Ez a lap egy ellenőrzött változata
Await aUnix shell beépített parancsa. Arra szolgál, hogy megvárja a shellből háttérben indított program(ok) kilépését, és visszaadja a programok visszatérési értékét. Alakja:
wait [ -n ] [id... ]
id akár processz-, akár jobazonosító lehet. Ajobs -l beépített utasítás mindkét azonosítót kilistázza.
Aprocesszazonosítót az indított program a kerneltől kapja. Ha a háttérben több programot indítottunk egyszerre (például csővezetékkel összekapcsolva), mindegyik külön processz-számot kap. A processzekről az azonosítón felüli információkat aps paranccsal lehet lekérdezni.
Ajobazonosító egy%-jel utáni szám, melyet a shell ad minden háttér-indításkor. Ha több programot indítottunk egyszerre, a shellprocesszcsoportnak tekinti, és egyben kezeli őket.
A-n kapcsolónak akkor van jelentősége, ha jobid-ket adtunk meg. Await parancs akkor tér vissza, amikor a felsorolt programok/processzcsoportokbármelyike lefutott, és az első státusával tér vissza. Ha az-n-et nem adtuk meg, akkormindegyik felsorolt programot/processzcsoportot megvárja, és az utoljára befejeződött visszatérési értékét adja vissza.
Ha nem adunk megid-t, a shell az összes háttérben indított programot/processzcsoportot megvárja, és 0-t ad visszatérési értékként.
Egy programot úgy indíthatunk háttérben, hogy az utasítás és paraméterek után&-jelet írunk. A jel egyúttal utasításhatároló is, így a sorban akár több háttérben indítandó utasítás is lehet.
Ha egy programot indítottunk, a háttérben indított processz azonosítóját a$! shell-változó tartalmazza.
Ha azt akarjuk, hogy a háttérben indított program több utasításból álljon, három lehetőségünk van. Az egyik:
prog1 ;prog2 &
A másik: kerek zárójelbe tesszük az indítandó utasítások sorozatát:
(prog1prog2)
Ez esetben a háttérben indított programok újabb programokat indíthatnak háttérben (a zárójelek egymásba skatulyázhatók). A zárójelbeli utasítások külön shellben hajtódnak végre.
A harmadik lehetőség: az utasításokat külön scriptbe írjuk. (A zárójel ugyanígy működik, csak nincs külön scriptneve.)
A script: sleep5&(sleep2;false)&MASODIK=$!sleep8&sleep3&jobs-lwait$MASODIKechoAmasodikprocesszvisszateresierteke:$?jobs-lsleep3&echoMegvarjuk,amigazosszeshatterprocesszvegeterwaitjobs-l | A kimenet:[4] + 6626 Running[3] - 6625 Running[2] 6624 Running[1] 6623 RunningA masodik processz visszateresi erteke: 1[4] + 6626 Running[3] - 6625 Running[2] 6624 Done(1)[1] 6623 RunningMegvarjuk, amig az osszes hatterprocessz veget er[2] + 6628 Done[4] + 6626 Done[3] + 6625 Done[1] + 6623 Done |
A kimenet első sorában[4] a job száma (%4-gyel lehet rá hivatkozni). A + a default job a bg és fg utasítás számára (lásdbash, job controll fejezet);%+-szal is lehet rá hivatkozni. (A második sorban a - a default processz kilépése után kijelölt default processz,%--szal is lehet rá hivatkozni.) Ezt követi a processz-szám és a job állapota,Done esetén a visszatérési értékkel, ha azt lekérdeztük.[1]
Az indított program szülője az&-et feldolgozó shell lesz. A program örökli a shell exportált változóit és nyitott fájljait, beleértve stdin-t, stdout-ot és stderr-t. Amikor a shell kilép, HUP (1-es) szignált küld az általa indított programoknak, melyek ettől általában ugyancsak kilépnek (bár megtehetik, hogy másképp kezelik le a HUP szignált).[2]
Anohup parancs úgy indítja el a paraméterként kapott programot, hogy az hagyja figyelmen kívül a HUP szignált:
nohupprogparam... &
Ezzel elkerülhető, hogy kijelentkezéskor leálljanak a háttérben indított programok.[3] Ha a programnak van a shell stdout-jára vagy stderr-jére írt kimenete, az az indítás könyvtárában anohup.out nevű fájlba kerül.
A már jobként indított háttérprogramok utólag is kivehetők a shell job-táblájából, bár ez esetben az stdin, stdout, stderr és a többi nyitott fájl marad az indításkori.[4] A paraméter nélkül kiadottdisown utasítás megváltoztatja az utoljára a háttérben indított program szülőjét. Ettől a háttérprogram függetlenedik az indító shelltől, így annak kilépése sem befolyásolja a futását.
Adisown utasítás-h kapcsolójával utólag elérhető, hogy a háttérprocessz ne fogadjon HUP szignált. Ilyenkor a szülője marad az indító shell, így ajobs utasítás mutatni fogja, de a shell kilépése után is tovább fut.
A gyakorlatban adisown helyett általában anohup parancsot használják.
nohup-ot háttérben indítani, bár a parancsot erre találták ki.disown utasításra sor kerül, a program már írhatott az örökölt nyitott fájlokba.