Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Wándza Mihály | |
| Született | 1781.október 12. Szilágyperecsen |
| Meghalt | 1849.április 6.(67 évesen) Miskolc |
 AWikimédia Commons tartalmazWándza Mihály témájú médiaállományokat. | |
Somkuti és perecseniWándza Mihály, névváltozatok:Váncza, Vándza, Wandza, Wántza (Perecsen,1781.október 12. –Miskolc,1849.április 6.)[1] miskolci festő, rézmetsző, színész, rendező, színigazgató, műfordító.
Wándza Mihály a maiRománia területén lévő Perecsenben (Szilágyperecsen) született, lelkész családban nevelkedett. Akolozsvári református kollégiumban tanult, majd – miután festőnek készült – Bécsben festészetet tanult a festőakadémián (azegri származású Hess János Mihálynál (1768–1833) és a híres Függernél). Érdekelte a színház is, ezért tanultEmanuel Schikaneder (1751–1812) osztrák vígjátékíró és opera-librettista alatt is. 1810. május 19-én Kolozsváron színházat nyitott egy átalakított lovardában, amit özv. Wesselényi Miklósné ingyen adott át számára. A színházat 1812-ig igazgatta, majd vándorszínésznek állt, utána pedigDebrecenben,Nagyváradon ésAradon lett színi direktor. A díszleteket maga festette, az előadásokat maga rendezte. Színdarabokat írt (amelyek közül nem egy anépszínművek előfutárának tekinthető) és fordított, közülük aZöld Marci című darab jelent meg nyomtatásban. A színházi szakma az első tudatos magyar rendezőnek tartja. Szerette a tömegjeleneteket, a látványosságokat, a balettet és a világítási hatásokat.
1820-ban Miskolcon telepedett le, ahol már főleg festészettel foglalkozott, de a színháztól nem tudott elszakadni, a miskolci és akassai színház számára festett díszleteket, még az 1830-as években is. Festményei közül alig maradt fenn néhány, a többi csak leírásokból ismert. Az arcképeken és a csendéleteken kívül nagyméretű tablókat festett(Ferenc császár koronázása,Zrínyi Miklós szigetvári kirohanása,Mátyás király és Beatrix hercegnő találkozása,Mária és Zsigmond herceg eljegyzése). Alkotásaiból 1828-ban Pesten kiállítást rendezett. AMagyar Nemzeti Galériában őrzikKazinczy-allegória (1830 körül) című táblaképét, a miskolciHerman Ottó MúzeumbanKund vezért ábrázoló, két méter magas műve látható, amely eredetileg aMegyeháza nagyterme számára készült. Ismert még 1831-bőlHomrogdgörögkatolikus temploma számára festett ikonosztáza is.
Wándza Mihály egész dinasztiát alapított a városban, volt a családban prédikátor, festő, fotóművész, mások a sajtóval vagy a matematika tudományával voltak kapcsolatban; unokájaVáncza Emma fényképész. 1854-ben hunyt el, azavasi református temetőben helyezték végső nyugalomra.
