Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Vindornyaszőlős | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sándorfi Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8355 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 333 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,55 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Vindornyaszőlős weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazVindornyaszőlős témájú médiaállományokat. | |||
VindornyaszőlősközségZala vármegyében, aKeszthelyi járásban.
Vindornyaszőlős aKeszthelyi-fennsík északnyugati végénél találhatóTátika-csoportban, a Kovácsi-hegy lábánál fekszik, aHévíz térségétőlÓhídon átJánosházáig vezető7331-es út mentén. Ebből ágazik ki kelet felé a 73 164-es számú mellékút, amelyVindornyalakon átZalaszántóig, a7327-es útig vezet. Rendszeres autóbusz-összeköttetésben állSümeggel, illetveHévízen átKeszthellyel. Pár járat köti össze Vindornyafokon át Zalaszántóval.
A falu első említése1274-ből való, amikor a király azalai vár birtokát aPéci családnak adományozta. Kihalásuk után,1525-ben aSárkány család birtoka lett, majd még a16. században a gersei Pethők is tulajdont szereztek aszőlőművelésből élő településen. Vulkanikus alapon létrejött agyagos talaja ma is igen alkalmas a vörösbor alapanyaga termesztésére.1564-től kezdve atörökök többször csapást mértek a falura. A17. században még folyamatosan lakott volt, egészen1696-os elnéptelenedéséig. Legközelebb csak az1720-as években települt be.1738-banFestetics Kristóf szerezte meg véglegesen birtokát. A18. századi Vindornyaszőlős szegényparaszti lakossága más jobbágyokkal ellentétben nem a jogaiért küzdött, hanem sokkal inkább gazdasági megélhetésére figyelt. Ennek köszönhető, hogy1745-től tanító működött és1778 és1785 között a földesúr költségén katolikus templom épült a faluban.
A19. században lassú fejlődés jellemezte a települést, amely egyre nagyobb nyitottságot mutatott a külvilág felé. Terményei Keszthely, illetveZalaszentgrót piacára kerültek, majd1832-ben aKeszthely–Sárvár–Sopron postaútnak állomása létesült itt.
ANagyatádi-féle földreform során 223kataszteri hold földet osztottak szét a Festetics birtokból. Lakossága1949-től azonban folyamatosan csökkent, és viszonylag kedvező közlekedésföldrajzi adottságainak ellenére a települést továbbra is sújtja az elnéptelenedés.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 327 | 328 | 321 | 318 | 317 | 345 | 341 | 333 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96%, cigány 2,1%, német 1,8%. A lakosok 83,7%-a római katolikusnak, 2,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (12,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,9% németnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 65,6% volt római katolikus, 0,9% református, 0,9% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 4,1% felekezeten kívüli (24,3% nem válaszolt).[12]