amelynek a legjelentősebb koncentrációja volt itt a világon – jelentősen lecsökkent azorvvadászat következményeként.[13] A nem megfelelő bányászati gyakorlat mérgező hulladékhoz ésnehézfém-szennyezéshez vezetett.[13]
A lista nem teljes. A kevésbé híres nemzeti parkok mellett számontartanak még kirándulóhelyeket, botanikus kerteket, szafari övezeteket, állatrezervátumokat.
Aközépkorbanbantuk éltek a területén, ők építették a ma csak romokban láthatókőépítményeket. Megszervezték aMonomotapa államot, amely azIndiai-óceán partvidékérearanyat éselefántcsontot szállított, ott textíliát és üvegárut vásároltak. Ezt a kereskedelmet aportugálok megjelenése tette tönkre. A bantu népvándorlás folytatódott, a mai Zimbabwe népei a 19. században foglalták el mai lakhelyüket.
Cecil Rhodes 1888-ban kötötte meg az első szerződését a mai Zimbabwe területén: bányászati jogot szerzett andebele nép főnökétől. Erre hivatkozva elérte a brit kormánynál, hogy az általa vezetett gazdasági társaság(British South Africa Company) államot szervezhessen. Az első szerződést több hasonló követte. 1898-ban szervezték meg a társaság gyarmatát. 1923-ban lett a brit kormány gyarmata. A kezdeti időkben – amikor a bennszülöttek felfogták, hogy elvesztették országukat – lázadások sorát verte le a társaság. A helyzet konszolidálódása után viszonylag sok fehér telepedett le és árutermelő ültetvényes gazdálkodásba kezdtek.
1953-ban a britek szövetséget szerveztek három gyarmatukból – Észak-Rhodéziából (ma Zambia), Dél-Rhodéziából (ma Zimbabwe) és Nyaszaföldből (maMalawi). Ez a szövetség nem volt sikeres, 1963-ban feloszlott.
Ian Smith vezette a gyarmat fajüldöző politikát folytató, fehér kormányát. Látván, hogy szomszédaiban afrikaiak vezette kormányok kerültek hatalomra, majd függetlenné váltak, tapasztalva, hogyNagy-Britannia támogatja ezt a folyamatot, egyoldalúan függetlenné nyilvánította magát ez a kormány 1965. november 1-jén. Nagy-Britannia ezt a lépést lázadásnak tekintette. Kezdeményezésére az ENSZ Rhodéziára is kiterjesztette a Dél-Afrikával szemben alkalmazott szankciókat. Rhodéziában hamarosan polgárháború kezdődött, a négerek gerillaháborúba kezdtek a fehér kormány ellen. VezetőikRobert Mugabe ésJoshua Nkomo voltak. Ők egymással is rivalizáltak.
1979-re Ian Smith kormánya belátta, hogy nem győzhet. Megállapodtak a hatalomátadás módjáról és arról, hogy annak során garantálják a fehérek személyes biztonságát. 1980-ban többségi kormány alakult, Rhodézia felvette a Zimbabwe nevet és nemzetközileg elismerten is független országgá vált. A miniszterelnökRobert Mugabe lett, aki1987-ben az államfői tisztséget is megszerezte, fokozatosan diktatórikus hatalmat épített ki. Kiszorította a hatalomból a fehér telepesek képviselőit, akik a2000-ben elindított kaotikusföldreform és a néhapogromokba torkolló üldözések elől tömegesen menekültek el az országból.
Az ország virágzó gazdasága emiatt összeomlott, az alapvető árucikkekből hiány alakult ki. A nemzetközi tiltakozásokat semmibe véve, Mugabe a2002-es elnökválasztásokat meghamisítva újabb 6 évre megőrizte elnöki székét (a hivatalos eredmények szerint 56,2%-ot kapott, míg ellenfeleMorgan Tsvangirai 41,9%-ot).2003-ban az ellenzék és a szakszervezetek tiltakozó akciókat szerveztek, az erőszakszervezetek keményen közbeléptek. A kormányzó ZANU-PF párt a2005. márciusi parlamenti választásokon 2/3-os többséget szerzett, és alkotmányt módosított (többek között újból létrehozták a szenátust, amelyet a '80-as évek végén oszlattak fel).
2017 novemberébenRobert Mugabe elnök ellen a hadseregpuccsot hajtott végre, aki ezután lemondott[14] A jogász végzettségű Mugabe 1980-tól 2017-ig vezette az országot.
2005 áprilisában elindult a „rendcsináló művelet”, amelynek soránENSZ-becslések szerint kb. 700 000, főleg szegény, az ellenzéket támogató személy házát semmisítették meg. A ZANU-PF2006. decemberben bejelentette, hogy szándékában áll Mugabe elnöki mandátumának meghosszabbítása2010-ig, amikor az elnöki és parlamenti választásokat „összehangolják”.
A Mugabe kormány döntéseinek hatására az ország lakossága 5 éven belül nagyjából 1 millió fővel csökkent, a lakosság egynegyedeHIV-vírussal fertőzött.
A zimbabwei hadsereg 2017. november 15-én hajnalban elfoglalta a ZBC állami televíziót és bejelentette, hogy átvette az ország irányítását Robert Mugabe elnök kormányától.[15][16] ZBC állami televízióban Sibusisiwe B. Moyo dandártábornok jelentette be a hatalomátvételt.[17]
Kétkamarás Parlament: Képviselőház (150 hely, amelyből 120-at a nép választ 5 évre, 12-t az államfő nevez ki, 10 a hagyományos törzsfőknek van fenntartva, 8 helyet az államfő által kinevezett tartományi kormányzók töltenek be); a Szenátus (66 hely: 50-et a nép választ 5 évre, 6-ot az államfő nevez ki, 10-et a Törzsfők Tanácsa nevez ki).
A Zimbabwei Statisztikai Hivatal 2017-es felmérése szerint a lakosság kb. 84%-akeresztény; 10%-a nem tartozik semmilyenvalláshoz, egy elenyésző része (0,7%-a)muszlim.[19][20][21]
Az országGDP-jének változása 1980–2010 közöttIrodaházHararébanPiackép a fővárosbanAzbesztbánya területe, Mashava
Zimbabwe Trópusi-Afrika viszonylag legfejlettebb, legsokoldalúbb gazdasággal rendelkező országa volt. Gazdasági partnerei a szomszédos országok, a fejletteurópai államok és aDél-afrikai Köztársaság. A rossz gazdasági döntések, a fehér telepesek kiűzése, az ellenzék elleni hadjáratok, és az ijesztően terjedőAIDS miatt a 2000-es évek elején a gazdasági katasztrófa sújtotta az országot. A jobb élet reményében egyre több zimbabwei vándorolt ki a szomszédos Dél-Afrikába ésBotswanába. Emiatt a botswanai határ túloldalán a szomszédos ország hatóságai drótkerítéseket állíttattak (amelyekbe villanyáramot vezettek), Dél-Afrika megerősítette ahatárőrizetet.
A hivatalosinflációs ráta:1998-ban 32%,2004-ben 133%,2005-ben 585%,2006-ban közel 1000% volt.1amerikai dollárért2003-ban 1 (új)zimbabwei dollárt kellett adni,2006 augusztusában 1 USA dollár már 250 zimbabwei dollárba került.2007 májusában az infláció 3731,9% volt. Ahiperinfláció megfékezése érdekében a 2009. április 12-én határozatlan időre felfüggesztették a zimbabwei dollár használatát, helyette engedélyezték az amerikai dollár, az euró, az angol font, valamint a környező országok valutáinak (dél-afrikai rand, botswanai pula) használatát.
A 2009-ben felállított nemzeti egységkormány intézkedései nyomán a gazdasági helyzet gyorsan normalizálódott, a nominális bruttó hazai termék (GDP) amerikai dollárban kifejezett értéke 2010-ben már meghaladta a 2000-es szintet, majd 2011-ben is gyors ütemben növekedett.[26]
Fő gazdasági ága amezőgazdaság. A lakosság háromnegyede közvetve vagy közvetlenül a mezőgazdasági termékek termesztéséből, feldolgozásából és árusításából él.
A fehér telepesek kiűzéséig jellemzőek voltak a 2000 hektáros birtokok, ahol olcsó bérmunkásokkal dolgoztattak és gépeket használtak. Jellemző terményeik adohány, akukorica és agyapot voltak.
A másik jellemző mezőgazdasági forma a törzsi földeken történő legeltető pásztorkodás, valamint a kapás művelés. Kukoricát,kölest,batátát ésföldimogyorót termelnek.
