A Việt Nam név (kiejtése [viə̂tˀ nāːm]), szó szerint „Viet Dél”, jelentése a vietnámi szórend szerint „Dél Vietje”, illetveklasszikus kínainyelven „Viet Délje”.[8] A név egy változata, Nanyue (vagy Nam Việt, 南越), először az i. e. 2. században jelent meg a forrásokban.[9] A „Việt” (Yue) (kínai írással: 越;pinjin átírással: Yuè;kantonijüe: Yuht;Wade-Gilesátírással: Yüeh4;latin betűs vietnámi ábécével: Việt) aközépkínai nyelv korai szakaszában először a „戉” vagy „越”logogrammal írták, amely írásjelfejszét is jelent, aSang-dinasztia késői korszakából (i. e. 1200 körül) származójóscsont ésbronz feliratokon, később pedig a „越” írásjelet használták.[10] Ebben az időben egy, a Sangoktól északnyugatra élő népre vagytörzsfőnökségre utalt. Az i. e. 8. század elején aJangce partjának középső részén élő törzset nevezték Yangyue-nak, ezt a kifejezést később a délebbre fekvő népekre használták.[11]
A Kr. e. 7. és 4. század között a „Yue”/„Việt” aJangce alsó medencéjében lévőjue államra és népére utalt. A Kr. e. 3. századtól kezdve a kifejezést Dél-Kína és Észak-Vietnám nem kínai lakosságára használták, egyes népcsoportokat Minyue, Ouyue, Luoyue (vietnámi nyelven: Lạc Việt) néven, a Baiyue (Bách Việt, kínaiul: 百越;pinjin: Bǎiyuè;kantoninyelven: Baak Yuet;vietnámi nyelven: Bách Việt; jelentése szó szerint lefordítva: 'Száz Yue/Viet').[12]
A „Baiyue”/„Bách Việt” kifejezés először a Kr. e. 239 körül összeállított Lüshi Chunqiu című könyvben jelent meg.[13] A 17-18. századra a művelt vietnámiak a források szerintngười Việt (viet nép) vagyngười Nam (déli nép) néven emlegették magukat.[14]
A Việt Nam (越南) alakot először a16. századiSấm Trạng Trình című költeményben jegyezték fel. A név a 12., 16. és 17. században faragott sztéléken is megtalálható, köztük a Hải Phòng-i Bao Lam pagodában lévő, 1558-ból származó sztélén.[15] 1802-ben Nguyễn Phúc Ánh (aki később Gia Long császár lett) megalapította aNguyễn-dinasztiát. Uralkodásának második évében kérte aCsing-dinasztia császárát,Csia-csing-et, hogy a „Nam Việt / Nanyue királya” (南越 kínai írásjegyekkel) címet adományozza neki, miután Annámban átvette a hatalmat. A császár elutasította ezt, mert a név a Zhao Tuo tábornokNanyue területének nevére hasonlított, amely a dél-kínaiKuanghszi ésKuangtung területeket foglalta magába. A Csing császár ezért úgy döntött, hogy a területet helyette „Việt Nam”-nak nevezi el, jelentése a klasszikus kínai szórend szerint „a Viet déli része”,[16] de a vietnámiak „a Dél Vietje” jelentéssel értelmezték. A vietnám nevet 1804 és 1813 között hivatalosan használtaGia Long császár. A20. század elején Phan Bội ChâuVietnám elvesztésének története című művében nevezi így az országot, majd később aVietnámi Nacionalista Párt (VNQDĐ) elevenítette fel.[17] