Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Záhony | |||
 | |||
| Avasúti Tisza-híd a naplementében | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Záhonyi | ||
| Jogállás | város járásszékhely | ||
| Polgármester | Helmeczi László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4625 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3650 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 610,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,94 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 24′ 25″,k. h. 22° 10′ 28″48.406944444444,22.17444444444448.406944°N 22.174444°EKoordináták:é. sz. 48° 24′ 25″,k. h. 22° 10′ 28″48.406944444444,22.17444444444448.406944°N 22.174444°E | |||
  Záhony Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén | |||
| Záhony weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazZáhony témájú médiaállományokat. | |||
Záhonyváros a magyar-ukrán-szlovák hármashatárnál,Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, aRétközben,Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, aZáhonyi járás székhelye. A város térségében változik aTisza folyásának iránya északiról délnyugatira. 694 hektáros kiterjedésével a megye és azÉszak-Alföld legkisebb közigazgatási területű városa.
Záhony Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legészakibb fekvésű városa és (Zsurk után) a második legészakibb fekvésű települése. Az itt határfolyóként húzódóTisza bal partján fekszik, központjától alig több mint egy kilométerre nyugatra, közigazgatási határszélén találhatóMagyarország,Szlovákia ésUkrajna hármashatára. Fontos közúti és vasútihatárátkelőhely, 1990 előtt aSzovjetunió, maUkrajna felé; aBudapest–Moszkva közti vonalon közlekedő vonatok itt lépték át az országhatárt.
A határ magyar oldalán négy településsel szomszédos: kelet felőlZsurkkal, délkelet felőlTiszaszentmártonnal, dél felőlTiszabezdéddel, délnyugati szomszédja pedigGyőröcske. Nyugat felől a szlovákiaiKistárkány(Malé Trakany) községgel, északnyugat és észak felől az ukrajnaiTiszasalamon(Соломоново), északkelet felől pedig az ugyancsak Ukrajnához tartozóCsap(Чоп) településekkel határos.
A város területén áthalad, dél-északi irányban, a lakott terület nyugati szélén a4-es főút, közúton ezen érhető el a legegyszerűbben, az ország belső részei felől éppúgy, mint az ukrajnai határátkelőhely irányából.
A környező községek közül Zsurkkal és a várostól délkeleti irányban fekvő más településekkel a4115-ös út, Győröcskével a4147-es út köti össze; érinti a területét még azAjaktól induló és Záhony térségéig vezető4145-ös út is.
Autóbusszal Záhonyból a környező településekMándok irányába közvetlen járatokkal a 4115-ös úton érhetőek el. A városban a közlekedés kiváló, nehezen megközelíthető területek nincsenek, az utak 100%-ban szilárd útburkolattal rendelkeznek.
Záhony,Zsurk ésGyőröcske települések között 2009 októberében, 8 kilométer hosszan kerékpárutat adtak át, mely az országos kerékpárút-hálózat részét képezi.
Vasúton Záhony elsősorban aMÁV 100-as számú (Budapest–)Budapest–Záhony-vasútvonalán közelíthető meg, mely Kelet-Magyarország egyik legfontosabb, teljesen villamosított vasúti fővonala, és mint ilyen, az ország belső területei ésUkrajna között biztosít hazai, illetve nemzetközi kapcsolatot. Itt ér véget továbbá a MÁV 111-es számúMátészalka–Záhony-vasútvonala is, mely mellékvonalként a Záhony ésMátészalka közötti személyszállítás lebonyolításáért felelős. A két vonal záhonyi személyforgalmátZáhony vasútállomás szolgálja ki, amely a város belterületének délkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4115-ös útból kiágazó 41 308-as számú mellékút biztosítja.
Záhony a kelet-nyugati irányú vasúti szállítások terén kifejezetten fontos állomásának számít, az európai V. számúTrieszt-Budapest-Kijev-Moszkva-Horgors (Kína) közlekedési folyosó egyik legjelentősebb csomópontja, összefüggésben az európai normál és keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat találkozásával. A volt szovjet (ma ukrán) vasutak ugyanis más európai vasutaktól eltérőnyomtávolsággal épültek ki, ami miatt pedig a két vonalhálózat találkozási pontjain – így Záhony térségében is – átrakási központok kiépítésére volt szükség. EzMagyarországon részint Záhony, részint a környező települések (Fényeslitke,Komoró,Tuzsér,Eperjeske) területén, a határ túloldalán pedigCsap (ukránulЧоп [Csop]) térségében épült ki, jórészt1976 előtt. Magyar részről az átrakási központot aZáhony Port működteti; korábban a MÁV Átrakási és Raktározási Igazgatóság végezte ugyanezt a feladatot. Mára az átrakó- és rendező pályaudvarok fokozottan elavultak, az állagmegóváson túl fejlesztésre szorulnak;[3] a közúti fuvarozás ezzel párhuzamos fejlődésével pedig mára a közúti határátkelőhely is nagy jelentőségűvé vált.
A településről az első írásos adatok a14-15. századból valók. A14. században anádori bíróság e településen tartott törvényszéketUng,Bereg,Ugocsa ésvármegyék számára. A15. századból ismerjük földesura, Agócsi Péter nevét is.1476-ban a település keleti része aZsurkhoz tartozóRátka aHomonnai család tulajdona volt.1658-ban aBarkóczy család zálogbirtoka. A18. század végén földesura,Homonnai Drugeth János záhonyi birtokát elcserélte Csicseri Orosz Jánossal. A19. században Ritter nevű nemes birtoka, aki1831-bencukorgyárat létesített.[4]
A lakosság javarészt mezőgazdasági munkákból élt, a kézműipar nem volt jellemző ezen a vidéken. Az 1800-as évek jelentős változást hoztak az aprócska falu életében. Először cukorgyár, később homokkotró, mészégető, hengermalom és fűrészüzem kezdett el működni a településen. 1873-ra megépül a Nyíregyháza-Kisvárda vasútvonal, amit később Záhony érintésével meghosszabbítottakCsapig. Záhony ebben az időben egy kis megállóhely volt csupán, fából épült vasúti épülettel, egyetlen átmenő vágánnyal és ugyancsak fából készült – a Tiszán átívelő – vasúti híddal. Némi előrelépést hozott az 1905-ben megépült Nagykároly-Mátészalka-Csap HÉV-vonal.Erdélyt az északi területekkel összekötő vonal Záhonynál találkozott a Nyíregyháza-Ungvár vasútvonallal, ezáltal a záhonyi megállóhelyből csatlakozó kis állomás lett.
A trianoni békeszerződést megelőzően ZáhonyUng vármegyéhez tartozott,1920 és1923 között a vármegye Magyarországon maradt részeinek megyeszékhelye, az1923-as megyerendezés során pedigSzabolcs és Ung k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyéhez sorolták. A község 2000 katasztrális területéből 800 holdnyi terület került a határ túloldalára és lett az újonnan megalakultCsehszlovákia része. A korábbi gazdasági kapcsolatokat megszűntek, Záhonyból határállomás lett. Az1938-aselső bécsi döntést követően, amikor Ung vármegye újraalakult, Záhonyt a szomszédosGyőröcskével együtt véglegesen Szabolcshoz csatolták. A felvidéki és a kárpátaljai területek visszacsatolásával újabb fellendülés kezdődött, különösen 1941-ben, amikor aSzovjetunió elleni háború miatt megnőtt a hadiforgalom. Az igazi áttörést azonban nem ez jelentette, hanem 1945, amikor a már említett a Tisza túlsó partjára eső területek a Szovjetunió részévé váltak. A normál nyomtávolságú vasútvonalakat, a szovjet politikai vezetés széles nyomtávúra cserélte. Az áru átrakásához megfelelő helyet kellett találni, és ennek eredményeként az akkori ország vezetés Záhonyt szemelte ki a magyar-szovjet vasúti áruforgalom átrakási helyszínéül. A kibontakozó szovjet-magyar vasúti kereskedelem ugyanis megkövetelte, hogy a Szovjetunióból széles nyomtávú sínpályán érkező árut átrakják. Záhonyban az első széles nyomtávú sínpálya 1946-ban épült meg, de közben az állomást is tovább bővítették és rendbe hozták a háborúban lebombázott hidat. A pályaudvar fokozatos bővítésével és az áruszállítás fokozatos növekedésével párhuzamosan megvalósultak egyéb látványos beruházások is. Lakótelepek épültek a nagy számban betelepülő vasutas családok részére. Néhány évtized alatt a határ menti kis község Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb vasúti csomópontjává vált.
Az1950-es megyerendezés után az akkor létrejött Szabolcs-Szatmár megyéhez került (1989-tőlSzabolcs-Szatmár-Bereg megye). Záhony fejlődésében a legdinamikusabb időszakot az 1970-es és az 1980-as évek jelentették. A megnövekedett népességszám mellett városias településközpont került kialakításra. Folyamatosan épültek a többemeletes lakóházak és az irodaépületek, bővült az oktatási és egészségügyi ellátás, valamint kulturális és sportlétesítmények létesültek.[5] Új lakótelepek épültek a Baross Gábor, a Jókai Mór, az Ady Endre és a József Attila úton. Az építkezések fiatal házasok letelepedését biztosították, az akkor munkáslakásoknak hívott panelekbe vasutas dolgozók és fizikai munkások családjai költözhettek. Átépült a művelődési ház, ahol korszerű berendezések biztosították a heti három mozielőadás megtartását. A régió egyik legszebb sportlétesítményét használhatta a város lakossága és a területen dolgozó több mint 6000 vasutas és ebben az időszakban egyedülálló módon példaértékkel bírt, hogy egy kisvárosnak saját uszodája volt. A városban működő intézmények és szolgáltatások hozzájárultak a lakosság életminőségének javításához. Az 1970-es és 1980-as években Záhony jelentős vasúti és logisztikai fejlesztéseken ment keresztül, amelyek célja a kelet-nyugati áruforgalom hatékonyabb lebonyolítása volt. A városban bővítették az átrakókapacitást, új vasútvonalakat építettek és korszerűsítették a meglévőket. Az átrakóállomás fejlesztése révén Záhony kulcsszerepet töltött be a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben, mivel itt történt az eltérő nyomtávú vasúti kocsik átrakása. Az 1970-es években megépült az Eperjeske átrakó pályaudvar és Fényeslitkében a kocsijavító műhely.Felépült az üzemirányító központ, helyi nevén "Fehér Ház", amely később a záhonyi KÜF, majd üzemigazgatóság lett.Az 1980-as évek közepéig folytatódtak a fejlesztések: Fényeslitkében üzembe állt az Északi rendezőpályaudvar, Fényeslitke és Tuzsér között átadták a második vágányt és bővítették az Eperjeske rendező pályaudvart. Eperjeske átrakóban fedett rakodó és konténerdaru épült, valamint új és nagyobb épületbe költözött a tengelyátszerelő. Az évtized első felében a Nyíregyháza–Záhony közötti mindkét vágányt 54 rendszerű, hézag nélküli pályává építették át.[6]
A Záhonyt várossá nyilvánító okiratot 1989. április 3-ánGrósz Károly miniszterelnök adta át Borbély Károly tanácselnöknek. Innentől kezdve van címere és zászlaja a településnek. A címer különlegessége, hogy Záhony az első magyar város, melynek címerében vasúti motívum található.[7] A város az 1990-es évektől számos jelentős változáson ment keresztül, amelyek befolyásolták gazdasági és társadalmi fejlődését. Arendszerváltás után a Záhonyi Átrakó részleges privatizációja és nemzetközi politikai-gazdasági változások negatíva érintették a város életét. Ennek következtében a korábban fejlett település hátrányos helyzetűvé vált és a lakosságszám jelentősen csökkent. A 2000-es években a város vezetése több infrastrukturális fejlesztést indított el, beleértve a szenny- és csapadékvíz-hálózat bővítését, kerékpárutak kialakítását a Tisza töltésén, az általános iskola felújítását és tornaterem építését, valamint a városközpont revitalizációját. 2008. Január 1-jén megalakult a Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, amely11 települést fog össze, elősegítve a térség együttműködését és fejlődését.
.jpg)
2014-ben a város 25. évfordulóját ünnepelte annak alkalmából, hogy 1989-ben elnyerte a városi rangot és ekkor került átadásra a Dr. Béres József Park. 2016-ban több jubileumi esemény is zajlott, például a záhonyi átrakókörzet építésének és a helyi sportegyesület, a ZVSC megalakulásának 70. évfordulója. A rendszerváltás után a lakosság összetétele is változott, jelentős számban települtek át nyugdíjasok az ukrajnai területekről. Az utóbbi években a hanyatlás lelassult, majd megállt, és a város vezetése az öntevékeny lakossággal együttműködve azon dolgozik, hogy Záhony ismét fejlődésnek induljon.
Záhony, mint Magyarország keleti határán fekvő település, kulcsszerepet töltött be a 2022. február 24-én kitörtorosz–ukrán háború első napjaiban és heteiben. A város – amely közvetlenül Ukrajna, konkrétanCsap városával határos – fontos határátkelőhely, így természetes kapuvá vált a háború elől menekülők számára. Már az első napon és az azt követő napokban több tízezer menekült érkezett Záhonyba, főként nők, gyerekek és idősek. Sokan gyalog, vonattal agy autóval lépték át a határt. Záhony vasúti csomópont is, így a vasútvonalon keresztül érkező menekültek első magyarországi állomása is volt. AMÁV különjáratokat indított a menekültek elszállítására más magyarországi településekre. A civil szervezetek, a helyi önkormányzat és a lakosság, a karitatív szervezetek (pl. Máltai Szeretetszolgálat, Ökumenikus Segélyszolgálat, Magyar Református Szeretetszolgálat,Vöröskereszt) gyorsan mozgósították erőforrásaikat. Ételt, takarót, meleg ruhát, orvosi segítséget nyújtottak az érkezőknek. Külföldiek is kivették a részüket a menekültválság kezeléséből, ennek eredményeként sok adomány és önkéntes érkezett többek közöttNémetországból,Ausztriából,Olaszországból,Franciaországból,Spanyolországból, azEgyesült Királyságból, azEgyesült Államokból,Hollandiából ésIzraelből. A menekültek egy része Záhonyban vagy környékbeli településeken kapott ideiglenes elhelyezést, másokat vonattal továbbvittek Budapestre vagy más nagyobb városokba. A településen állandó segélyközpontok működtek, ahol a menekültek információt, ellátást, szállást és szociális segítséget kaptak. A kisváros a nemzetközi média figyelmébe került, mint a háború egyik első európai "fogadópontja", ahol emberek tízezrei léptek át a békésebb országba. A záhonyiak rendkívüli szolidaritást mutattak, sokan önkéntesként segítettek, szállást ajánlottal fel, adományokat gyűjtöttek.[8][9][10][11]
A város címere 1990-ben készült el és 1991-ben fogadta el a képviselő-testület. Különlegessége, hogy Záhony az első magyar város, amelynek címerében vasúti motívum található. A pajzs alakú címer alapszíne a kék, a felső mezőben mozdonykereket közrefogó két madár, az alsó mezőben a Tiszát jelképező ezüstszínű hullámok láthatók. Ez a motívum a település vasúti jelentőségét és a Tisza közelségét szimbolizálja. A címert Hérics Nándor képzőművész tervezte.
| Időszak | Polgármester | Jelölő szervezet |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Bajor Tibor | Független[12] |
| 1994–1998 | Háda Imre | Független[13] |
| 1998–2002 | Független[14] | |
| 2002–2006 | Független[15] | |
| 2006–2010 | Lesku Miklós | Független[16] |
| 2010–2014 | Háda Imre | Fidesz-KDNP[17] |
| 2014–2018 | Helmeczi László | Független[18] |
| 2018–2019 | Független[19] | |
| 2019–2024 | Független[20] | |
| 2024– | Független[1] |
A településen 2018. május 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[19] az előző képviselő-testület néhány hónappal korábbi önfeloszlatása miatt.[21] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és 80 %-ot meghaladó eredményével magabiztosan erősítette meg pozícióját.
Nevének eredete nem teljesen tisztázott és több elmélet is létezik. Egyes források szerintszláv eredetű "záhon" szóból származik, amely "mocsaras területet" jelent, utalva ezzel a Tisza közeli ártéri vidékekre. Etimológiailag azonos eredetű agömöri Zahoniska nevű falunévvel, vagy aszékelyföldiZágon helység nevével. Más vélemény szerint a név magyar eredetű és a "záhon" kifejezés "zátony" vagy "homokpad" jelentésre utalhat, ami a folyómenti területek jellemzője. A név tehát valószínűleg a földrajzi adottságokra utal, amelyek meghatározták a település kialakulását és fejlődését.[22]
2001-ben a város lakosságának közel 100%-amagyar nemzetiségűnek vallotta magát,[23] de a településen kisebbroma közösség is található.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak, 1% ukránnak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,9%, református 41,3%, görögkatolikus 6,8%, felekezeten kívüli 6% (30% nem válaszolt).[24]
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% ukránnak, 0,9% cigánynak, 0,5% ruszinnak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,1% volt római katolikus, 38,2% református, 6,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,5% ortodox, 0,1% evangélikus, 6,3% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).[25]
Záhony gazdasági helyzetét meghatározza az 1980-as évek végéig dinamikus ütemben fejlődő 1946–47-ben létesült vasúti átrakó-pályaudvar és a hozzá tartozó logisztikai tevékenységek, amely a magyar–ukrán határ közelsége miatt fontos logisztikai csomóponttá vált. A rendszerváltást követően Záhony szerepköre jelentős mértékben megváltozott. A gazdasági szerkezetváltás és a keleti piacok (szállítás/kereskedelem) beszűkülése rendkívül érzékenyen érintette a települést. A város és a térség gazdasági fejlődését azonban továbbra is jelentősen befolyásolják a nemzetközi térben zajló folyamatok, leginkább az orosz-ukrán helyzet. A gazdasági kihívások kezelésére 1995-ben létrehozták a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetet, amely 50 települést foglal magában és célja a térség gazdasági fellendítése.[26] A gazdasági ágak eloszlásában a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás részedése rendkívül csekély, míg az iparral kapcsolatos vállalkozások aránya valamivel magasabb, de szintén alacsony a számuk. A gazdaság fő húzóágát a szolgáltatások jelentik, részedésük 2012-ben 87,4% volt, mely meghaladta mind a megyei (76.8%) és mind az országos (79,9%) átlagot.[27] Záhony kiemelkedő szerepet tölt be Magyarország logisztikai hálózatában, különösen a keleti határ mentén. A városban található teljes mértékben kiépített, nemzetközi határátkelőhely közúti és vasúti személy- és teherforgalommal rendelkezik. Ez a pozíció lehetővé teszi, hogy Záhony kapuként szolgáljon nemcsak Magyarország, hanem az egészEurópai Unió számára, különösen az Ukrajnával való közelsége révén. Emellett Záhony jelentős szerepet játszik az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányok tranzitjában is.
AZáhonyi VSC helyi sportegyesület labdarúgó szakosztálya története során többnyire aMegye I-ben és azNB III-ban szerepelt. A 2016–17-es idényben a csapat a Megyei másodosztályban játszott, majd a szezont követően megszűnt.[28] Az egyesület keretein belül azonban továbbra is működik asztalitenisz, darts, természetjáró és sakkszakosztály. 2019 nyaránZáhonyi VSE néven új labdarúgócsapat alakult, amely a Megye II-ben szerepel.
A sportolni vágyók igényeinek kielégítését a városi sporttelep és a városi uszoda biztosítja. A Záhonyi Sporttelep a város legfontosabb sportlétesítménye, amely 1947-ben épült a helyi lakosság és a MÁV dolgozóinak összefogásával. Az évtizedek során folyamatosan bővült és fejlődött és ma is aktívan szolgálja a sportolni és kikapcsolódni vágyókat. Két nagyméretű füves labdarúgó pálya, műfüves pálya, salakos atlétikai pálya, teniszpálya, aszfaltos kézilabdapálya, tekepálya, kondicionáló domb, játszótér és szabadidőpark áll a sportolni vágyók rendelkezésére. A városi uszodában egy 25 méter hosszú feszített víztükrű medence és egy tanmedence található, emellett jakuzzi és szauna biztosítja a vendégek kellemes kikapcsolódását.[29]
.jpg)
.jpg)
 | |
|---|---|
 | |
 | |
| |
| |
 | |
AZáhonyi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
