Washington nevezetességei: fönt balra a Georgetown Egyetem; jobbra azAmerikai Egyesült Államok Capitoliuma; középen aWashington-emlékmű, lent jobbra a Szeplőtelen fogantatás nemzeti szentély bazilika; balra az Afroamerikai veteránok emlékműje
Columbia kerület (angolulDistrict of Columbia) és Washington város területe egybeesik és egyetlen önkormányzat igazgatja azokat. A legtöbbször – gyakorlati okokból – a kettőt egynek tekintik. A kerületben legutóbb1871-ben volt két önkormányzat, ekkorGeorgetown elvesztette önállóságát. A város önkormányzatának és a polgármesterének hatásköre szűkebb, mint máshol az Egyesült Államokban, mivel a kerület felett aKongresszus rendelkezik fennhatósággal. A kerület lakóinak azonban nincs teljes kongresszusi képviselete, a Képviselőház munkájában csak egyetlen – mindössze tanácskozási joggal rendelkező – megbízottjuk van, viszont az elnökválasztásban részt vehetnek három elektori szavazattal, ami megegyezik a hasonló népességű államokéval.
Köznapi neve angolulD.C. (kiejtvedíszí), vagy egyszerűenWashington. KorábbanSzövetségi Város(Federal City) vagyWashington Város(Washington City) neveken is emlegették. A D.C. nevet azért használják gyakran, hogy egyértelmű legyen, hogy Washington városról és nemWashington államról van szó.
Washington lakossága a 2020-as népszámlálás szerint 689 454 fő.[2]
A Washingtoni Nagyvárosi Övezet(Washington Metropolitan Area) népessége meghaladja az ötmillió, a Baltimore-Washingtoni Nagyvárosi Övezeté pedig a nyolcmillió főt. Ha Washington, D.C. állam volna, terület alapján az országban a legkisebb lenneRhode Island után, népességben az 50.Wyoming előtt, népsűrűségben az elsőNew Jersey előtt,bruttó nemzeti termékben pedig a 35. A föderatív államszövetségbe tagállamként való felvételére 2019 óta többször iskészült törvényjavaslat.
Az1790.július 16-án alapított Columbia kerületaz Amerikai Egyesült Államok alkotmánya által definiált szövetségi kerület. Felette a közigazgatási fennhatóságot aKongresszus gyakorolja, és az számos jogot a helyi önkormányzathoz delegált. Az eredetileg a szövetségi kerületnek juttatott területeketMaryland ésVirginia államokból szakították ki. APotomac folyótól nyugatra fekvő, mintegy 100 km² területet azonban Virginia egy népszavazás eredményeként1847-ben visszakapta, és maArlington megye, illetveAlexandria város része. Azóta a kerület csak egykori marylandi földön terül el.
A szövetségi főváros létrehozásáról az Alkotmány első cikkelyének nyolcadik szakasza rendelkezett, amely szerint egy bizonyos állam területéből kivágott, száz négyzetmérföldnél nem nagyobb területű kerület legyen a Kongresszus jóváhagyásával az Egyesült Államok kormányának székhelye.[3]James Madison1788.január 23-án aFederalist No. 43 című esszéjében értekezett a szövetségi kerület létrehozásának szükségességéről, azzal érvelve, hogy a szövetségi fővárosnak el kell különülnie az államoktól, hogy megoldott legyen fenntartása és biztonsága.[4]Philadelphiában az1783-as pennsylvaniai lázadás során a katonák megtámadták a Kongresszust is, ami szintén a biztonsági szempontok fontosságára hívta fel a figyelmet.[5] Az Alkotmány azonban arról nem rendelkezett, hol legyen az új főváros. Az1790-es kompromisszumban Madison,Alexander Hamilton ésThomas Jefferson megállapodásra jutott, hogy a szövetségi kormány hadiadósságot vállal át az államoktól, azzal a feltétellel, hogy az új főváros aDélen lesz.
ACapitolium a washingtoni tűzvész előtt (1800 körül)
A megegyezés értelmében1790.július 16-án meghoztak a „székhelytörvényt”. Eszerint az új állandó fővárost aPotomac folyó partján kell megalapítani, ott, aholWashington elnök is szerette volna. A szövetségi kerület kezdetben négyzet alakú volt és ahogy az Alkotmány kimondta, száz négyzetmérföld területű.1791 és1792 folyamánAndrew Ellicott és számos munkatársa, köztükBenjamin Banneker felmértékMaryland ésVirginia határvidékét, és minden mérföldnél elhelyezték a szövetségi kerület határkövét, amelyek közül sok ma is áll.[6] Az új „szövetségi várost” a Potomac keleti partján építették fel. A négyszögön belülre került két korábbiközség: az1749-ben alapítottAlexandria,[7] és az1751-ben alapítottGeorgetown.[8]1791.szeptember 9-én a szövetségi várost George Washingtonról nevezték el, a kerület neve pedig Columbia Terület (Territory of Columbia) lett. (Ebben az időben poétikus szövegekben az Egyesült Államokra aColumbia nevet használták.) A Kongresszus először1800.november 17-én ülésezett Washingtonban.[9]
A Columbia kerület megszervezéséről szóló,1801-ben hozott törvény a teljes szövetségi területet, beleértve Alexandriát, Georgetownt és Washingtont a Kongresszus alá rendelte. A kerületen belül két megyét szerveztek: a Potomac keleti partjánWashington megyét, a nyugati partonAlexandria megyét.[10] E törvény megszületését követően a kerület lakói már nem voltak Maryland vagy Virginia polgárai, így kongresszusi képviseletük is megszűnt.[11]
Az1830-as években Alexandria megye gazdasága lehanyatlott, nem bírva a versenyt Georgetown kikötővel, amely Alexandriától Északra, a Potomac folyón feljebb, aC&O-csatorna torkolatánál fekszik.[14] Ebben az időben Alexandria azamerikai rabszolga-kereskedelem egyik fontos piaca volt, de pletykák kaptak szárnyra, hogy a fővárosban azabolicionisták véget akarnak vetni a rabszolgaságnak.[15]Hogy megtarthassák a jól jövedelmező rabszolga-kereskedelmet,1846-ban az alexandriaiak a Columbia Kerületből való kiszakadásról szavaztak.Július 9-én a Kongresszus hozzájárult, hogy Columbiának a Potomactől nyugatra eső területei visszatérjenek Virginiához.[14] Négy évvel később az1850-es kompromisszum törvényen kívül helyezte a rabszolga-kereskedelmet a kerületben, de a rabszolgaságot nem.[16]
Washington, D.C.-t négy negyedre (angolul quadrant) osztották: Északnyugat, Északkelet, Délkelet és Délnyugat. A kvadránsokat elválasztó két tengely a Capitolium közelében metszi egymást
Washington, D.C. (pontosabban a washingtoni Nulla mérföldkő) aé. sz. 38° 53′ 42″,ny. h. 77° 02′ 11″38.895,-77.03638888888938.895000°N 77.036389°W fekszik, közel az Ellipszis legészakibb pontjához . Területe 177 km², ebből 159 km² szárazföld és 18 km² víz. Délkeleti, északkeleti és északnyugati iránybólMaryland állam veszi körül, nyugati szomszédjaVirginia. Megtöri a két szomszédos állam határát, amely egyébként a Potomac folyó jobb (déli) partján húzódik. A Potomacon kívül a kerületnek még két természetes vízfolyása van: az Anacostia folyó és a Rock Creek patak. Három mesterséges víztározója a Dalecarlia víztározó, mely Maryland felől az északnyugati határát metszi; a McMillan víztározó a Howard Egyetem közelében; és a Georgetown víztározó Georgetown-tól Nyugatra. Washington, D.C. legmagasabb pontja 125 méter, Tenleytownnál. A legmélyebb pontok gyakorlatilag a tenger szintjén találhatók: a teljes Anacostia-part és a Potomac partja a felső folyást (a Kis-zúgó [Little Falls] és a Lánchíd [Chain Bridge] közötti szakaszt) kivéve. AzIsabel hurrikán2003.szeptember 18-án megemelte a vízszintet, a kerületben egy halálos áldozatot szedett és hatalmas anyagi károkkal járt. A jelenlegi D.C. földrajzi középpontja a 4. utca, az L utca és a New York sugárút (mindhárom az Északnyugat negyedben) által határolt háromszögben található (nem, mint sokan vélik, a Capitolium kupolája alatt). Az eredeti D.C. földrajzi középpontja aLincoln-emlékmű. Washington sajátos földrajzi pontjai még a Theodore Roosevelt-sziget, a Columbia-sziget, a Három Nővér szigetecskéi (inkább csak zátonyok) és a Hains Pont (a Kelet-Potomac park legdélibb pontja).
Washington D.C.éghajlata nedves szubtrópusi – (a Köppen-féle éghajlatosztályozás szerintCfa), amely jellemző azEgyesült Államok közép-atlanti, tengertől elzárt területeire –, négy évszakkal.[17] AzUSDA klímazóna osztályozása szerint a központ közelében fekvő területek a 8a, a város többi része a 7b zónába esik, ami mérsékelt klímát jelent.[18]
Atavasz és azősz enyhe, alacsony páratartalommal, atél tartósan alacsony hőmérsékletet hoz, az éveshómennyiség átlagban 420 mm.[19] A várost átlagban négy-hat évente sújtjahóvihar. Ezek közül a leghevesebbeket az „északkeleti” („nor'easter”) néven emlegetik, ezeket nagyszél, heveseső és elszórthavazás jellemzi. Ezek a viharok gyakran a keleti part nagy szakaszait sújtják. Anyarak általában forrók és párásak,júliusban ésaugusztusban a napi csúcshőmérséklet átlagban 30 °C körül van.[20] A forróság és a párás levegő kombinációja nyáron nagyon gyakran okoz viharokat, ezek közül egyesek a térségben ritkántornádót hoznak létre. A késő nyár, illetve a kora ősz során néhahurrikánok haladnak át erre, de mire Washingtonig érnek, gyakran már veszítenek erejükből, mivel a város a szárazföld belsejében helyezkedik el. A Potomac folyó áradásai azonban időnként nagy károkat okoznak Georgetownban.[21] A városban 41 °C-ot, a legmagasabb hőmérsékletet1930.július 20-án és1918.augusztus 6-án mérték, a legalacsonyabbat, −26,1 °C-ot1899.február 11-én,a Nagy Hóvihar idején. A városban évente átlagban 36,7 napon magasabb a hőmérséklet 32 °C-nál és 64,4 éjszaka hidegebb a fagypontnál.
Washington, D.C.tervezett város. A terv jórésztPierre (Peter) Charles L’Enfant francia születésű építész, mérnök és várostervező munkája, aki első ízben katonai mérnökként érkezett a gyarmatokra,Lafayette tábornok kíséretében.1791-ben Washington elnök megbízta L'Enfant-t, hogy készítse el az új főváros terveit. L'Enfantbarokk stílusú tervet készített, széles sugárutakkal, amelyek téglalapokból és körökből ágaztak szét sugárirányban, sok nyílt teret hagyva.[22]1792 márciusában Washington szakított a franciával, aki a tervezés részleteibe is beleszólt és ez konfliktusokhoz vezetett közte és Washington három megbízottja között, akik az építkezés felügyeletéért voltak felelősek. EzutánAndrew Ellicottot bízták meg a tervezés befejezésével, aki együtt dolgozott L'Enfant-nal a felmérési munkákban. Bár Ellicott változtatásokat végzett az eredeti terveken, beleértve bizonyos helyeken az utcák elrendezését is, L'Enfant-t tekintik a város megtervezőjének.[23] A megtervezett Washington Várost északon a maiFlorida sugárút, nyugaton a Rock Creek patak, keleten azAnacostia-folyó határolja,[22] területe a Kerület összterületének mintegy harmada.
