Ezen az oldalon a Wikipédia egyikútmutatóját olvashatod.Az itt leírtak a wikipédisták elfogadott szokásait foglalják össze, amiket illik követni, hacsak nincs nagyon jó okod, hogy eltérj tőlük. Komolyabb változtatások előtt kérd ki mások véleményét az oldalvitalapján vagy aKocsmafalon.
Ezen az oldalon egy technikai leírást olvashatsz a Wikipédia szerkesztéséről. Tartsd szem előtt, hogy nem minden ajánlott, ami technikailag megvalósítható!
Akategóriák a Wikipédia-szócikkek csoportosítását segítik. Egy cikket tetszés szerinti számú kategóriába lehet sorolni, ha szeretnénk; a kategóriák maguk is kategóriákba sorolhatók. A kategóriáknak ugyanúgy lehet szövege, mint bármilyen szócikknek, de a szöveg alatt automatikusan megjelenik azon cikkek és alkategóriák betűrendes listája, amik a kategóriába tartoznak.
Azalkategória a kategóriába sorolt másik kategória. Minden kategóriának lehetnek alkategóriái, és ő maga is lehet alkategóriája más kategóriáknak. A kategórialapokon először a kategóriába tartozó alkategóriák, utána a szócikkek listázódnak.
Ennyi az egész! Amint ezzel elkészültél, a szócikk címszava megjelenik a kategória betűrendes lapján, a beszúrt kategóriák pedig a szócikk végén olvasási nézetben is megjelennek.
Ha próbalapon végzel szerkesztést (ami ajánlott), és kategóriát akarsz megadni a majdani szócikknek, a „kategória” szó elé egy kettőspontot kell beszúrni, hogy így nézzen ki: „[[:Kategória:Költők, írók]]”. A kategóriák alkalmazása ugyanis automatikusan berakja a lapot a megadott kategóriába. Próbalap esetén (ami értelemszerűen félkész szöveget tartalmaz), ez nem lehet cél. Ha készen lesz a cikk, az első kettőspontot ki kell törölni.
Ha olyan kategóriát adsz meg, ami még nem létezik, akkor piros színnel jelenik meg a szócikk végén. A piros linkre kattintva a szócikkekhez hasonló módon szerkesztheted a kategória lapját. Ha bármit ráírsz, például egy pár szavas ismertetőt, vagy ha bekategorizálod magát a kategórialapot abba a magasabb szintű kategóriába, ahova tartozik, akkor azzal már létre is hoztad a kategóriát, és többé nem pirosan jelenik meg a lapokon. Azokat a lapokat pedig, amiket ebbe az új kategóriába már besorolt valaki, azonnal automatikusan felsorolja a kategórialap a ráírt ismertető szöveget és a kategória ugyancsak automatikusan listázott alkategóriáit követően. A lap alján pedig a fölérendelt kategória válik láthatóvá, akárcsak a közönséges lapokon.
Mielőtt ilyen módon egy új kategóriát hoznál létre, nézz utána, hogy nem létezik-e már más néven, és gondold meg, tényleg szükség van-e rá. AKategóriajavaslatok lapon tudod az új kategóriádat másoknak is jelezni; így ott hozzá tud bárki szólni, ha javaslata van hozzá (pl. már létezik más néven stb.).
Szemben a szócikkekkel, amelyeket majdcsak megír valaki egyszer, a piros kategóriáknak nem sok értelmük van, mert nem segítik a szócikk (vagy a hasonló témájú más szócikkek) megtalálását. Ezért új kategóriát csak akkor adj meg egy cikkben, ha utána létre is akarod hozni.
Mielőtt létrehozol egy új kategóriát, jelezd aWikipédia:Kategóriajavaslatok lapon. Így pl. ha más szerkesztők más nevet vagy struktúrát tartanak szerencsésnek, akkor ezt meg lehet beszélni velük.
Ellenőrizd, hogy van-e már olyan kategória, amibe tartozik a cikk ahelyett, hogy rögtön új kategóriát csinálsz neki! Keress hasonló cikkeket, hátha azok megmutatják a kategória nevét. Nézd meg akategóriák listáját is.
Ne csinálj fölösleges kategóriákat. Ha nagyon sok kategóriát csinálunk, az nem rendszerezni, hanemösszezavarni fogja a lapokat. Mielőtt új kategóriát nyitsz, gondold át: vajon lesz-e várhatóan sok olyan cikk, ami ebbe a kategóriába kerül? Ha nincs a kategóriában már kb. 5létező szócikk, akkor minden valószínűség szerint egyelőre felesleges, nyugodtan használhatod a megfelelő tágabb kategóriákat helyette (pl.„Afrikai tavak” helyett az„Afrika”-t és a„Tavak”-at). Ha várhatóan soha nem lesz 5-nél több szócikk a kategóriában(„Jamaicai bobcsapatok Kingstonból”), akkor inkább egyáltalán ne hozd létre.
A kategóriák neve legyen többes számban, kivéve akkor, ha nem néz ki jól vagy nincs értelme. Példa:Könyvek többes számban, deKereszténység egyes számban.
Gondold át, hogy a kategória nem túl szűk-e. Lehet, hogy ha általánosabban fogalmazod meg a kategórianevet, jobban használható. Például aDebreceni írók helyett inkább aMagyar költők, írók, vagy egyszerűen aKöltők, írók kategóriát használhatod.
Tervezd meg, hogy az új kategóriának lesznek-e alkategóriái, és ha igen, rendelj azokhoz is cikkeket, hogy a többi wikipédista lássa, hogy mire gondoltál. Másik módszer (ajánlott!) a kategória lapjára leírni, hogy mi a tervezett használati módja. Ebben az esetben azt is el tudod dönteni, hogy egy szócikk a kategóriába vagy annak egy alkategóriájába való.
A kategóriák esetén nincsátirányítás, ezért mindenazonos jelentésű cikkugyanazon nevű kategóriába kerül. Ha a kategóriának vannakszinonim elnevezései, akkor ezeket szerepeltetheted a kategóriához tartozó leírásban, vagy azon szócikkekben, melyek a kategóriára mint cikkeket tartalmazó listára hivatkoznak (lásd lentebb).
A keresés megkönnyítése érdekében elvárható, hogy az egyes kategórialapokon a szócikkek címük betűrendjében szerepelnek. Alapértelmezésben a Wikipédia képes kezelni a magyar nyelv betűrendbe sorolásának szabályait, azaz nem tesz különbséget a címszóban szereplő kis- és nagybetűk, az ékezetes és ékezet nélküli betűpárok (a/á, e/é stb.) között, továbbá automatikusan helyes betűrendi helyükre sorolja a kétjegyű mássalhangzókat (cs, dz, gy stb.), illetve ezek kettőzött előfordulásait (ccs [betűrendi helye: cscs], ggy [gygy] stb.).
Vannak azonban olyan helyzetek, amelyekben a helyes betűrend kialakításához a szócikkbe rendezési kulcsot kell beszúrnunk, amelyet kétféleképpen használhatunk:
rendezési kulcs beszúrása a kategóriahivatkozásba, egy | jellel elválasztva, pl. [[Kategória:Amerikai írók|Vonnegut Kurt]];
rendezési kulcs beszúrása a DEFAULTSORT parancsba, kettősponttal elválasztva, pl. {{DEFAULTSORT:Vonnegut Kurt}}.
A DEFAULTSORT parancs előnye, hogy elegendő egyszer betenni a szócikkbe ahhoz, hogy az valamennyi kategóriájában a megfelelő betűrendi helyére kerüljön, a kategóriahivatkozással beszúrt kifejezéssel ugyanakkor a DEFAULTSORT-ot felülíró, egyedi besorolást is meghatározhatunk (lásda következő fejezetben), pl.:
{{DEFAULTSORT:Magyarábécé}} [[Kategória:Magyar nyelv|Ábécé]] [[Kategória:Latin eredetű ábécék]]
Ebben az esetben aMagyar ábécé szócikk alapértelmezésben az M betű alá sorolódik be a kategórialapokon, kivéve a magyar nyelv kategórialapját, ahol az A/Á betűhöz kerül.
A rendezési kulcs kialakításának alapvető szempontjai a következők:
1. Szóközök és írásjelek kezelése. A lexikonszerkesztési gyakorlatban (pl.Magyar nagylexikon) az ún. szoros betűrend kialakítására törekszenek a kiadók, azaz a szóköznek és az írásjeleknek nincs betűrendi helyük. Ezeket egyszerűen ki kell hagynunk a rendezési kulcsból, az egyetlen kivételt a személynevek képezik, amelyeket előbb családnevük, majd keresztnevük betűrendjében szokás besorolni, ezért itt a két névelem közötti szóközt meg kell hagynunk. Az alábbiakban látható, hogy a felsorolt címszavak helyes betűrendi helye hogy alakítható ki a DEFAULTSORT segítségével.
Anagy mellizom esetében ha nem teszünk szóköz nélküli rendezési kulcsot a szócikkbe, a címszó megelőzné a Nagy Miklós Kund címszót.
ANagy-Tóth Ferenc esetében a kötőjel betűrendileg megelőzi az ábécé betűit, így a címszó rendezési kulcs nélkül a fenti felsorolásban a Nagyrápolt címszó elé kerülne.
2. Ékezetek és mellékjelek kezelése. A magyar nyelv betűrendbe sorolási szabályai szerint a magán- és mássalhangzók mellékjeles és mellékjel nélküli változatai egyenértékűek (á = a, é = e, í = i, ó = o, ő = ö, ú = u, ű = ü; ä = a, ç = c, đ = d, ð = d, š = s, û = u stb.). A magyar ékezetes betűk rendezési kulcs nélkül is a helyükre kerülnek, az idegen ábécék ékezetes betűit azonban továbbra is javasolt DEFAULTSORTBAN feloldani.
3. Többjegyű betűk kezelése. A helyesírási szabályok és a könyvkiadási gyakorlat szerint a magyar többjegyű betűk(cs, gy, ly stb.) külön betűrendi hellyel rendelkeznek (azaz pl.: cékla, cukorrépa, csalán, és nem cékla, csalán, cukorrépa a helyes betűrend). A kettőzött kétjegyű betűket a betűrendbe sorolás szabályai szerint ketté kell bontanunk (pl. ccs = cs + cs) a megfelelő ábécérend eléréséhez (pl. Assakürt, Aszaló, Asszonyfalva, és nem Assakürt, Asszonyfalva, Aszaló a helyes betűrend). Ezek az egyszerű esetek rendezési kulcs beszúrását nem igénylik, a címszavak DEFAULTSORT nélkül is a megfelelő betűrendi helyükre kerülnek.
Rendezési kulcsot kell azonban használnunk az alábbi esetekben.
Az egyes nyelvekre jellemző ligatúrákat DEFAULTSORT-ban kell feloldanunk: æ → ae, ij → ij, œ → oe, ß → ss, þ → th
Azokban az esetekben, amikor a címszó betűkapcsolatai csak látszólag kétjegyű magyar betűk, el kell kerülnünk, hogy a rendszer akként is értelmezze őket. Ebben az esetben úgy alakíthatjuk ki a helyes besorolást, ha a rendezőkulcsban az ilyen kétjegyű betűk elemei közé beszúrjuk a {{Hamis digráf}} sablont vagy annak esetspecifikus változatát:
Nyhavn esetében a rendszer „felismeri” a címszókezdő Ny kétjegyű betűt, és a kategórialapon is automatikusan az Ny betű alá sorolja be. Ezért a közbeékelt sablonnal arra kényszerítjük, hogy a kétjegyű betűt elemeire bontsa és annak megfelelően alakítsa ki a címszó betűrendi helyét (ny → n + y), ezzel elértük, hogy a rendszer az N betű alá sorolja be a címszót.
4. Személynevek kezelése. Nyugati névsorrendű nevek, illetve sorszámozott uralkodói, vagy egyéb névelőzékkel rendelkező nevek esetében arra kell figyelnünk, hogy a betűrendbe sorolás szempontjából lényeges névelemek kerüljenek a rendezési kulcs legelejére. Az előző pont értelmében azonban az így felcserélt névelemeket csak szóközzel, és ne vesszővel válasszuk el egymástól, a vessző ugyanis felboríthatja a betűrendbe sorolás rendjét. Az uralkodói sorszámokat vagy egyéb hasonló jellegű névelőzékeket (például idősebb, ifjabb) hátravetett arab számokkal válthatjuk ki:
A személynevek esetében külön figyelmet érdemelnek aszóközzel vagy kötőjellel tagolt kettős családnevek, amelyeknél az 1. pont értelmében a szóközt vagy a kötőjelet egyaránt el kell hagynunk a rendezési kulcsból, azaz:
5. Névelők kezelése. További bevett gyakorlat lexikográfiai (vagy a könyvtári) gyakorlatban a címek kezdő határozott névelőjének figyelmen kívül hagyása. Ilyen esetekben szintén rendezési kulcsot kell használnunk, amelyben a címkezdő névelő nélküli kulcsot adjuk meg:
Adódhat olyan helyzet, hogy egy adott szócikket nem az ábécésorrend szerinti helyén szeretnénk szerepeltetni a kategórialapon, hanem a lista élén kívánjuk elhelyezni. Ennek akkor lehet gyakorlati jelentősége, amikor egy adott szócikk kiemelt jelentőségű egyik vagy másik kategóriája tekintetében. Ebben az esetben továbbra is ajánlott a DEFAULTSORT parancs használata, hogy a meglévő vagy a sablonokba épített kategóriahivatkozások megfelelően kezeljék a szócikk címét, a kiemelt kategória hivatkozásába viszont a | után rendezési kulcsnak egyetlen szóközt adunk meg.
APécs szócikk példáján szemléltetve: A szócikkben szerepelnek navigációs sablonok és infoboxok, saját rejtett kategóriahivatkozásokkal, ezért a DEFAULTSORT parancsban megadjuk a rendezési kulcsot. Ha viszont azt szeretnénk, hogy a megadott általános rendezési kulcsot felülírva aPécs szócikk aPécs kategórialap elején szerepeljen, saját kategóriájában egyetlen szóközt adunk meg:
{{DEFAULTSORT:Pécs}} [[Kategória:Baranya megye települései]] [[Kategória:Pécs| ]]
A Wikipédia szerkesztői körében elterjedt gyakorlat a legkülönfélébb kiemelő rendezési kulcsok (csillagok, keresztek, egyéb jelek) használata a szóköz mellett. Ezek alkalmazását semmi nem indokolja, a kategórialapot leghangsúlyosabb részén, a fejrészén töredezetté, áttekinthetetlenné teszik. Ha szükséges, és egy adott kategórialapon több szócikk is áll kiemelt helyzetben, a | jelet és a szóközt követően továbbra is módunkban áll a szükséges rendezési kulcsokat megadni:
A funkcionális rendezési kulcs további alkalmazási lehetősége, amikor a szócikk címének a kategória szempontjából redundáns elemét nem építjük be a rendezési kulcsba. Az például gyakorlati szempontból nem hatékony eljárás, ha amagyar ábécé,magyar hangtan stb. szócikkek aMagyar nyelv kategórialapon az M betűnél szerepelnek. Ez esetben a releváns kategóriahivatkozásban szintén célszerű ennek megfelelően kialakítani egy rendezési kulcsot:
{{DEFAULTSORT:Magyarábécé}} [[Kategória:Magyar nyelv|Ábécé]] [[Kategória:Latin eredetű ábécék]]
A kategóriákat is szükséges kategorizálni, és így egy rugalmas, hierarchikus kategorizálás is kialakítható. Például aKöltők, írók kategóriába tartozhatnak aMagyar költők, írók, illetveAngol költők, írók stb. kategóriák, melyekbe pedig maguk a szócikkek. A kategorizálás éppen úgy történik, mint a cikkeknél.
Ha új alkategóriát készítesz, ne felejtsd el elhelyezni a megfelelő kategóriákban. A legfelső szintű kategória akategóriák kategóriája.
A magyartól eltérő ékezetes és mellékjeles betűket, írásjeleket tartalmazó, és egyéb szempontból speciális címszavak betűrendbe sorolásához aSzócikkek kategórián belüli betűrendbe sorolása fejezetben részletes útmutatót találhatsz.
A cikkek ne legyenek egyszerre tagjai ugyanazon kategóriának és annak alkategóriáinak, ha lehetséges.(Az ezzel kapcsolatos vitát lásd a vitalapon és aKategóriák műhely vitalapján.) Jellemző kivétel, amikor valaki több sportágban vagy tudományágban tevékenykedik, de csak az egyiknek van kategóriája; ha Jacob Gips bergengóc atléta a futásban és a gerelyhajításban is nyert versenyeket, de nincsBergengóc gerelyhajítók kategóriánk, mert csak egyetlen eleme lenne, akkor ő bekerülhet aBergengóc atléták és azon belül aBergengóc futók kategóriába is.
Ha más nyelvű Wikipédiából fordítasz egy cikket, a kategórianeveket ne fordítsd le mechanikusan, mert nem biztos, hogy abban a formában léteznek nálunk is. Ellenőrizd, melyik kategória van meg a magyar Wikipédiában.
Az átirányítások kategorizálásának nincs elvi akadálya, indokoltnak viszont leginkább csak akkor tekinthető, ha
összevont cikkben tárgyaltatik egy csomó téma (pl. Harry Potter szereplői): ilyenkor célszerű a szereplők nevéről átirányító lapot kategorizálni;
nem egyértelmű a kapcsolat az elsődleges cím, amelyen a téma tárgyaltatik, és az átirányító lap címe között, ha tehát elképzelhető, hogy valaki az átirányítás kategorizálása nélkül nem találná meg a kategóriában az illetékes lapot.
Ha a cikkbe beírod, hogy [[Kategória:Akármi]][[Kategória:Technikai útmutatók]][[Kategória:Szerkesztéssel kapcsolatos irányelvek, útmutatók]], akkor az a cikket besorolja az adott kategóriába. Előfordulhat, hogy nem ezt szeretnéd, hanem magára a kategóriára mint szócikkre szeretnél hivatkozást készíteni. Ezt az alábbi módon teheted meg:
Egy kategória és összes alkategóriája a<categorytree>kategória neve</categorytree> paranccsal jeleníthető meg. Például a<categorytree>Kategóriák</categorytree> eredménye:
A kategóriák isátnevezhetők, de a bennük lévő szócikkek ezt a változást nem követik, ezért a kategóriahivatkozásokat egyenként át kell írni minden egyes érintett szócikkben. Ha erre van szükséged, kérd meg valamelyikbotot abotgazdák üzenőfalán. Az átnevezéskor létrejövő átirányításokra általában nincs szükség, annak törlését azadminisztrátorok üzenőfalán kérheted. Ha mégis szükség van a hibás elnevezésű vagy szinonim kategória megtartására, akkor a szokásos átirányítás helyett a{{kat-redir}}(?) sablont kell használni. (Erről részletes leírást aKategória:Kategóriaátirányítások lapon találsz.)
Olyankategóriák, melyek adminisztratív jellegük, illetve csak szerkesztés szempontjából jelentős voltuk miatt az átlagolvasó számára nem láthatóak, például a csonk szócikkeket születésük időrendjét figyelembe véve is listázó kategórialapok (aFigyelmet igénylő lapok karbantartó kategóriájának szinte minden alkategóriája rejtett). A rejtett kategóriák a „Beállításaim/Egyéb” beállító menüben láthatóvá tehetőek minden bejelentkezett szerkesztő számára. Teljes listájuk aRejtett kategóriák kategóriaoldalon található.
PetScan – kategória tartalmának lekérdezése, különféle szempontok szerint szűrve
vCat – Kategóriafa grafikus ábrázolása. A paramétereket az URL-ben kell megadni a wiki= és a category= után, pl. a Fizikai alapfogalmakhoz vezető kategóriák ábrázolásához így kell megadni:
