Azászló rúdra rögzített, meghatározott színezésű illetve mintájú textil, melyárbócon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng, a rúdra van rögzítve. (Alobogó viszont nincs mereven rögzítve, csak a sarkainál van kikötve.) A zászló alakja általábantéglalap, de előfordulnak más formák is. Eredeti rendeltetése katonai volt, a csapatok azonosítására és vezénylésére használták. Különböző területeken ma is használnak zászlókat jeladásra (hajózás, vasút stb.). A három különböző színű sávból álló zászló nevetrikolór (a francia eredetű szó jelentése „háromszínű”), ilyen az egyenlő méretű függőleges sávból állófrancia, azolasz és a vízszintes sávokból állómagyar zászló is.
Habár hasonló szimbólumokat már a legelső civilizációk is használtak, modern megjelenésének körülményei a mai napig vita tárgyát képezi. JópáranKínára gondolnak, míg mások aRómai Birodalomban használtvexillumot tartják a mai zászlók ősének. Eredetileg nem zászlókat használtak a rómailégiók jelzésre, hanem más eszközöket, mint például asastAugustus császár X. légiójánál.
Kolumbusz Kristóf felfedezéseinek idejétől szokás (és később törvényi előírás) volt a hajók nemzetiségét zászlóval jelölni. Ezek a mai nemzeti zászlók és hajózási zászlók elődjei. Ma is zászlókat használnak a nemzetközi tengeri kommunikációban. LásdNemzetközi hajózási jelzőzászlók.
A17. század végétől a lovagok helyét egyre inkább átvették a szervezetthadseregek, és a zászlók már nem csak a nemzetiséget, hanem a csapatot is jelölték. Ettől az időtől a zászló megszerzése egyet jelentett a győzelemmel. Mivel nagyon sok gondot okozott a zászlóvivőnek, ezért azelső világháború óta csak ünnepi alkalmakkor használják.
A trikolórnak egy ezektől eltérő, másik típusában a piros és fehér mellett a harmadik szín azöld. Erre példa azolasz zászló, melynek első változatát1797-ben adaptálták. Ilyen háromszínű amagyar zászló is.
Ezek önálló hadsereggel rendelkező országok zászlajai, melyeket háború során használnak.
Vannak országok, (mint például azEgyesült Királyság, vagy aNáci Németország saját zászlót készítettek erre a célra, mely eltér a nemzeti zászlótól. Ezeket hívják kifejezetten hadi lobogóknak.
Más államok (mint azUSA vagySvájc) a nemzeti zászlót használja. AFülöp-szigetek ugyanazt a zászlót használja, de hadi események alkalmával megfordítják a színeket. Szintén így hívják a tengerészetnél használt zászlókat.
A zászlók rendkívül fontosak voltak a tengeren, a rádió elterjedése előtt, ugyanis kizárólag ezekkel tudtak kommunikálni. A kereskedelmi hajók és ajachtok kitűzik annak az országnak a zászlóját, amelyikben a hajó be van jegyezve, és a személyzet tagjainak nemzetiségére utaló zászlókat.
Néhány országban a jachtok zászlaja különbözik a kereskedelmi hajók zászlóitól, hogy jelezzék, a jacht szállítmánya nem igényelvámkezelést. Ha mégis kereskedelmi árut szállít a hajó, akkor ezt a legtöbb jogrendszer csempészésnek minősíti.
A számok és betűk jelzésére szabályozott nemzetközi rendszer létezik. Minden jelzőzászlónak megvan a saját jelentése.
A zászlók többsége téglalap alakú, de lehet bármilyen alakú és formájú, amit a szél meg tud lobogtatni. Lehet négyzet, mintSvájc és aVatikán zászlaja. Általában megegyezik a két oldal mintázata, de van, hogy különbözik (Oregon zászlaja). A legfurcsább alakjaNepálénak van: két egymásra helyezettháromszög.
A legtöbb ország zászlaja ugyanazt mutatja mind a két oldalán. Ennek a csoportnak két alcsoportja van:
A kép szimmetrikus a zászlótartó rúdra, így a zászló két oldalán ugyanaz a kép látható.
A másik csoport, mikor a zászló másik oldalán az előoldal tükörképe látható. Nagyon elterjedt, és nem zavaró, ha a zászló nem tartalmaz írást. Ha valami díszítés van, akkor az rontja a szimmetriát.
Ha nem ugyanaz van a két oldalon, az egy másik kategória:
A zászlón lévő kép nem szimmetrikus.
A két oldalon teljesen más ábra található. Példa erreParaguay zászlaja,Oregon zászlaja vagy aSzovjetunió zászlaja. Ez utóbbi egyik oldala vörös alapon sarló, kalapács vörös csillag, a másik oldala egyszínű vörös.
Az egyetlen egyszínű, díszítés nélküli nemzeti zászlóLíbiáé volt (zöld).
Mivel könnyen és egyértelműen lehet vele jelezni, ezért terjedt el a sportban. Pár példa rá:
Azamerikai és akabadia futballban zászlóval jelzik, ha valami nem szabályszerű a játék folyamán. Az előbbiben sárga, az utóbbiban piros zászlót használnak.
Azautó- ésmotorversenyeken ezek segítségével kommunikálnak a vezetővel. Ezek közül a legismertebb a fekete-fehér kockás zászló. Ezzel intik le a győztest. Sárga zászló jelzi, ha valami miatt lassabban kell menni a megszokottnál, piros zászlót pedig a verseny felfüggesztésekor használnak. Fekete zászló jelzi a büntetéseket.
Labdarúgásban az asszisztens a partvonalon különböző zászlókat tart. Ezzel jeleznek, ha szabálytalanság történik a pályán, vagy ha bedobás, szöglet következik.
Ráadásul a szurkolók majdnem minden sportágban zászlókat lengetve szurkolnak sportolójuknak, csapatuknak. A legtöbb csapatnak van saját zászlaja, egyéni versenyeken pedig a szimpatikus versenyző országának zászlaját lengetik.
Úszásra alkalmas terület nyitvaÚszásra kijelölt terület zárva
Ausztráliában,Új-Zélandon, aFülöp-szigeteken és azEgyesült Királyságban két piros-sárga zászlót használnak, hogy jelezzék a fürdőzési területet. Ha a strand zárva van, a zászlókat keresztbe teszik. Általában két, egymásra fordított háromszög alkotja. Ausztráliában ezen kívül több színt használnak, más-más tartalommal. A piros bezárt strandot, a sárga nehezen úszható vizet, a zöld jó állapotú strandot jelez. Kijjebb lehet még kék zászló, ami a nem-motorikus sporteszközök használati sávjának külső határát jelölik.
Létezik zászló külön a szörfösök figyelmeztetésére is. Ez el van negyedelve, és a bal felső valamint a jobb alsó fehér, a többi fekete.
Alfred Znamierowski:Zászló-enciklopédia. Nemzetek, országok és népek zászlóinak és lobogóinak legteljesebb kézikönyve; ford. Sümegi Balázs; Athenaeum 2000, Bp., 2002
Zászlók zsebkönyve. A világ országainak zászlói és címerei; összeáll. Balogh László, szerk. Szűcs Péter; Cser, Bp., 2014
