Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Zengővárkony | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Pécsváradi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fülöp Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7720 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 413 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,71 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 10′ 24″,k. h. 18° 25′ 52″46.173333333333,18.43111111111146.173333°N 18.431111°EKoordináták:é. sz. 46° 10′ 24″,k. h. 18° 25′ 52″46.173333333333,18.43111111111146.173333°N 18.431111°E | |||
  Zengővárkony Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Zengővárkony weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazZengővárkony témájú médiaállományokat. | |||
Zengővárkony (1898-igVárkony;[3]németül:Warkon, Warkorn[4])községBaranya vármegyében, aPécsváradi járásban.
A Keleti-Mecsek területén, aZengő lábának keleti lejtőin fekszik.
A szomszédos települések: észak felőlMecseknádasd, északkelet felőlApátvarasd, kelet felől Pusztakisfalu, délkelet felőlLovászhetény ésNagypall, délnyugat felőlPécsvárad, északnyugat felől pedigÓbánya; a legközelebbi város az alig 3 kilométerre lévő Pécsvárad.
Legfontosabb közúti elérési útvonala aBudapest-Pécs-Barcs között húzódó6-os főút, amely belterületének keleti széle mellett húzódik. Közigazgatási területét érintik aMohácstól Pécsváradig vezető5606-os és5607-es utak, illetve a mai 6-os főút egy korábbi nyomvonalán húzódó5613-as út is.
A helyet ősidők óta lakják. Egy őskori agyagszobrocskát, azengővárkonyi madonnát, amelyetDombay János hozott felszínre, apécsiJanus Pannonius Múzeum őrzi. (Dombay nevét a közelben fürdésre is használtDombay-tó őrzi[1].) APécsváradi Apátság alapítólevele szerint a területetSzent István az apátságnak adományozta. AzÁrpád-kori oklevelekVilla Varkun,Warkun ésVarkon írásmóddal említik, lakói magyaregyházi nemesek voltak.
Zengővárkony túlélte atörök hódoltságot, és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülőgörögök is letelepedtek a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egyBasileus nevű görög remetének állít emléket. A hagyomány szerint menekülőhusziták is letelepedtek itt korábban. (A falu határában van egy „Tótok Szőlleje” nevű dűlő.) A török kiűzése utánnémetek is betelepedtek. A településhez tartozott a háromnegyedórányi járásra lévő Pusztafalu is, amely Kisvárkony néven szerepel egy 1779-es összeírásban.[5]
Zengővárkonyreformátus temploma1787 és1802 között épült.
1929 és1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófusFülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta.
2001-ben lakosságának 2,7, 2011-ben 8,5, 2022-ben pedig már 16,2 százaléka német nemzetiségűnek vallotta magát.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 416 | 407 | 393 | 392 | 398 | 425 | 414 | 419 | 413 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% lengyelnek, 8,5% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 32,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,7% (20,4% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,2% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2-0,2% szlováknak, görögnek, szerbnek és cigánynak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt református, 26,8% római katolikus, 0,7% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[15]
A kicsi faluban mintaszerű a hagyományőrzés, és nemcsak a néphagyományokat, hanem az itt élt alkotó emberek emlékét – például Fülep Lajosét – is híven őrzik. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos asárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát és továbbra is készülnek a híres régi minták alapján a szőttesek. Zengővárkony ad otthont a Míves Tojás Múzeumnak, amely Dr. Nienhaus Rózsa magángyűjteménye.
Zengővárkony tánc- és dalhagyományait több mint 30 éve a Hagyományőrző Művelődési Egyesület őrzi nagyon sikeresen. A néptánccsoport és fúvószenekara a 70-es években alakultCsászár János és Töttös Sándor keze alatt. 1992-ben egyesületté vált a csoport, melynek vezetését 2003-ban a fiatalabb generáció vette át.A néptánccsoport több ízben szerepelt arany minősítéssel, és megkapta a nívó-díjat, amire nagyon büszke. Koreográfiái a helyi hagyományokat dolgozzák fel, példáulGesztenyeszüret, Lakodalmas, Legénybúcsú… Szívesen szerepel az ország más településein rendezett fesztiválokon is, mert nemcsak őrizni, hanem bemutatni is szeretnék a várkonyi hagyományokat, csodás viseletet, pattogós zenét.
Zengővárkony szoros kapcsolatokat ápol a vele szinte összenőttPécsváraddal. Közös hagyományuk aLeányvásár, vagy ahogy Fülep Lajos írta: a „kálomista búcsú”.
APécsváradi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
