Számos legenda keletkezett a család származásával kapcsolatban. A történettudomány mai álláspontja szerint ősük a bajorLuitpolding-ház egyik leszármazottja, Berthold volt. A család tagjai kezdetben Scheyern grófjai néven szerepelnek abajor történelemben, míg 1113-ban a bajorországi Wittelsbach (korabeli forrásokban Wittelinspach) várába nem költöztek. Az uralkodóház első jelentős tagja Ottó volt, akiI. (Barbarossa) Frigyes seregében zászlótartóként szolgált. Ottó vitézségével és hűségével többször kivívta a császár elismerését. Erre az időszakra esik a németHohenstaufen ésWelf dinasztiák küzdelme a német trónért. Amikor a bajor herceg, a Welf-házból származóXII. (Oroszlán) Henrik –München városának alapítója – ismételten összeütközésbe került a császárral, az uralkodó elvette tőle hercegségét, és Ottónak adományozta. 1180.szeptember 16-án I. Frigyes ünnepélyes keretek közöttAltenburgban Bajorország hercegi trónjára emelte I. (Wittelsbach) Ottót. A Wittelsbachok ettől kezdve 738 éven keresztül uralkodtak Bajorországban, és eközben a család tagjai számos más uralkodói trónt is megszereztek.
ifjabb ág (rajnai palotagrófok, 1214–):I. Rudolf utódai;
neuburgi ág,
simmerni ág stb.
A két testvér háborúját Rudolf halála zárta le. Ezután Lajos kiegyezett Rudolf fiaival, akik a korábbi pfalzi tartományok mellé megkaptákBajorországnak egy részét is, amelyet ettől fogvaFelső-Pfalznak neveztek.
III. Ottó, Alsó-Bajorország hercege azÁrpád-ház kihalása után leányági örökösödés címén Magyarország királya lett, 1305. december 6-án koronázták meg,[1] de a trónról rövid időn belül le kellett mondania.
A napóleoni háborúk idején IV. Miksa József bajor választófejedelem Franciaországot támogatta, ezért 1806. január 1-jén Napóleon hozzájárulásával Bajorország királyság lett. A bajor királyok is a Wittelsbach-házból kerültek ki:
I. Miksa (bajor király: 1806. január 1. – 1825. október 13.)
.jpg)
