Az állam Észak-Amerikakeleti időzónájában fekszik, így itt általában hat órával korábban van, mint Magyarországon. A nyugati hosszúság 75° 13'-e és 83° 37'-e között, illetve az északi szélesség 36° 31'-e és 39° 37'-e között fekvő terület nagyjából Görögországgal van egy szélességen, és Kubával, Panamával és Ecuadorral azonos délkörök haladnak át rajta. A 110 771 négyzetkilométeres területű, tehát Magyarországnál mintegy húsz százalékkal nagyobb Virginia legnagyobb kiterjedése észak-déli irányban mintegy 320 kilométer, kelet-nyugati irányban közel 700 kilométer.[5]
Virginia állam területére az első emberek 12 ezer évvel ezelőtt érkeztek. A legrégebbi állandó települések 5000 évvel ezelőtt jelentek meg, a mezőgazdaság kezdetei pedig kb. 900 tájékán jelentek meg. 1500 körül azalgonkin indiánok több nagy települést alapítottak, példáulWerowocomocót. Nyugaton asziúk, északon és délen azirokézek vették körül a területet, akik fenyegetést jelentettek, ezért 1570 körül törzsszövetséget hoztak létre aPóhatanok. Ők irányítottak 30 kisebb törzset és 150 települést, az 1600-as évek elején létszámuk 13-14000 között alakulhatott.
A környéken már korábban is jártak felfedezők. A16. század során előbbspanyoljezsuiták, majdI. Erzsébet királynő megbízásábólSir Walter Raleigh. Utóbbi egy kolónia létrehozását tervezteSpanyol Floridától északra. Expedíciója1584-ben indult, tőle eredeztetik az állam nevét, amellyel Erzsébet királynőre utalt - mások szerint összefüggésben van a "Wingandacoa", illetve a "Wingina" kifejezésekkel. Kezdetben ezzel a névvel illették a maDél-KarolinátólMaine-ig húzódó területet, valamintBermuda szigetét. Később módosították ezeket a határokat.1606-ban a The London Company kapta meg a terület kolonizálásának jogát. Ők alapították az első állandó brit települést Amerikában,Jamestown-t, melyetI. Jakab király után neveztek el.1619-ben a terület nagyobb autonómiát vívott ki magának, amikor létrejött lakosaiból szervezve aPolgárok Gyűlése. Amikor1624-ben tönkrement a The London Company, a gyarmat közvetlenül a korona uralma alá került.
Kezdetben az élet nem volt egyszerű: sokan éhen haltak az 1609-es nagy éhínség során, mások az angol-póheten háborúban vesztették életüket. Az1622-es indián mészárlás volt az, amely megváltoztatta az addigi békés, de legalábbis semleges attitűdöt az indiánokkal szemben. Addigra a kezdeti hatezer telepesből alig 3400 maradt életben. Mivel Európában megnőtt a kereslet a dohány iránt, ez felgyorsította az újabb telepesek és a rabszolgák érkezését. Kezdetben az önkéntes rabszolgaság volt az általános, amikor az Újvilágba érkezés költségeit mintegy ledolgozhatta az illető, és ha kitelt az ideje, szabad lehetett. 1619-ben így indult meg az afroamerikaiak beáramlása is, azonban a gyakorlat megváltozott, amikor egy John Punch nevű illetőt szökési kísérlet miatt örökös rabszolgaságra ítéltek. Virginiában először 1661-ben és 1662-ben hoztak törvényt az örökös rabszolgaságról, az anya társadalmi státuszától függően továbbörökíthetően.
1676-banNathaniel Bacon vezetésével lázadás tört ki, mely során a munkások az uralkodó osztály ellen fordultak. A lázadók ellenezték az őslakosokkal szemben folytatott addigi politikát is. Ennek eredményeképp 1677-ben aláírtak egy szerződést, melyben rögzítették, hogy mindazon törzsek, akik elfogadják a brit korona fennhatóságát a területek felett, azok megtarthatják földjeiket, vadászhatnak, halászhatnak, hadsereget tarthatnak. 1693-ban alapították a College of William & Mary intézményt, Észak-Amerika második legrégebbi egyetemét,Williamsburg városában, amely a gyarmat fővárosa lett. 1747-ben virginiai spekulánsok megindították a betelepülést és a kereskedelmetOhio felé.Franciaország, amely a területetÚj-Franciaországhoz tartozónak nyilvánította, ezt fenyegetésnek vette, és az itt eszkalálódó konfliktus végül ahétéves háborúnak is része lett.
A háború után a brit parlament újabb adókat szavazott meg, amit a gyarmatokon nehezen szíveltek. A Polgárok Gyűlésén elégedetlenségi mozgalom indult, és kijelentették, hogy nem fizetnek adót, ha a parlamentben nincs képviseletük. Virginia és a többi gyarmat összefogtak 1773-ban, és a következő évben az állam már delegáltakat küldött a kontinentális kongresszusba. Miután 1774-ben a királyi kormányzó feloszlatta a Polgárok Gyűlését, a lázadók nemzetgyűléseket (konvent) tartottak, melynek során 1776. május 15-én kikiáltották függetlenségüket Nagy-Britanniától. Megalkották saját alkotmányukat, egy másik virginiai,Thomas Jefferson pedig aFüggetlenségi Nyilatkozat egyik alkotója lett. A gyarmat hadseregétGeorge Washington vezette. Ekkor helyezték át az állam fővárosátRichmondba, hogy védettebb legyen, mint a tengerparti Williamsburg. 1781-ben győzelmet arattak, így Virginia ténylegesen is elnyerte függetlenségét.
Főként virginiaiak írták az Egyesült Államok Alkotmányát, amit 1788-ban ratifikáltak. Kezdetben Virginiának volt a legtöbb képviselője aKépviselőházban, és mivel az Egyesült Államok első elnökei is itt születtek, ezért az állam jelentősége nagy volt. 1790-benMarylanddel együtt lemondtak területük egy részéről, hogy a különleges jogállásúColumbia kerület(District of Columbia) ott jöjjön létre. A saját részét Virginia 1846-ban visszakövetelte.
A 2020-as népszámlálás szerint 2020. április 1-jén Virginiának 8 631 393 lakosa volt. A medián életkor 38,5 év, a 65 év fölöttiek aránya 16,5%. A lakosság 12,7 százaléka született külföldön, és a virginiaiak 16,8 százaléka nem angolul beszél otthon. A 25 évnél idősebb lakosság 39,6 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel; ez jelentősen meghaladja a 33,1 százalékos országos átlagot. A középiskolát végzettek aránya kilencven százalékos.[6]
A háztartások medián éves jövedelme 76 456 dollár, ami több mint tízezer dollárral magasabb az országos mediánnál. Ugyanakkor a lakosság 9,9 százaléka él a szegénységküszöb alatt, és 7,9 százaléknak nincs egészségbiztosítása. A foglalkoztatás aránya 61,5 százalékos. A dolgozók 63,3 százalékát a magánszektor alkalmazza, 19,8 százalék pedig az államigazgatás különböző szintjein dolgozik. Ez utóbbi kiemelkedően magas arány országos összehasonlításban, ami részben annak tudható be, hogy a washingtoni államapparátus számos alkalmazottja a főváros virginiai agglomerációjából jár be dolgozni.[6]
Elméletileg az állam legnépesebb települései Virginia Beach, Chesapeake, Norfolk és a főváros, Richmond. Valójában azonban ez csak a közigazgatási beosztás sajátosságainak következménye. Virginia lakói ugyanis nagyrészt a megyei közigazgatás alá tartozó, egyik város részét sem képező területeken laknak. A valóságban a lakosság nagy részre három agglomerációba tömörül. Ezek közül a legnépesebbetWashington észak-virginiai elővárosai alkotják. Ide tartozikAlexandria, a 100 százalékosan városi jellegűArlington megye, a mintegy egymillió lakosúFairfax megye,Fairfax megyei jogú város,Falls Church város ésLoudoun megye urbanizálódott keleti része. Ennek az agglomerációs körzetnek mintegy 2,5 millió lakója van.[7]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Virginia kiemelkedően nagy arányban részesül a központi költségvetésből. 2019-es adatok szerint az állam lakói 89,9 milliárd dollárnyi szövetségi adót fizettek, a központi kormány viszont 201,6 milliárd dollárt költött el Virginiában; a különbség 111,7 milliárd dollár.[10]
↑Az USA államainak angol elnevezése általábanstate, de négy állam (Kentucky,Massachusetts,Pennsylvania és Virginia) ehelyett hivatalosan acommonwealth elnevezést használja. Ez azonban puszta formalitás, amely mögött tartalmi vagy jogi különbség nincsen.
.svg)
