Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Vorohta(Ворохта) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Ivano-frankivszki terület | ||
| Járás | Nadvirnai járás(2020. július 17. – ) | ||
| Rang |
| ||
| Alapítás éve | 17. század | ||
| Irányítószám | 78595 | ||
| Körzethívószám | 3434 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4246 fő(2019. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 4134,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 850 m | ||
| Terület | 15 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 17′,k. h. 24° 34′48.283333333333,24.56666666666748.283333°N 24.566667°EKoordináták:é. sz. 48° 17′,k. h. 24° 34′48.283333333333,24.56666666666748.283333°N 24.566667°E | |||
| Vorohta weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazVorohta témájú médiaállományokat. | |||
Vorohta (ukránul:Ворохта,lengyelül:Worochta) városi jellegű településUkrajnaIvano-frankivszki területén. AzÉszakkeleti-Kárpátok keleti oldalán, aPrut folyó völgyében, 850 m-estengerszint feletti magasságon fekszik. Állandó lakossága a 2001-es népszámlálás idején mintegy 3800 fő volt. A települést és környékét ahucul népcsoport lakja, Vorohtát gyakran nevezik a Huculföld(Huculscsina) fővárosának is. (A huculok kulturális központja valójábanKolomija.) A település a közvetlen területi alárendeltségűJaremcsei Városi Tanácshoz tartozik. A területi központtól,Ivano-Frankivszktől 25 km-re fekszik.
A település az akkor aLengyel Királysághoz tartozó területen a17. században alakult ki.Lengyelország első felosztása,1772 utánosztrák fennhatóság alá került (Galícia és Lodoméria királyságához tartozott.) A19. század második felében virágzott fel a sport és a turizmus Kárpátokban, így a településen és környékén is. E téren jelentős fejlődést okozott a vasútépítés, melynek révén Vorohta1884 nyarán jutott vasúti összeköttetéshez.
A falu azelső világháború után ismét Lengyelországhoz, aStanislawówi vajdaságNadwórnai járásához tartozott. Az1930-as években a gazdag lengyel polgárság több villát és panziót épített ott. ALengyelországi hadjárat során a települést aszovjetVörös Hadsereg szállta meg, így az1939–1941 között a Szovjetunióhoz tartozott, majd 1941–1944 közöttnémet megszállás alatt volt. A területen 1944 nyarán és kora őszén aMagyar Királyi Honvédség 1. hadtestének alakulatai is harcoltak. 1945-től azUkrán SZSZK-hoz, majd1991-től Ukrajnához tartozik.
Vorohta népszerű ukrajnai hegyi üdülőhely, mind a téli, mind a nyári időszakban.1957-ben a településen síiskola nyílt, ettől az időponttól a szovjet sísport egyik központja volt, ma pedig az ukrán sísport egyik legfőbb központja. A környező hegyekben több sípálya és felvonó üzemel, köztükPoljanicja mellett Ukrajna legnagyobb síközpontja,Bukovel. A falu mellett egy nyáron is használható síugró sánc működik.
A települést ahucul faépítészet jellemzi. Közülük kiemelkedik a falu két huculgörögkatolikus fatemploma, melyek közül a régebbi a17. századból való. A Szűzanyának szentelt templom eredetilegJablunicján állt, 1780-ban szállították át jelenlegi helyére, Vorohtára. A templom falfestményei a19. században készültek. 1979-ben restaurálták. A falu másik, fiatalabb templomát, a Péter és Pál nevét viselő görögkatolikus templomot a20. század elején építették.
Vorohta nevezetességei közé tartozik a Pruton átvezető impozáns vasúti viadukt, melyet a helyi vasútépítés idején, a 19. század végén építettek kőből.
A magyar honvédeknek amásodik világháború idején azÉszakkeleti-Kárpátokban folytatott harcainak állít emléket a Vorohtán található magyar katonatemető.[2] A falu határában, a síugró sánc mellett található temetőbe az annak közelében működött 124. sz. hadikórházban elhunyt magyar honvédeket temették.[3] 2004 októberében a temetőben az elhunytak neveit tartalmazó emléktáblát is állítottak.
A települést érinti azIvano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal.
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
