| Felsőpáhok | |||
 | |||
| Szent Kereszt megtalálása-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Prótár Richárd Krisztián (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8395 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 686 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 91,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,27 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 47′ 06″,k. h. 17° 09′ 39″46.78504,17.1609746.785040°N 17.160970°EKoordináták:é. sz. 46° 47′ 06″,k. h. 17° 09′ 39″46.78504,17.1609746.785040°N 17.160970°E | |||
  Felsőpáhok Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Felsőpáhok weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazFelsőpáhok témájú médiaállományokat. | |||
Felsőpáhok községZala vármegyében, aKeszthelyi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]
Hévíztől nyugatra található, domboldalon elnyúló település, a76-os és760-as főutak mellett; főutcája a7351-es út. A településhez tartozikZalaköszvényes, ahová a 760-as főút és a 7351-es út csomópontjából dél felé kiágazó 73 175-ös úton lehet eljutni.
Észak felőlNemesbük ésKarmacs, keletről Hévíz, délkeletrőlAlsópáhok, délről (az Alsópáhokhoz tartozó)Nemesboldogasszonyfa, délnyugatrólSzentgyörgyvár, nyugatrólBókaháza, északnyugatról pedigZalacsány határolja.
AutóbusszalKeszthely ésZalaegerszeg felől jól megközelíthető.
FelsőpáhokAlsópáhok társtelepüléseként a18. század végén jelent meg.1872-ben épültrómai katolikus temploma. Polgármesteri hivatalaNemesbükön működik.
A településen 2011. február 13-án azért kellett időközi polgármester-választást tartani,[10] mert az előző év őszén megválasztott polgármester nem sokkal azután le is mondott posztjáról.[13]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 635 | 638 | 647 | 697 | 714 | 673 | 671 | 686 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,3%, német 4%. A lakosok 72%-a római katolikusnak, 1,87% reformátusnak, 1,4% evangélikusnak, 5,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (17,2% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 87,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% görögnek és szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,2% volt római katolikus, 3,2% református, 1,4% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (34,6% nem válaszolt).[15]
AKeszthelyi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
.svg)
