Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Vilanija | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Isztria |
| Község | Umag |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vili Bassanese |
| Irányítószám | 52470 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 284 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 46 m |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Vilanija (olaszul: Villania)faluHorvátországban,Isztria megyében. KözigazgatásilagUmaghoz tartozik.
Az Isztria északnyugati részén,Umagtól 5 km-re keletre a Petrovija–Plovanija út mellett fekszik.
Területén már az ókorban éltek emberek, melyről több itt talált lelet, sírkőlapok, pénzek, üveg- és cserépmaradványok tanúskodnak. A falutól északra fekvő Klija nevű településrészen villagazdaság épületegyütteséből fennmaradt egy egyszerű, négyszög alaprajzú kápolna, melyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek. Ennek a történelem előtti időktől a középkorig lakott területnek a régészeti kutatása még nem történt meg. A10. században ez a vidék adományozás révén az aquileiai pátriárka birtoka lett.1269-ben Umaggal együtt aVelencei Köztársaság foglalta el és egészen1797-ig meg is tartotta. A 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be.1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került.1805-benNapóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig.1880-ban 127,1910-ben 178 lakosa volt. Azelső világháború után arapallói szerződés értelmében Isztria azOlasz Királysághoz került.1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely1945-ig tartott. Amásodik világháború után a párizsi békeszerződés értelmébenJugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 266 lakosa volt. Lakói a termékeny talajnak és a kedvező klímának köszönhetően főként mezőgazdasággal foglalkoznak.
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 127 | 135 | 145 | 178 | 0 | 0 | 180 | 126 | 148 | 100 | 108 | 145 | 178 | 266 |