A 20. század elejére a L'Enfant megálmodta nagy parkokkal tagolt, nagy nemzeti emlékművekkel teli főváros képén nyomornegyedek és véletlenszerűen elhelyezett épületek ejtettek foltokat, köztük egy vasútállomás a nagyNational Mall parknál.[22]1900-ban aKongresszusJames McMillan szenátor vezetésével bizottságot állított fel a városközpont megszépítésének megtervezésére. Az erről készítettMcMillan-tervet1901-ben véglegesítették. A terv alapján újraformálták aCapitolium és a Mall látképét, új szövetségi épületeket és emlékműveket emeltek, eltüntették a nyomornegyedeket és az egész városra kiterjedő parkrendszert alakítottak ki. A bizottság verbuválta építészek megőrizték a város eredetileg tervezett elrendezését, munkájukat L'Enfant eredeti műve megkoronázásának tekintik.[22]
Miután1899-ben megépült a ma is álló húszemeletesCairo apartmanház, a Kongresszus még abban az évben elfogadta a házmagasság-törvényt(Heights of Buildings Act), amely kimondta, hogy a fővárosban egyetlen épület sem lehet magasabb a 88 méteres Capitoliumnál. A törvényt1910-ben úgy módosították, hogy az épületek nem lehetnek magasabbak, mint az előttük lévő utca szélessége, plusz 6,1 méter (20 láb).[24] Ennek köszönhetően az „égvonal” Washingtonban ma is alacsony. A város legmagasabb építménye aWashington-emlékmű 169 méter magasobeliszkje.[25] A magasságkorlátozást azonban kritikák is érik, mint a lakásépítésre alkalmas terület szűkössége és a város szétterjedtsége miatt fellépő közlekedési problémák eredendő okát.[24] A magasságkorlátozást megkerülendő, gyakran a városhoz viszonylag közelivirginiaiRosslynban húznak fel magas épületeket.[26]
A Kerületet négy, nem egyenlő területű kvadránsra osztották: Északnyugat (Northwest, NW), Északkelet (Northeast, NE), Délkelet (Southeast, SE) és Délnyugat (Southwest, SW). A kvadránsokat elválasztó tengelyek a Capitoliumtól indulnak.[27] Minden utcanév tartalmazza annak a kvadránsnak a rövidítését, amelyben az utca található. A város nagy részében az utcák rácsosan helyezkednek el, a kelet-nyugati iranyú utcákat betűk (pl. C utca SW) jelölik, az észak-dél irányúakat pedig számok (pl. 4. utca NW)[27] A körforgalmakból induló sugárutakat általában államokról nevezték el: mind az ötven tagállam kapott utcát és rajtuk kívül mégPuerto Rico és maga a Kerület is.
Vannak nevezetes utcák, mint aFehér Házat a Capitoliummal összekötőPennsylvania sugárút, vagy a K utca (K Street), ahol számos lobbicsoport irodája található.[28] Washingtonban 173 diplomáciai képviselet van, ezek közül 57 aMassachusetts sugárúton, amelyet informálisan Nagykövetségsornak (Embassy Row) neveznek.[29]
Washingtonnak saját közkönyvtár-hálózata van, amely huszonhét könyvtárat működtet. A központ azIfj. Martin Luther King Emlékkönyvtár (Martin Luther King Jr. Memorial Library), egy többemeletes üveg- és acélépület a 9. utca és a G utca sarkán (N.W. negyed).
