Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Xeon | |
 | |
| Gyártás | 1998 – napjainkig |
| Gyártó | Intel |
| Max CPU órajel | 400MHz – 4,4GHz |
| FSB sebességek | 100 MHz – 8,0GT/s |
| Utasításkészlet | IA-32,x86-64 |
| Mikroarchitektúra | Haswell Ivy Bridge Sandy Bridge Nehalem Core NetBurst P6 |
| Magok száma | 1-től 24-ig |
| A Xeon weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazXeon témájú médiaállományokat. | |
AXeon (kiejtése kb.zion) azIntel egy nem fogyasztói eszközökben való felhasználásra tervezett mikroprocesszor-sorozata; a Xeon processzorokatmunkaállomásokban,szerverekben ésbeágyazott rendszerekben használják.
A márkanév azx86 ésx86-64 processzorok több generációján keresztül átnyúlik. A régebbi modelleknél a megfelelő asztali processzor nevéhez hozzáfűzték aXeon utótagot, az újabbaknál már csak aXeon nevet használják magában. AXeon processzorokba többnyire az asztali megfelelőjüknél nagyobb gyorsítótár került beépítésre, és a processzorok rendelkeznek a többprocesszoros működéshez szükséges egységekkel.
Az első Xeon processzorok 1998-ban jelentek meg, aPentium II márkával együtt. A Pentium II ésPentium III aP6 mikroarchitektúrán alapultak.
2001 közepén jelent meg a következő Xeon sorozat, ennek nevéből már lehagyták a „Pentium” tagot. Ezek a processzorok már aNetBurst mikroarchitektúrát használták. Elnevezéseik aFoster,Prestonia ésGallatin. A Foster még 180 nm-es folyamattal készült, a következő kettő már 130 nm-es folyamattal. A processzoroknál az L2 gyorsítótár 256–512 KiB között, az L3 gyorsítótár mérete 0,5, 1, 2 vagy 4 MiB lehetett, maximális órajelük 2000 MHz-ről 3200 MHz-re növekedett.
Ezt követték a 90 nm-es folyamattal készültNocona (2004) ésIrwindale (2005) processzorok, 3600 és 3800 MHz-es maximális órajellel, 1 és 2 MiB L2 gyorsítótárral. 2005-től kezdve jelentek meg a kétmagos processzorok:Paxville és a 65 nm-es folyamattal készültDempsey.
Megfigyelhető, hogy a processzorok egyre több magot tartalmaznak és egyre kisebb csíkszélességgel készülnek: a gyártási folyamat 2012-re elérte a 32 nm-es csíkszélességet, a magok száma pedig a 10-et.
A Xeon processzorokatszuperszámítógépekben is használják, ilyenek pl. a híres kínaiTianhe-I és Tianhe-IA számítógépek.
AzApple Xeon processzorokkal szereli a professzionális felhasználásra tervezettMac Pro gépeit.[1]
Ez a szócikk részben vagy egészben aXeon című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap | Ez ahardverrel kapcsolatos lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |