Ezen az oldalon egy technikai leírást olvashatsz a Wikipédia szerkesztéséről. Tartsd szem előtt, hogy nem minden ajánlott, ami technikailag megvalósítható!
Az oldal tartalma dióhéjban: Ez az oldal összefoglalja a Wikipédia-szerkesztést; az itt tanultakat ahomokozóban próbálhatod ki. Segítségedre lehet még azelső lépések útmutató és akocsmafal, ahol mindig szívesen válaszolnak kérdéseidre. Ez a lap a forrásszöveg szerkesztéséhez (Wiki-jelölőnyelv) ad tanácsokat. Amennyiben vizuális szerkesztőt használsz, aVisualEditor oldalán találsz útmutatót a szerkesztéshez!
Tudnivalók
AWikipédia egyWiki-rendszerűweblap, ami annyit jelent, hogy a rajta találhatószócikkeket bárki szerkesztheti, és ezek a változások azonnal meg is jelennek. A szerkesztéshez általában egyszerűen használható és könnyen megtanulható szövegszerkesztési felületet, aWiki jelölőnyelvet (Wiki markup) használjuk. Ez a lap a jelölőnyelv használatához ad segítséget. További hasznos útmutatók:
Ha még nem létező cikket szeretnél készíteni, akkor aWikipédia:Első szócikkem útmutatóját keresd.
Egy kisnevezéktan, avagy hogyan nevezzük el a szócikkeket.
Egy már létező Wiki lap szerkesztése igen egyszerű. Csak kattints a „Szerkesztés” linkre felül (vagy alul, vagy az oldalsávon) magának a lap tartalmának a megváltoztatásához; vagy a „vitalap” linkre, hogy a laphoz tartozóVitalapra írj! Mindkét esetben egy olyan lapra kerülsz, melyen egy szerkesztőterületet – szövegmezőt – találsz, benne az adott Wiki lap szövegével.
Ezután csak annyi a dolgod, hogy leírd, amit akartál ésa szerkesztéshez mindenképp írj egyösszefoglalót (a nagy szerkesztőmező alatt, amiben pár szóban írd le, hogy mit és miért változtattál). Amikor elkészültél, érdemes ellenőrizni, hogy minden úgy néz-e ki, ahogy szeretted volna, az „Előnézet megtekintése” gomb segítségével. Ha minden megfelelő, akkor a „Változtatások közzététele” gombbal mentheted el a művedet.
Törekedj arra, hogy a cikk megfeleljen asemleges nézőpont követelményének (azaz minden nézőpontot arányosan mutasson be), éstedd közzé a forrásaidat is, hogy mások ellenőrizni és bővíteni tudják a munkádat!
Sokszor hasznos, ha a szöveget kimásolod a gépedre, és ott szerkeszted, ráereszted a helyesírás-ellenőrzőt stb., majd visszamásolod a böngészőbe. Így mindig lesz egy helyi másolatod a munkádról, és Internet-elérés hiányában is könnyen szerkesztheted.
Amikor egybejelentkezett szerkesztő egy lapot szerkeszt, lehetősége van arra, hogy amit csinált, azt „apró változtatás”-nak jelölje. Az, hogy ki mikor használja ezt a lehetőséget, teljesen az ő ízlésén múlik. Az ökölszabály úgy szól, a változtatás apró, ha nem változtat lényegében a szöveg tartalmán, tehát helyesírási hibák javítása, a szöveg struktúrájának módosítása, ilyesmi. A jelentős változtatás pedig az, ami miatt érdemes lehet újra ránézni a szócikkre, tehát bármilyen „valódi” változás, legyen akár csak egy szó hozzáfűzése vagy elvétele. Ez az egész azért fontos, mert a szerkesztők választhatják azt, hogy a Friss változtatások között az aprókne legyenek felsorolva. (Az „apró szerkesztések” elrejtésével valamennyire korlátozni lehet a Friss változtatások listájának terjedelmét.)
A nem bejelentkezett szerkesztőket azért nem engedjük „aprózni”, mert úgy a vandálkodást is könnyen aprónak tudnák jelölni és úgy hosszabb ideig maradhatna észrevétlen. Ez a megkötés is egy ösztönző arra, hogy a szerkesztők regisztrálják magukat, és jelentkezzenek be.
Formázási lehetőségek
A Wikipédia oldalain alapvetően háromféle lehetőség van arra, hogy a tartalmat megfelelő formába öntsük, azaz hogy az általunk írt szöveget megformázzuk, hogy jól olvasható, nyomtatható stb. legyen, és még ki is nézzen valahogy. E lehetőségek:
Awiki jelölőnyelv (markup) használata. A Wikipédián ez a formázás alapvető módja. A wiki jelölőnyelv a hagyományos szövegszerkesztő programok koncepciójához illeszkedő, könnyen megtanulható és használható, és a HTML-t szinte teljesen megkerülhetővé tevő környezet.
