 | Ezen az oldalon a Wikipédia egyikirányelvét olvashatod. Az itt leírtak minden szerkesztő számára követendőek, de fontosabb a józan ész, mint a szabály betűje, éselőfordulhatnak indokolt kivételek is. Ha módosítani szeretnél rajta, kérd ki mások véleményét avitalapján vagy aKocsmafal megfelelő szekciójában! |
| Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből |
|---|
A nepáli nevek (és közszavak) átírására a magyar Wikipédiában – ahelyesírási irányelvnek megfelelően ésa keleti nyelvekre vonatkozó akadémiai helyesírással összhangban (illetve azOH. ajánlásai alapján) – a magyaros átírást használjuk. A nepáli nyelvek túlnyomó többsége abráhmi írástípust alkalmazza, ezek egyik legfontosabb és leginkább használatos képviselője adévanágari írás, amely átírását az újind nevek esetében aWP:ÚJIND szabályozza. Mivel az írás kiejtéskövető, a nepáli kiejtés írásbeli leképezésére is alkalmas, átírása nem tér el azújind nevekben lefektetett alapelvektől. A Nepálban használatos írásrendszerek közül – különösen történelmi és vallási szerepüknél fogva – arandzsana,bhudzsinmol éspracsalit írások említhetők meg, ezeknek azonban 2012-ben még nem volt sztenderdizált unicode alakjuk. A két utóbbi írást – korlátozott elterjedése miatt – nem ismertetjük, a randzsana írást és átírását bitképekkel mutatjuk be.
Az átírás alapelvei:
A randzsana írást elsősorban anepáli bhása nyelv írásához használják, deIndia,Tibet,Kína part menti kolostoraiban,Mongóliában ésJapánban is gyakori. Általában balról jobbra írják, de a fentről lefelé történő írása is elterjedt. Ezt tartják a szabványos nepáli kalligrafikus írásnak.
A dévanágari írást a nepáli bhása,szanszkrit,maithili és abradzs bhása nyelvek lejegyzésére használják.
 | Bővebben:dévanágari írás |
A dévanágari és randzsana írásbráhmi típusú, tehátabugida szótagírást használó írásrendszer, amelynél a szótag törzse egy mássalhangzó, amihez alapértelmezettként egy magánhangzó társul (inherens magánhangzó), a dévanágari és randzsana írásnál ez az /a/. Az írásjelek kiolvasása ennek megfelelően példáulक (dévanágari),
(randzsana) =„ka” vagyध (dévanágari)
(randzsana)=„dha”.Amennyiben a magánhangzó eltér az inherens alapértelmezettől, azt külön diakritikus jelek jelölik: például a dévanágariव /va / vagy randzsana
/va/ esetében a mássalhangzó mellett a következő jelölés szerepel, ha a magánhangzó /i/: ि. Kapcsolása a mássalhangzóhoz:वि, illetve randzsana
kiejtése /vi/.
Ha a mássalhangzót nem követi magánhangzó, akkor ezt egy speciális diakritikus jel ( ् ), az úgynevezett viráma (szanszkrit elnevezés) vagy halant (hindi elnevezés) jelöli (például aक् kiejtése /k/).
A táblázatokban az első karakter a randzsana írást, a második azISO 15919 átírást, a harmadik a megfelelődévanágari írást, a negyedik a magyaros ejtésközelítő írást jelöli.
A magánhangzóknak, független helyzetben vagy szó elején, önálló alakjuk van, mellékjelekként pedig a jobb oldali képen látható formában használják őket. A független alakok:
 a अ a |  iइ i |  uउ u |  ṛऋ ri |  ḷऌ li |  eए e |  oओ o |
 āआ á |  īई í |  ūऊ ú |  ṝॠ rí |  ḹॡ lí |  aiऐ ai |  auऔ au |
Az anuszvára (ं) a nazális hangzók jelölése: क /ka/ hangzóból a ं jellel /कं/ kam vagy kan lesz, a viszarga (ः) a szóvégi, általában néma h hangot jelöli (pl अः ejtése ah).
 aṃअं am |  aḥअः ah |
| kक k |  khख kh |  gग g |  ghघ gh |  ṅङ n |
 cच c |  chछ cs |  jज dzs |  jhझ dzsh |  ñञ ny |
 ṭट tt |  ṭhठ tth |  ḍड d | ḍhढ dh |  ṇण nn |
 tत t |  thथ th |  dद d |  dhध dh |  nन n |
 pप p |  phफ ph |  bब b |  bhभ bh |  mम m |
 yय j |  rर r |  lल l | vव v | |
 śश s |  ṣष s |  sस sz |  hह h |
 kṣ क्ष kr |  tr त्र tr |  jñ ज्ञ dny |
 0 ० |  1 १ |  2 २ |  3 ३ |  4 ४ |  5 ५ |  6 ६ |  7 ७ |  8 ८ |  9 ९ |
Az ismert szanszkrit mantra, azom mani padme hum:
Dévanágari írással: ओं मणिपद्मे हूं:
ओं = om (ओ=o + ं=anuszvára)
म = ma
णि = ni (ण=n + ि=i)
प =pa
द्मे=dme (द=d ्=halant म े=e)
हूं= húm (ह=h ू=ú ं=anuszvára)
Randzsana írással:
Írásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap