Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Vindornyafok | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Zala |
| Járás | Keszthelyi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Hág Attila (független)[1] |
| Irányítószám | 8354 |
| Körzethívószám | 83 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 117 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 34,57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,5 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 51′ 25″,k. h. 17° 10′ 27″46.856861111111,17.17406111111146.856861°N 17.174061°EKoordináták:é. sz. 46° 51′ 25″,k. h. 17° 10′ 27″46.856861111111,17.17406111111146.856861°N 17.174061°E | |
  Vindornyafok Pozíció Zala vármegye térképén | |
 AWikimédia Commons tartalmazVindornyafok témájú médiaállományokat. | |
VindornyafokközségZala vármegyében, aKeszthelyi járásban.
Vindornyafok aKeszthelyi-fennsík nyugati szélénél aZalai-dombságtól keletre, a Vindornya és a Gyöngyös-patak összefolyásánál található. A (Keszthely–)Karmacs–Kisgörbő–Jánosháza vonalon húzódó7331-es út a település délnyugati szélén halad el, ebből ágazik ki a település felé a 73 163-as számú bekötőút. A leginkább Keszthely, kisebb számbanHévíz ésZalaszentgrót felől érkező buszok nagy része a falu határában áll meg, kisebb részük megy csak be a településre.
A település első említése1358-ból való mint nemesi falu.1508-ban a nagybirtokos Sárkány család is részt szerzett a faluból, azonban a jobbágyi rész tulajdonosa nagyrészt a Derecskei család volt. A16. század elején a törpefalu gazdag mezőgazdasági területekkel és szőlőheggyel bírt. Azonban1548-tól folyamatos török támadásoknak volt kitéve, így1615-re teljesen elnéptelenedett.
1757-ben válik ismét lakottá a község, azonban a telepesekről kevés adat maradt fel. Egy1773-as felmérés német nemzetiségűnek mondja lakosságát. A falu szerkezete nagyban hasonlított a korábbiéhoz, mivel a jobbágyok mellett kuriális nemesek lakták. Lakosai napszámosként a környező falvak szőlőseiben dolgoztak. A község a20. századig semmilyen komolyabb változást nem mutatott, bár a19. századtól nagyrészt aFesteticsek szerezték meg a nemesek földjeit.
A település csak nagyon későn,1953-ban kapcsolódott az úthálózatba Karmacs községen keresztül. Ezt követően az addig is kis lakosságszámú település népessége tovább csökkent. Az1990-es években azonban a térség gazdasági fellendülése a községre is kihatott, beindultak az infrastrukturális beruházások. A település azonban továbbra is eléggé elszigetelve él a világtól, a falusi turizmus kiépülőben van.
A településen 2015. augusztus 16-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő faluvezető ellenjelölt nélkül indult el, így kétség sem fért ahhoz, hogy a voksolás eredményeként meg tudja erősíteni a pozícióját.[10]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 123 | 120 | 123 | 114 | 127 | 115 | 114 | 117 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 70,7%, német 21,9%. A lakosok 51,6%-a római katolikusnak, 0,8% evangélikusnak, 8% felekezeten kívülinek vallotta magát (36,3% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 70,1%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% németnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (26% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48% volt római katolikus, 1,6% görög katolikus, 0,8% református, 0,8% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).[14]
AKeszthelyi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
.svg)