Másik lehetőség bonyolultabb szerkesztések elvégzésére aHTML-elemek (tagek) használata; lásd aHTML szócikket.
Matematikai képletek készítésére és egyéb formális nyelvek bemutatására használható aWikipédia képletleíró nyelve (azaz matematikai képleteket szerkesztő jelrendszere) is, amely egyértelműen aTeX szövegszerkesztő rendszerek kódjait utánozza.
Előnézetek
A szerkesztés befejezése után nem feltétlenül ajánlott azonnal aVáltoztatások közzététele gombra kattintani, mivel előfordulhatnak olyan hibák, amiket a szerkesztő ablakban nem veszünk észre, de a cikkben meg fognak látszani. Az ilyenek elkerülése érdekében kell használni azElőnézet megtekintése opciót, mellyel a változtatások elmentése nélkül tekinthetjük meg szerkesztésünk eredményeit. Ez különösen akkor fontos, ha nem pusztán szöveget adtunk hozzá a cikkhez, hanem bonyolultabb elemeket is (táblázatok,infoboxok, képek, források,sablonok), melyek egy-két rossz paraméter esetén elronthatják az egész cikk megjelenését.
Az előnézet mellett néha hasznos lehet aVáltoztatások megtekintése opció is, így olyan véletlen változtatásokat is észrevehetünk (egy elcsúszott karakter a szöveg közepén), melyeket előnézet esetén csak tüzetes átolvasással látnánk meg.
Alapvető szerkesztői kellékek
Egy kinyomtatható súgókártya a leggyakoribb szerkesztési tippekről
A különböző részeket fejezetekkel lehet elválasztani (mint fent aTagolás), a fejezetcímnek kívánt szöveget egyenlőségjelek (=) közé kell tenni ehhez. Ha több egyenlőségjel közé kerül a cím, akkor hátrább kerül a hierarchiában, alcím lesz (túl mély bontást nem érdemes használni a nehéz áttekinthetőség miatt). A főcímek két pár egyenlőségjel közé kell kerüljenek (egy párt nem használunk).
Példa:
== Főcím == === Alcím ===
A fejezeteken belül bekezdésekkel lehet tagolni a szöveget. Új bekezdés létrehozásához egy üres sornak kell lennie két szövegtest között. A folyószövegben egyetlen új sornak nincs semmilyen szerepe, csak a cikk forrásában látszik, a megjelenő változatban nem. Ha új bekezdés nélkül kell tagolni soronként a szöveget, akkor a <br> HTML-kód használható (minden sor után). Erre általában csak azinfoboxokban van szükség, a folyószövegben a két enterrel jelölt bekezdések biztosítják az olvashatóságot. Verseket vagy hasonlóan soronként tördelt szöveget a <poem> taggel tudsz beírni. Például a <poem> Írtam egy kétsoros verset, krumplit ettem hozzá, nyerset. </poem> kód hatására ez fog megjelenni:
Írtam egy kétsoros verset, krumplit ettem hozzá, nyerset.
Alapvetően háromféle lista létezik, a pontozott, a számozott és a definíció lista. A pontozott esetén a csillag (*) karaktert kell elhelyezni a sor előtt, a számozott esetén pedig a kettős keresztet (#) . A definíció listában a pontosvessző (;) jelöli a címet, míg kettőspont (:) a definíciót. Ha több karaktert használunk, egy többszintű listát kapunk (számozott lista esetén a számozás minden szinten külön megy). A két forma tetszés (és szükség) szerint egymásba is ágyazható. Mindegyik lista megszakad az első üres sornál (új bekezdésnél).
Ha egy sort szóközzel kezdesz, akkor a sor úgy jelenik meg, ahogy beírtad (rögzített szélességű betűvel). Ezt főleg a programok forráskódja (esetleg algoritmus pszeudokódja) vagy ASCII-art esetén ajánlott használni. Figyelni kell arra, hogy a hosszú sorok nem lesznek automatikusan törve, így azok kilóghatnak az olvasómezőből, megnehezítve az olvasást. Éppen ezért folyószöveget nem szabad szóközzel kezdeni, csak ha a sorokat folyamatosan törjük manuálisan (egy-egy újsorral).
A Wikipédia cikkeirebelső hivatkozásokkal lehet mutatni (a kék linkek létező cikkeket, a pirosak még nem létezőket jelölnek). A linkekben kerülni kell a ragozott alakokat, azokat a linken kívül, vagy alternatív névként kell írni. Az alternatív nevek hasznosak ragozás esetén (persze nem csak), ilyenkor csak a| karakter utáni név jelenik meg a cikkben. Hasznos trükk anévterek és egyértelműsítő zárójelek gyors eltüntetésére acsővarázs: a szögletes zárójelek közé beírod a cikk teljes nevét, kiteszed utána a| karaktert, s a program automatikusan elvégzi a többit.
