Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Zalacséb | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Zala |
| Járás | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Erdei Csaba (független)[1] |
| Irányítószám | 8996 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 455 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 51,4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,63 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 51′ 27″,k. h. 16° 39′ 25″46.8574,16.6569346.857400°N 16.656930°EKoordináták:é. sz. 46° 51′ 27″,k. h. 16° 39′ 25″46.8574,16.6569346.857400°N 16.656930°E | |
  Zalacséb Pozíció Zala vármegye térképén | |
| Zalacséb weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazZalacséb témájú médiaállományokat. | |
ZalacsébközségZala vármegyében, aZalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]
Zalacséb hazánk délnyugati országhatárának közelében, Zala vármegyében,Zalaegerszegtől 17 kilométerre, aZala partján, virágzó mezők, szőlőhegyek, erdők övezte dombon fekszik. Kelet-nyugati irányban a Zalaegerszeg nyugati agglomerációjátólŐriszentpéterig húzódó7411-es út halad rajta keresztül, amiből a község nyugati szélén ágazik ki északi irányba,Zalaháshágy,Vaspör ésOzmánbük felé a7412-es út.
Vonattal elérhető aBoba–Bajánsenye-vasútvonalon, az itteni állomás (Zalacséb-Salomvár vasútállomás) aSalomvárra vezető mellékút közelében található.
Kellemes, szélsőségektől mentes éghajlata, a dombokat borító erdők, bőséges vízhálózata jó megélhetést biztosított már a halászó-vadászó őseinknek is. A falu határában talált kőbalta arra enged következtetni, hogy más azőskorban is lakott hely lehetett. A közelmúltban, a vasútépítés miatt végzett feltárások során a Malom-tanya közelében őskori ésrómai kori leletek mellett, azÁrpád-kor maradványaira is rábukkantak.
A falu nevét említő első írásos emlék1246-ból maradt ránk. Ekkor várföld volt. Albeus fia, Rubynus (Rubin) nevű csébi (chebi) várszolga, mint bajvívó és egyéb ügyekben is nagy szolgálatot tett az országnak és a királynak, ezért Csák, zalai ispán, a várjobbágyok közé emelte.
1328-ban Enyerei Herceg fia Imre fiainak és Imre fia András fiainak kérésére nekik adományoztaKároly Róbert Cséb birtokot, és aHarkályrólKörmendre vezető úton szedett hídvámot, valamint adóztatta a malmokat is. A család története ezután évszázadokon keresztül összefonódott a falu történetével, később a Pogány nevet használták, előnevüket pedig innen választották.
A falu egyházával először a14. században találkozhatunk, a század elején készült tizedlajstromokban, ami szerint1335-ben a faluPál nevű plébánosa 40 kisdénárt fizetett. Később már csak olyan írásokat találunk, amelyekZalaszentgyörgyleányegyházaként említik. Lakossága többnyirekatolikus vallású volt, de elvétve találunkreformátusokat,evangélikusokat ésizraelitákat is.
A falu neve1908-ig Cséb volt, utána szerepel Zalacséb néven, az1848 előtti besorolás szerint úrbéres község volt. A falu1950-től önálló tanácsú község volt.1969-től1984-ig társközségei lettek Zalaszentgyörgy ésKávás, majd1970-től1991-igSalomvár ésKeménfa.
A községnek régen fából készült temploma volt, amitRómer Flóris1863-ban még látott és azArchaeologiai Értesítő1871-ben megjelent számában részletesen beszámolt az építményről, sőt még rajz is jelent meg róla. A mai Kultúrház helyén állt. A templomhoz tartozott egy harangláb is, amely a falu közepén állt. Erről is található rajz a fent említett kiadványban.A templom mása azalaegerszegi Skanzenben megtekinthető.A fatemplom tönkremenetele után1886-1888-ra tehető a jelenlegi kőtemplom elkészülése. Érdekessége, hogy Gál József – a falu szülötte – festette, aki későbbAmerikában élt és ott is halt meg.1995 óta két új, ólmozott üvegablak díszíti a templomot.
A mai napig fennmaradtak a község határrészeinek ősi nevei: Gyerkásza, Györkefa, Bodóvölgy, Agyag, Gesztenyés (onnan kapta nevét, hogy itt valamikor szelídgesztenye erdő volt), Halastó, Baglásza, Alszéli, Hímesberek, Körtélyes, Nagyrét, Sarjaskert, Románhegy, Öreg-hegy, Kisberek, Bödörfa, Cséb-hegy, Olaji erdő, Tornyos-parag, Rétganajos, Középerdő.
Györkefalva, mai nevénGyörkefa, Zalacséb külterületeként szerepel. A14. században még önálló faluként szerepelt. Neve a latin eredetű Georgius személynévből kialakult György név becézett alakjából lettGyörkefalva.1371-ben még így szerepelt, de1792-ben már mint Györkefa található az írásokban. Jelenleg mindössze két családi ház és egyátalakított vízimalom található a területén. Ez a malom a környék legkorszerűbb vízimalma volt, az1920-as évektől egészen az államosításig működött özvegy Zsohár Lajosné majd Károlyi István tulajdonában. Később a termelőszövetkezethez került. Itt él az év nagy részébenSzabolcs Péter szobrászművész és családja.
A falu közösségi életének középpontjai évszázadokon át a hagyományos családi összejövetelek voltak. Ezekből az együttlétekből alakultak ki később a XX. század első felében, de főleg1945 után a tanítók és néhány aktív személy vezetésével az első színjátszó körök és egyletek. A községben tevékenykedett az1920-as, 1930-as években Lövészegylet, illetve 1945-ig Leventeegylet is. ATűzoltóegyesületről tudjuk, hogy ugyancsak már a 20-as években is működött, de alakulási jegyzőkönyv hivatalosan csak1934-ben készült. A római katolikus elemi népiskola az1874/75-ös tanévben kezdte meg működését 1 tanteremben, 1 tanítóval. Az 1947/48-as tanévtől a népiskola általános iskolává alakult át, a felső tagozatosok ezentúl Salomvárra jártak át a körzeti iskolába.1976-tól az alsó tagozatot is körzetesítették Salomvárra. Jelenleg is odajárnak a zalacsébi gyerekek. A régi iskolaépületben 1976-ban napköziotthonos óvoda nyílt. Az épületet egy újabb teremmel bővítették, így 2 csoportos, 50 kisgyermek befogadására alkalmas intézmény lett.
1947-48-ban működött a községben a Parasztdolgozók Polgári Iskolája, ahol 12 fő tanult. 1947 tavaszán alakult a Kinizsi Sportkör, mely a focicsapattal indult, később sakk-, asztalitenisz- és tekeszakosztállyal bővült. A40-es évek végén és az50-es években a futballszakosztály járt az élen, egyszer járási első is volt.
A közművelődésnek az1968-ban épült, és1980-ban, majd2002-ben korszerűsített kultúrház ad otthont. Itt kapott helyet a közel 3000 kötetes könyvtár, mely jelenleg is a lakosság művelődését szolgálja.
Nagy szerepet játszik a falu életében az itt működő Bábolna-FETA Takarmányipari Kft. Létrehozásának 20. évfordulója egybeesik a falu fennállásának 750. évfordulójával. A kft.1975 óta 100-200 embernek biztosított munkát, ám az utóbbi években komoly leépítések történtek, így a cég dolgozói létszáma 2009-ben már csak 70 fő körül mozgott. A többszöri tulajdonosváltásnak megfelelően a takarmánygyár neve is sűrűn változott.
A faluban gyakran előforduló családnevek: a Farkas, Horváth, Gál. E családok megkülönböztetésére ragadványnevek széles skáláját használták és használják.
A népszokások közül fennmaradt: az újévi köszöntés, a húshagyó keddi maskarázás, a húsvéthétfői locsolás, a szüreti felvonulás és rönkhúzás. Hagyományteremtő szándékkal 1996 , Zalacséb első írásos említésének 750 éves évfordulója óta minden év augusztusának első hétvégéjén rendezik meg a zalacsébi Falunapokat, mely 3 napos rendezvénysorozat.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 514 | 493 | 486 | 461 | 456 | 468 | 474 | 455 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,9%, cigány 3,5%, német 2,5%. A lakosok 68,6%-a római katolikusnak, 1,3% reformátusnak, 0,56% evangélikusnak, 5,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (23,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,7% németnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,7% volt római katolikus, 1,1% református, 1,1% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (34% nem válaszolt).[13]
.svg)
