Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Világos(Șiria) | |||
 | |||
| Világos vára | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Arad | ||
| Község | Világos | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 317340 | ||
| SIRUTA-kód | 12377 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 5413 fő(2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 109 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 44,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 109 m | ||
| Terület | 121,06 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 15′,k. h. 21° 37′46.25,21.6166666746.250000°N 21.616667°EKoordináták:é. sz. 46° 15′,k. h. 21° 37′46.25,21.6166666746.250000°N 21.616667°E | |||
| Világos weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazVilágos témájú médiaállományokat. | |||
Világos (románulȘiria,németülWilagosch,Hellburg 'Magyarvilágos' ésSchiria 'Románvilágos') faluRomániában,Arad megyében, amely különösen avilágosi fegyverletételről közismert.
Aradtól 25,38 km-re északkeletre fekszik.
Eredetileg várát hívták így (előszörWy[lagos]war,1318) és talán falainak színéről nevezték el. A helység korábban aSiri nevet viselte (Seuri,1169 k.), amelyet a román név őrzött meg. Ez a név egyesek szerint a németSciri személynévből, mások szerint egy régiszékelysiri ('tisztás') főnévből ered. A várat korábban a románban isVilagǎșnak hívták.
A világosiciszterciapátságot1190-ben alapították. A település1331-tőluradalmi központ volt,Szent Márton-templomát1403-ban említik először. A15–16. században folyamatosanoppidumként szerepelt. Amikor1439-benBrankovics György szerb despota kapta adományként, uradalma a várból, öt mezővárosból, 105 faluból és ércbányákból állt. Az új király,I. Ulászló1441-ben a várat korábban elfoglaló Maróti Lászlónak adományozta, de még ugyanazon évben visszajuttatta Brankovicsnak. Brankovics1444-ben a sikeresszerbiai hadjáratáról visszatértHunyadi Jánosnak ajándékozta az uradalmat, de az1448-asrigómezei csata után elfogatta Hunyadit és kikényszerítette, hogy visszaadja.1456-banHunyadi Mátyás előbb nagybátyjának,Szilágyi Mihálynak adományozta, majd1458-ban a várba záratta az ellene szövetkező Szilágyit. Kibékülésük után az uradalom ismét Szilágyié lett, majd özvegye halála utánBáthori István vajdára szállt.
1514-benDózsa György parasztserege ostrommal foglalta el a várat. MiutánSzapolyai János visszafoglalta a parasztoktól, nem volt hajlandó visszaadni tulajdonosának,Báthori István nádornak. Amohácsi csata után visszakerült aFerdinánd-párti Bátorihoz.1528-ban Szapolyai felhívására egy 600 fős török sereg ostromolta, de védői Bátori várnagya, Balica vezetésével ellenálltak.1529-ben plébánosa játszotta át a várat Szapolyai kezére.1525-ben 51jobbágy, 35zsellér, 9 szolga, 5 mester és 3szabados családfő élt Világoson.
Végül1566-ban foglalták el a törökök és kisebb megszakításokkal a17. század végéig birtokolták.1660-banEvlija Cselebi 60 házat számolt meg a várban és 45-öt a vár alatti településen.1693-banSigbert Heister serege űzte ki végleg a törököket.
A török hódoltság utolsó évtizedeiben főként szerbek lakták.1699-ben aszerb határőrezredhez csatolták. ASlavici által ismertetett helyi hagyomány szerint az első románokOlténiából költöztek be a17. század végén. Ezt követte egymoldvai telepeshullám és a legjelentősebb, amellyelerdélyi és aKörösök vidéki románok érkeztek, már a18. század végére esett. Ezzel szemben az ófalu lakosságának már1745–1746-ban 4/5 része volt román és csak 1/5-e szerb. Több helybeli szerb család feltehetően az1752-ben azOrosz Birodalom területén létrehozottÚj-Szerbiába költözött, melynek északkeleti végébenVilagos néven új falut alapítottak (a maiDerijivka).
Német lakói betelepülésének ideje sem tisztázott. Egyes források szerint 70 német család már1724–1726 között létrehozta az ófalutól északra Németvilágost. Gyakrabban említik azonban1753-at a német betelepülés éveként, ekkor jött újra létrerómai katolikus egyháza is. A németekHessenből,Elzászból,Badenből ésPfalzból érkeztek, a közösség nyelvjárása déli frank–alemann típusú volt, rajnai elemekkel. Az1770-es évekbenElekről ésSzentmártonból,1839-ben a leégettÓszentannáról érkeztek újabb német telepesei. Magyarok folyamatosan költöztek be a közelialföldi településekről. Az1830-as években aBohus család alföldi szlovákokat is letelepített, akik külön utcában laktak.
A18. század elején gyorsan visszanyerte középkori jelentőségét mint uradalmi központ,mezőváros és bortermelő település.1726-banIII. Károly király 122 faluból és 74 pusztából álló uradalmát Rinaldo de Modenának adományozta.1746-ban megszűnt a határőrség, VilágostArad vármegyéhez csatolták, határőr lakosaijobbágyokká váltak. Évi négyországos és szerdánkéntihetivásár tartására kapott szabadalmat.Arad után a vármegye második legnépesebb települése volt, rendszeresen tartottak benne megyegyűléseket.1749-ben Rinaldo de Modena a szlovák Bohus Imrét nevezte ki az uradalom igazgatójává, maga később visszatértItáliába és az uradalom a kamara gondozásában maradt.1755-benGrassalkovich Antalé lett az uradalom.1771-ben 475 jobbágy és 14zsellér lakta.
1778-ban az uradalmat azarándiért cserébe Bohus Imre kapta meg. ABohus család ettől kezdve százötven évig legnagyobb földbirtokosa volt, akik nemesi előnevüket is innen írták. A település mai sakktáblás szerkezetét, a nyílegyenes, széles utcákkal1782-ben alakították ki.
1834-bengörögkatolikus parókiát alapítottak benne.1835-ben 1835-ben 23 062 holdas határának 45%-a volt szántó és rét, 17%-a gyümölcsös, 15%-a legelő, 13%-a erdő és 7%-a szőlő. Bohus János ugyanezen évben elkezdte a határ tagosítását és ennek részeként községi legelőjét föl akarta cserélni egy új, rosszabb minőségűre. A falu népe emiatt úrbéri pert indított ellene, de azt Bohus a megye előtt is megnyerte. Miután amajorságnak kijelölt volt jobbágytelkeket barázdákkal összevonatta és a falu gyűlése előtt előadta szándékait, a lakosok kivonultak a legelőre, széthányták a földmérők jelzéseit , majd leromboltak egy uradalmi hidat, betódultak az uradalom udvarára, megverték a tiszttartót, a jegyzőt lemondatták és új bírót választottak. A lázongó tömeg elől BohusPankotára menekült és onnan húsz lándzsást hívatott, akik feloszlatták a parasztokat, vezetőiket pedig letartóztatták. Másnap azonban az újonnan összegyűlt tömeg a lándzsásokat is megtámadta és csak az Ószentannáról segítségül hívott ötven katona tudta helyreállítani a nyugalmat.
Az1840-es évek elejénBohusné Szőgyény Antónia német–magyar vegyes tannyelvű, katolikus iskolát alapított. Ugyanekkor már gyógyszertár is működött a településen.
Az1848-as pesti forradalom előtt pár nappal Bohus János eltörölte afüstadót, arobotot és adézsmát. Ennek kihirdetésekor Pop jegyző kifüggesztetteKossuth Lajos arcképét. A németek közül sokan léptek be anemzetőrségbe, majd a honvédseregbe.Július 17-én Grigoriu Fabian görögkatolikus lelkészt választotta képviselőjének apesti országgyűlésbe.
A nyár folyamán a román lakosság hangulata megváltozott. Szembeszálltak anagybecskereki honvédtáborba toborzó bizottsággal és maga Bohus is kijelentette, hogy „nu-i musai” ('nem muszáj') embereket küldenie a szerb fölkelők ellen. A jegyzőt és sógorát halálosan megfenyegették, amiért „a császár ellen lázítanak”. SzeptemberbenMakóról idehelyezték a Schwarzenberg-ulánusezredet, amelynekbukovinai román tisztjei tovább tüzelték román lakóit a magyar kormány ellen.Október 10-én a lakosok bántalmaztak négygyulai nemzetőrt. A következő két hétben a helyzet kritikussá éleződött, a parasztok fegyverkezni kezdtek.Október 23-ánGál László honvédjei körbevették és ágyúzták Óvilágost, majd rohammal letörték az ellenállást. Öt lakost kivégeztek, a bírót letartóztatták.
1849augusztus 12-én a teljhatalommal felruházottGörgei Artúr Aradról érkezett ide azzal a céllal, hogy az orosz hadsereg előtt tegye le a fegyvert. Törzskarával a Bohus-kastélyban szállt meg, aholRüdiger vezérkari főnökével, Frolovval tárgyalt. Itt írta alá a feltétel nélküli megadásról szóló egyezményt is. Magára a fegyverletételremásnap aszőllősi mezőn került sor.
A leszerelt honvédek közül sokan betyárbandákba tömörültek a környező erdőkben. Görgei unokatestvére, Bohusné Szőgyény Antónia segélyakciót vezetett és a börtönökbe zárt rabokat látogatta, amiértHaynau többször magához hívatta. Bohusné tevékenysége miatt férjével is szembekerült, Bohus János ugyanis a bécsi udvari politika híve volt és alkalmazottai között magyarokat nem, csak szlovákokat és románokat tűrt meg.
1851-ben a lakosság kérvényt küldöttFerenc Józsefhez, hogy mentse fel őket aszőlődézsma alól.1852-ben marháikat az urasági legelőkre hajtották, emiatt egy századnyi állandó helyőrséget helyeztek ide Aradról.
Az1850-es években két, független községre – Románvilágosra (Óvilágos) és Magyarvilágosra – osztották, mégpedig úgy, hogy azortodox és görögkatolikus vallásúak, bárhol éltek is a településen belül, az előbbihez, az egyéb vallásúak pedig az utóbbihoz tartoztak. Akiegyezés után rövid időre egyesítették a két községet, majd ismét szétváltak.1897-ben egyesültek véglegesen.
Az1861-es választáson Bohus Zsigmond ellenébenGheorghe Popa vármegyeialispánt választották országgyűlési képviselőnek.1865-ben Bohus János a saját és az Anton Mocsonyi párthívei közötti, emberéletet is követelő összecsapások miatt visszalépett és így közfelkiáltással választották meg képviselővé Mocsonyit.
1880-ban Arad vármegye egyik járásának székhelye lett.
1882-ben a Bohus család konyakgyárat létesített Magyarvilágoson. A gyár különleges terméke volt a dinnyelikőr.1884–1885-ben afiloxérajárvány szőlőterületét 1260 hektárról 420 hektárra csökkentette. Az ellenálló amerikai fajtákkal szemben a román gazdák bizalmatlanok voltak és szőlőik nagy részét eladták a németeknek. Ezt követően a legnagyobb területenmagyarádi mustos és azolaszrizling töveket termesztettek.[2]
1895-ben a Bohus-uradalom a helység ésÚjszentanna között,Földvár,Barnazel,Bariót,Liváda ésZsumboly puszták körül terült el és főként bérlők művelték meg. Ugyanezen évben a család világosi ágátbárói rangra emelték.
1899 tavaszán tizenkét földmunkást, románokat, magyarokat és németeket tartóztattak le, akik nem voltak hajlandóak munkaszerződést aláírni.Április 26-án több száz fős tömeg gyűlt össze a községháza előtt és a kiszabadításukat követelte. Kivezényelték acsendőrséget, mire az emberek kövekkel törték be az ablakokat és ostrommal fenyegették az épületet. Este afőszolgabíró elengedte a letartóztatottakat. Másnap egy vármegyei tisztviselő érkezett katonaság kíséretében Aradról és a tizenkét munkással aláíratták a munkaszerződést.
1905 és1918 között aȘtefan Cicio Pop képviselte kerületét az országgyűlésben.1909-ben érte el a vasút.1912-ben 21 837kataszteri holdnyi határának 19%-a volt aközbirtokosságé, az iskoláké és különböző falusi társaságoké, 34%-a magyar, 26%-a román, 20%-a pedig német nemzetiségű tulajdonosoké.
1919.február 7-én bevonult aSzékely Hadosztály egyik százada és kivégezték a helyi román nemzeti tanács vezetőjét, Gheorghe Hotǎran tartalékos hadorvost.Április 17-én vonult be a román hadsereg.
A két világháború között konyakgyárát aZwack cég működtette.1927-ben, a földreform végrehajtása előtt legnagyobb birtokosai a közbirtokosság (14%), br. Bohus Lajos és László (10%) és gr. Victor Breda (9%) voltak. A helyi birtokosok határának további 10%-át tulajdonolták, a többit az intézmények és a bebíró (nem helyi illetőségű) birtokosok.
1944.szeptember 14-én elfoglalta az I. Horthy Miklós páncéloshadosztály egyik százada. A lakosság az erdőbe menekült. A visszavonulás után egy húszfős egység még tovább harcolt a vár romjai között.
Borászat. Szőlőhegyén fehér borszőlőt termesztenek, hagyományos fajtái a mustos fehér, abakator, azaprófehér, asárfehér, a purpureászka és azezerjó.
Arad megye közigazgatása .png) | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
