Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Vratečko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44273 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 38 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′ 48″,k. h. 16° 06′ 41″45.4633,16.111445.463300°N 16.111400°EKoordináták:é. sz. 45° 27′ 48″,k. h. 16° 06′ 41″45.4633,16.111445.463300°N 16.111400°E | |
 | |
Vratečko faluHorvátországban,Sziszek-Monoszló megyében. KözigazgatásilagPetrinyához tartozik.
Sziszek városától légvonalban 21, közúton 32 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 18 km-re nyugatra, aBáni végvidék középső részén, aKulpa jobb partján, az Utinja torkolatától nyugatra fekszik.
Neve1269-ben„Wrathna locus” néven bukkan fel először.1507-ben„Wracza”,1509-ben„Wradczya”,1517-ben„Wrathcza”,1546-ban„possessio Wratcza”,1563-ban„Wratschay” néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] A térséget a 16. század második felében megszállta a török és a17. század közepéig török uralom alatt állt. A felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ a század végére az Una folyóhoz került vissza. Ezzel párhuzamosan a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban.1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), melykatonai határőrvidék része lett.1745-ben megalakult aPetrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A falu1774-benaz első katonai felmérés térképén„Dorf Vratesko” néven szerepel.
A katonai határőrvidék megszűnése utánZágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 211, 1910-ben 368 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd későbbJugoszlávia része lett. Amásodik világháború idején aFüggetlen Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán október 10-én megszállták a szerb erők és felgyújtották házait. Október 22-én a horvát erők ellentámadása felszabadította a települést, de még a következő hónapokban is súlyos harcok folytak a térségben, mely 1992 januárjában szabadult fel végleg. A háború folyamán a továbbiakban itt, a falu közelében délkeletre és a Kulpánál húzódott aKrajinai Szerb Köztársaság határa. Lakossága nagyrészt elmenekült és csak a háború után tért vissza. 2011-ben 60 lakosa volt.
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 211 | 224 | 215 | 310 | 334 | 368 | 342 | 301 | 279 | 268 | 224 | 163 | 114 | 90 | 60 | 60 |
Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája. A gorai plébánia filiája.
