Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Vrginmost | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Gvozd |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44410 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 860 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Terület | 4,67 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
AWikimédia Commons tartalmazVrginmost témájú médiaállományokat. | |
Vrginmost (1996 és 2012 között Gvozd) faluHorvátországban,Sziszek-Monoszló megyében.Gvozd község központi települése.
Sziszektől légvonalban 42, közúton 55 km-re délnyugatra,Károlyvárostól légvonalban 28, közúton 42 km-re délkeletre, az úgynevezettBáni végvidéken, aPetrova gora (régi neve Gvozd) hegység északkeleti lábánál fekszik.
Területe már a történelem előtti időben is lakott volt. Ezt igazolja a Bulatsko brdo magaslaton található település maradványai, melyet általában ókori eredetűnek tartanak. Vrginmost a térség többi településéhez hasonlóan újabb alapítású, csak a17. század vége felé (valószínűleg1688-ban) keletkezett. A névadó Vrga család ekkor települt le a Velika Trepča patak mentén, ahol aztán hidat is épített. Erről a hídról illették később az itt fekvő települést a„kod Vrgina mosta“ (azaz Vrga hídjánál) jelzővel. A név 1812-benVergin-most, 1835-benVerginmoszt alakban tűnik fel.
Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően Vrginmost a vidék adminisztratív és gazdasági központjává vált. Amikor a18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred,1749-től Vrginmost az ezred egyik századparancsnokságának székhelye lett. A településen iskola is működött.1850-ben 30 ház állt a településen 341 lakossal. A határőrvidék átszervezése után1872-ben a katonai közigazgatás megszüntetéséig Vrginmost járási központ lett. A hozzá tartozó települések Brnjavac, Ostrožin, Pješćanica, Podgorje, Dolnji Sjeničak, Gornji Sjeničak, Slavskopolje és Vrginmost voltak. A településnek 1857-ben 341, 1910-ben 707 lakosa volt.
Fejlődésében sokat jelentett a Sziszek-Vrginmost vasútvonal1901-es, majd a Vrginmost-Károlyváros vasútvonal1905-ös megépülése.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd későbbJugoszlávia része lett. Amásodik világháború idején olasz csapatokat szállásoltak el a településen, melynek szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során mintegy ezer, a község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le.1942. szeptember 12-ről 13-ra virradó éjszaka az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a Bihácsi hadművelet során még 1942-ben visszafoglalták.
A háború után megindult az újjáépítés. Vrginmoston községháza, orvosi és állatorvosi rendelő, alapiskola, posta, termelőszövetkezeti és erdészeti központ, bolt, több iparosműhely, fa- és textilipari üzem létesült. Adélszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg aVihar hadművelet keretében1995.augusztus 7-én foglalta vissza települést. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek és a szerb lakosság ismét többségbe került. A községnek 2011-ben 1095 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 341 | 380 | 368 | 447 | 460 | 707 | 451 | 765 | 733 | 465 | 840 | 1.068 | 1.403 | 1.570 | 1.303 | 1.095 |
(1931-ben és 1948-ban Crevarska Strana lakosságát is ide számították.)
A lakosság főbb megélhetési forrása a mezőgazdaság és az állattenyésztés, kisebb mértékben a kereskedelem és a kézművesség.
A község „Boro Mrkobrada“ alapiskolája 1976-ban épült. Elődje még a katonai közigazgatás idejében létesült a vrginmosti vasútállomás közelében. Az iskolába és területi iskoláiba mintegy 750 tanuló járt. Területi iskolák működtek Perna, Bović, Slavsko Polje, Stipan és Pješčanica településeken. Négyosztályos tagozatok működtek öt településen, Crevarska Stranán, Blatušán, Felső Csemernicén, Čremušnicán és Dugo Selo Lasinjskon. A délszláv háború után az iskolát megújították, neve pedig Gvozdra változott. Ma 135 tanuló jár ide, 67-en az alsó, 68-an az első tagozatra Vrginmostról és a környék falvaiból. Az iskolában angol és német nyelvi képzés mellett informatikai képzés is folyik.
Az NK Gvozd labdarúgóklub Vrginmoston működik, senior és junior szakosztályai vannak. Ma a megyei harmadosztályban szerepel.