Az alkotmány a Kongresszus számára biztosítja a Columbia kerület feletti fennhatóságot. A Kongresszus különböző jogokat delegált a helyi önkormányzatnak, de időnként közvetlenül is beavatkozik az ügyekbe, például az oktatási és a fegyvertartási politikába illetve más kérdésekben.
A kerület lakóinak nincs szavazati jogú képviselete a Kongresszusban, csupán aképviselőházban képviseli őket egy tanácskozási jogú küldött (2020-banEleanor Holmes Norton), aki részt vesz a képviselőház bizottságaiban is, de nem szavazhat. Aszenátusban Washington lakóinak egyáltalán nincs képviselete. Történtek kísérletek ennek megváltoztatására, de ezek mindeddig sikertelenek maradtak. Washington lakói azonban az alkotmány 1961-ben elfogadott23. módosítása alapján részt vesznek az Egyesült Államok elnökének megválasztásában: ugyanannyi elektor megválasztására jogosultak, mint amennyit a legkisebb állam választ; ez a szám jelenleg három.
Washingtoni rendszámtábla, alján aTaxation without representation (adózás népképviselet nélkül) felirattal
Világviszonylatban az amerikai főváros lakói nincsenek egyedülálló helyzetben abból a szempontból, hogy képviseleti joguk korlátozott. Vannak olyan nemzetek, amelyek az Egyesült Államokhoz hasonlóanzöldmezős beruházásként hoztak létre fővárost és az ott kialakult kerületben korlátozták a képviseleti jogokat. Washington helyzetét azoknak az amerikai területeknek a történelmi státuszához is lehet hasonlítani, amelyeknek csak nem szavazó képviselői voltak a Képviselőházban. A maikülbirtokoktól, mintAmerikai Szamoa vagyGuam azonban Washington annyiban eltér, hogy teljes mértékben viseli az adóterheket és valamennyi szövetségi törvény érvényes rá. Emiatt a fővárosban előszeretettel idézik a 18. században a britektől való függetlenségüket kivívni készülő amerikai gyarmatlakók "A népképviselet nélküli adóztatás zsarnokság" (Taxation without representation is tyranny) jelmondatát, amelynek egy része a Washingtonban kiadott rendszámtáblákra is felkerült.[32]
Az 1990-es évek erőszakhulláma után Washingtont a "gyilkosság fővárosának" nevezték, és gyakran versengettNew Orleansszal az emberölések számában.[33] A gyilkosságok száma 1991-ben tetőzött (479), de az erőszak drasztikusan csökkent az 1990-es években. 2009-ben a városban elkövetett gyilkosságok száma 143-ra csökkent; ez a legalacsonyabb érték 1966 óta.[34] Az erőszakos bűncselekmények száma 1995 és 2007 között közel 47%-kal csökkent. A vagyon elleni bűncselekmények száma ugyanabban az időszakban körülbelül 48%-kal csökkent.[35][36]
A többi nagyvároshoz hasonlóan a bűncselekmények gyakran kapcsolódnak a kábítószerekhez és a bandákhoz. Washington gazdagabb északnyugati körzeteire kevésbé jellemzőek a bűncselekmények, a keleti városnegyedek felé haladva azonban a bűnözési szint nő. Több kerület, amelyet egykor erőszakos bűnözés sújtott, például a Columbia Heights és a Logan Circle, biztonságosabbá váltak a módosabb lakók beköltözése következtében. Ennek eredményeképpen a bűnözés a városban egyre keletebbre húzódik,Maryland Prince George megyéjének irányába.[37]
↑abGet to know D.C.. The Historical Society of Washington, D.C., 2004. [2008. március 15-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
↑Diplomatic List. U.S. Department of State, 2008. február 25. [2011. augusztus 23-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 25.)
↑America's Favorite Architecture. American Institute of Architects and Harris Interactive, 2007. [2011. május 10-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 3.)
.svg)
.svg)
.svg)