Külső (nem a Wikipédia cikkeire mutató) hivatkozásokat is lehet használni, főként forrásmegjelölésre, folyószövegben nem ajánlott a használata. A teljes URL címet (http://...) egy pár szögletes zárójel közé kell tenni, a cím után szóközzel elválasztva alternatív nevet lehet megadni – a cikkben ez jelenik meg kattintható szövegként, nem az URL.
Példa:
[[Wikipédia]] [[Wikipédia|Wikipédiát]] – ragozás alternatív névvel (a | utáni rész jelenik meg, de a helyes alakra hivatkozik) [[budai vár]]at – a rag egyesítve lesz a linkkel, viszont a helyes alakra mutat [[Wikipédia:Homokozó|Homokozó]] csak Homokozó fog megjelenni [http://www.google.hu Google]
Csak azokat a médiafájlokat (képek, videók, hanganyagok) lehet berakni egy cikkbe, amelyek már fel vannak töltve a magyar Wikipédiára vagy a Wikimédia Commonsba. Ha szeretnél feltölteni egy fájlt, olvasd el afelküldési segédletet. Minden fájlnak lehet opcionális beállításokat megadni, ezek különösen képek és videók esetén fontosak (méret, elhelyezkedés, bélyegkép, leírás). Bár a különböző típusú médiafájlokat különböző névtereket jelző előtagokkal is be lehet szúrni; ajánlott mindig aFájl használata, ez minden típus esetén működik. Ha nem akarod megjeleníteni az adott fájlt, csak mutatni rá (belső link), akkor amedia: szót kell használni aFájl helyett.
Egy kép: [[Fájl:Wikipedia.png|Wikipédia - A szabad enciklopédia]]
Kiemelés
Szövegrészeket aposztrófpárok segítségével lehet kiemelni. Ha két pár aposztróf közé kerül a szöveg,dőlt betűs lesz, ha három pár közévastag betűs, ha öt pár van,vastag és dőlt betűs szöveget kapunk.
''dőlt betű''; '''vastag betű'''; '''''vastag és dőlt betű''''';
Különleges esetekben lehet színkódok segítségével is kiemelni szövegrészeket, deez erősen ellenjavallt. Ha valamiért mégis szükségesnek ítéled, olvasd el aHTML-színkódok cikket.
Bonyolultabb szerkesztői eszközök
Rejtett megjegyzések beszúrása
Lehetőség van a lapokon olyan szövegrészeket elhelyezni, melyek nem látszanak a cikkben, csak a forrásban. Ezeket a kommenteket általában arra használjuk, hogy a későbbi szerkesztő(k)nek üzenetet hagyjunk, olyan üzenetet, amit csak akkor látnak, ha szerkesztési nézetben megnyitják az illető lapot (cselesebb szerkesztők különféle tréfák elhelyezésére is használják ezt a lehetőséget). Példa:
<!-- Így néz ki egy komment, ez csak a forrásban látszik normális esetben. -->
Minthogy a rejtett szövegben nincs mód gépi aláírás elhelyezésére, a laptörténetből pedig nagyon nehézkes kibányászni, hogy ki volt a megjegyzés elhelyezője/elkövetője, udvarias dolog a szerkesztőneveddel és dátummal aláírni a megjegyzést, mondjuk így:
<!-- ÉRTI EZT VALAKI? MERT SZERINTEM ENNEK A MONDATNAK ÍGY NINCS ÉRTELME! *** SZERKESZTŐ *** év, hó, nap -->
Forrásokat<ref>forrás</ref> formában lehet készíteni, ezek lábjegyzetként fognak megjelenni a legközelebbi{{források}} sablon helyén. Ha nincs ilyen forrás sehol a cikkben, egy hibaüzenet fog figyelmeztetni rá (ezért is ajánlott különösen az előnézet használata). A megfelelő „cite” sablonok használata ajánlott webes források és könyvek esetén, így könnyebb áttekinteni, és egységes formát is kölcsönöz a forrásoknak. Ezeknek a használatáról bővebbenitt olvashatsz.
Idézetek jelölése
Idézeteket többféle módon is lehet jelezni, ezek közül a legegyszerűbb, ha idézőjelek közé teszed a szöveget. Látványosabb megoldásokra is van lehetőség, HTML tagok használatával, vagy a három {{sl|idézet}} operátor valamelyikének a használatával. Bővebb részletekért lásd az egyes sablonok leírólapjait.
Az idéző HTML tag a következőképpen használható:
<blockquote>„Az idézet szövege balra behúzva lesz, de az idézőjeleket nekünk kell kitenni”</blockquote>
Az eredmény:
„Az idézet szövege balra behúzva lesz, de az idézőjeleket nekünk kell kitenni”
