Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ebben a szócikkben ahettita nyelv hangzói azÓKTCh.útmutatása alapján magyar ejtés szerint szerepelnek. |
| Vilusza (Wiluša) | |||||
| i. e. 14. század –i. e. 12. század | |||||
 | |||||
| Vilusza kiterjedése a feltételezhető legnagyobb befolyási övezettel | |||||
| Általános adatok | |||||
| Népesség | luvik (lükök/lukkák?) fő | ||||
| Hivatalos nyelvek | luvi (lük?) | ||||
| |||||
Vilusza (Vilusa,Wilusa) a bronzkorból,hettita nyelvű szövegek alapján ismert régió és/vagy állam. Hat ismert történeti hivatkozás van a régióról:KURURUú-i-lu-ši-i̯a, KURURUú-i-lu-uš-i̯a, KURURUú-i-lu-uš, KURURUú-i-lu, ][URU]ú-i-lu-ša, KURURUu̯i5-lu-ši-i̯a alakokban, luvi nyelvű szövegbenú-i-lu-ša-ti. Mindenképpen azarzavai régióban feküdt, de pozíciója még nem teljes körűen elfogadott.
Vilusza valószínűleg létezett már az i. e. 14. század első felében is.Thébában feltártak egy szobortalapzatot, amelyIII. Amenhotep idejéből származik ésMukanu,Keftiu mellettWilusa is szerepel rajta.[1]
ElőszörManapa-Tarhuntasz említi alevélben (CTH#191, KUB 19.5, KBo 19.19), amelyetII. Murszilisznak írt (i. e. 14. század–i. e. 13. század fordulója környéke). Ebben aSzeha folyó túlpartjára helyezi a területet.
Vilusza első ismert uralkodójaKukunnisz volt, neve azAlakszandusz-szerződésben szerepel (CTH#76). EztAlakszandusz ésII. Muvatallisz kötötték, de nem derül ki belőle, hogy Alakszandusz a közvetlen utódja volt-e, és rokoni kapcsolatban állt-e vele.I. e. 1280 körüli a szerződés, de KukkunisztSzuppiluliumasz idejére utalva említik. A név alapján próbáltákKüknosszal azonosítani, akitAkhilleusz ölt meg. A politikai háttér alapján feltehető, hogyArzava részeire esett szét, önálló királyságok sora alakult ki.
Azi. e. 13. század közepénTavagalavasz aIII. Hattuszilisznek írt levelében említ egy konfliktust Viluszával.
Valmusz az utolsó ismert név Vilusza uralkodói közül. Őt aMillavanda-levél említi az i. e. 13. század vége felé,III. (IV.) Tudhalijasz uralkodása alatt.Pijamaradu,Millavanda uralkodója került összetűzésbe vele, aki viszont hosszú életű lehetett, már már a Manapa-Tarhuntasz levél is tartalmazza a nevét.
A történelmi azonosításokat megnehezíti az a körülmény, hogy az Alakszandusz-szerződésben hatféle módon írt névvel szerepel, a más régiók uralkodóinak említései semmilyen egyéb információt nem tartalmaznak, de még az Alakszandusz-levél adatai is többféle megoldásra adnak módot.
Egyre általánosabb a feltételezés, miszerintTrója VII/a – az ásatásokon hetedik szint korábbi felén talált város maradványa – lehetettHomérosz Trójája. Bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja, vannak olyan feltételezések, melyek szerint a következő réteg, a Trója VI Viluszával azonos, és ahettita feliratok ezt említik. A kérdés azonban nem eldöntött, a lokalizálás még mindig esetlegességeken alapul.
A korábbi elképzelések szerint Vilusza a délnyugat-anatóliaiLukkával (Lükia) azonos, amelyet aluvi éslük nyelvű adatokra alapoztak, mivel aluvik befolyási övezete éppen Lukkáig ért, és ennél északabbra nem feltételezték a luvi megjelenését. Ezt erősítiKuruntijasz ésIII. (IV.) Tudhalijasz szerződése, amelyben Vilusza aKasztarajasz folyó után következik. Ez pedig nem más, mint aParha (klasszikusPerga) mellettiKesztrosz, Lukka és Tarhuntasszasz közös határa. UgyanittVijanavanda (Oinoanda) ésTalava (Tlosz) is említésre kerül, valamint azAvarna folyó (görögXanthosz).
1997-ben és 1998-ban Starke és Hawkins egymás után adták ki munkáikat, amelyben egymástól függetlenül a Trója VI nevű várost jelölték meg Vilusza legfontosabb településeként. A név etimológiája is erősíti ezt a feltevést:Wilušiya → *Wiluḫiya → görögösödés → *Wilwia → *Īlia →Īlios (Ὶλιος). A homéroszi eposzokban Íliont mindig államként emlegetik.I. (II.) Tudhalijasz idejéből viszontURUTa-ru-ú-i-ša vagyURUTa-ru-i-ša nevű településről van említés, amely kapcsolható a Trója névhez. Ugyanakkor Neumann 1999-ben három helynév alapján a luvi nyelvterület északnyugati határaként aMárvány-tengert jelölte meg. E térség két azonosítható bronzkori városa Trója ésPedasszasz, amely utóbbi később Pedaszosz, majdAsszosz néven vált ismertté a klasszikus ókorban.
A trójai VIa-h, VIIa/VIi, VIIb1/VIj rétegek körülbelüli. e. 1730 ési. e. 1150 között keletkeztek. A VIIb rétegből feltártak egy bikonkáv írnoki pecsétet, amelyen a tulajdonos neveTarhuntanu. E név azanatóliaiTarhuntasz isten és egy hettita személynévképző (-nu) összetétele. Az Alakszandusz-szerződésben szerepel egy istenség neve:D[...]ap-pa-li-u-na-aš, amelyApollón nevére hasonlít, de töredékessége miatt további etimológiai vizsgálatokra nem alkalmas. Mindenesetre az Íliászban Apollón hangsúlyosan kapcsolódik a lükökhöz. Oettinger (1994) a lüdQλdãś istennévvel rokonította. Maga azAlakszandusz név is a görög Alexandrosz hettita változatának tűnik, és a homéroszi eposzbanParisz görög ragadványneve is Alexandrosz volt.
Az ezredforduló környékén felmerült, hogy a korábbi Vilusza-Lukka azonosítás akár még helytálló is lehet, mivel a korban két lük terület azonosítható, egy déli (Lükia) és egy északi (Trója környéke). Az északi lükök lehettek Trója támogatói, későbbSzardeisz elfoglalói.
Vilusza azi. e. 12. századtól nem található meg a forrásokban, de ez inkább kapcsolható aHettita Birodalom összeomlásához, vagyis a források megszűnéséhez, semmint az ország megszűnéséhez. Mindenesetre Vilusza további története egyelőre nem ismert. A későbbiMüszia államtól meglehetősen nagy időbeli távolság választja el ahhoz, hogy a kettőt közvetlenül összeköthessük.
Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
