| Zalaapáti | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fehér Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8741 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1649 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 71,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,42 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 43′ 60″,k. h. 17° 07′ 00″46.733333,17.11666746.733333°N 17.116667°EKoordináták:é. sz. 46° 43′ 60″,k. h. 17° 07′ 00″46.733333,17.11666746.733333°N 17.116667°E | |||
  Zalaapáti Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Zalaapáti weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazZalaapáti témájú médiaállományokat. | |||
ZalaapátiközségZala vármegyében, aKeszthelyi járásban.
Zalaapáti aZalai-dombság keleti felén, aZala völgyének nyugati részén terül el. Korábban különálló településrésze voltZalahosszúfalu, amely mára a központjával szinte teljesen összenőtt és a település északi részét képezi.
A közvetlenül határos települések: észak felőlBókaháza, északkelet felőlSzentgyörgyvár, délkelet felőlSármellék, dél felőlEsztergályhorváti, délnyugat felőlZalaszentmárton, nyugat felőlPacsa, északnyugat felől pedigSzentpéterúr ésGétye.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a75-ös főút, mely kelet-nyugati irányban keresztülhalad a belterületének déli részén. A főutat itt keresztezi aGalambok–Zalaszentgrót közti mellékút, mely Galamboktól idáig a7522-es, innenZalabérig a7352-es útszámozást viseli.
Keszthely irányából kiválóan megközelíthető autóbusszal, deLenti,Nagykanizsa, Zalaszentgrót ésZalaegerszeg is könnyen elérhető.
Zalaapáti első említése egy hamisított oklevélen1024-ből való, amelyen az apátság megszerezte a települést. Első hiteles említése1273-as, amikor a helyi apátság azalaváribencésapátság birtokában volt. Aközépkorban komolyabb település nem fejlődött az apátság mellett, de atörök időkben az is elpusztult. A18. század elején indult lassú újratelepedése.
1715-ben agöttweigi bencésekhez került mind a zalavári, mind a zalaapáti apátság. Ők tették apátsági székhellyé Zalaapátit, így megindítva a környező település fejlődését is. A19. században fejlődése fokozódott, és jelentős méretű községgé nőtte ki magát a korábbi aprófalu.
1895-ben épült meg a falut is érintőZalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal, ahol1974-ben megszűnt a forgalom.
1925-ben hozzácsatolták a szomszédos Zalahosszúfalu községet.
1945-ben az apátságot felszámolták. A falu elvesztette korábbi jelentőségét, és az elvándorlás is jellemzővé vált.
2015-ben bevezettek egy sávosan progresszív ebadót, aminek a célja a helyi kutyamenhely távozásra bírása.[3][4]
A településen polgárőrség működik.[5]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1654 | 1690 | 1671 | 1601 | 1608 | 1626 | 1659 | 1649 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,3%, cigány 3,67%, német 2,68%, román 0,5%. A lakosok 65,1%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 8% felekezeten kívülinek vallotta magát (24,4% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% németnek, 1,2% cigánynak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlovénnek, románnak és ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,7% volt római katolikus, 2,7% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 2,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[15]
AKeszthelyi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
.svg)