ALow Veld területen, a Zambézi és a Limpopo völgyeiben öntözőrendszerek mentén déligyümölcs- éscukornádültetvények terülnek el, valamintgyapot ésbúza termesztése folyik.
Kivitelre főként feldolgozóipari termékekből jut: acéllemez,pamutszövet, ruházati cikkek.
Az ország sokféle ásványi nyersanyaggal rendelkezik. Területén található a világ egyik leggazdagabbkrómérc-lelőhelye a Great Dyke, amely 500 km hosszú. Az ott bányászott krómércetGweru városban dolgozzák fel, ahol ferrokrómot állítanak elő. Gweru városbanazbeszt feldolgozásával is foglalkoznak.
Nehéziparát acement-,műtrágya- és robbanóanyag-gyártás jellemzi.
Adélnyugati országrészt a ndebele törzs lakja. A terület centruma a nagy vásárváros,Bulawayo, amely közlekedési csomópont és nehézipari góc. A nehézipar fő jellemzői: elektroacél-gyártás, hengermű, színesfémkohászat, bányagépgyártás, gépkocsi-összeszerelés és rádiókészülék-összeállítás.
Akeleti határmellékenMutarébankőolaj-finomító működik, amelyMozambikon át csővezetéken kapja az importált nyersanyagot. Mutare ipara sokoldalú: gépkocsi, üvegáruk, TV-készülékek gyártása és papíripar jellemzi.
Aközépső részenKwekwe területén vaskohászati üzemek működnek, valamint aranyfinomítás folyik, Gweruban pedig a króm- és nikkelötvözet előállítása, valamint az azbesztipar jelentős.
Kadoma az aranybányászat és a pamutipar központja.
Az ország hírközlése állami ellenőrzés alatt áll. Az állam működteti a rádióállomásokat, az egyetlen tévécsatornát és az újságokat. A nemzetközi híreket angol, sona és ndebele nyelven is bemondják. Sok hotelben és magánszálláson műholdas tévéadások is foghatók.
A leginkább fogyasztott zimbabwei ételek, mint asadza, isitshwala ésilambazi kukoricából készülnek. A sadza alapanyaga egy vízből és kukoricalisztből összekevert pép, amit megfőznek és a főzés közben további lisztet adagolnak hozzá, hogy megvastagodjon. Főleg vacsorára szolgáló fogás, amit zöldségekhez (pl. spenót), babhoz és párolt vagy sült húsokhoz esznek. Sadzát esznek gyakorta aludttejjel, vagy szardíniával is. Az ilambazit (vagy botát) is hasonlóan főzik, mint a sadzát, de a főzés alatt nem adnak hozzá több lisztet.[27] Általában mogyoróvajjal, tejjel vagy lekvárral ízesítik.[28]
A húsok leggyakrabban különleges alkalmak idején (pl. esküvő) kerülnek az asztalra. Ez leginkább kecske- vagy marhahús.
A zimbabwei konyhára a búr gasztronómia is hatással volt. Ilyen búr különlegesség abiltong nevű szárított pácolt hús aboerwors nevű kolbász, amit leginkább sadzával fogyasztanak.
Az étkezési szokásokat a brit etikett uralja. A reggeli zabkása, délelőtt tízórakor teázás. Ebédre gyakran az előző esti vacsora maradékait fogyasztják, melléje frissen főzött sadza. A városokban gyakoriak a szendvicsek. Délután négykor teázás, sőt vacsoránál is isznak teát.[29]
A rizs-, tészta- és burgonyaalapú ételek szintén a zimbabwei konyha részét képezik. Burgonyából burgonyapüré és hasábburgonya készül. Helyi különlegesség, hogy a főtt rizst mogyoróvajjal, mártásokkal, vegyeszöldséggel és hússal ízesítik.[30]
↑Zimbabwe’s Constitution of 2013. Constitueproject.org. (angolul) (2018. július 27.) 17. o. (Hozzáférés: 2019. június 19.)arch„The following languages, namely Chewa, Chibarwe, English, Kalanga, Koisan, Nambya, Ndau, Ndebele, Shangani, Shona, sign language, Sotho, Tonga, Tswana,Venda and Xhosa, are the officially recognised languages of Zimbabwe.”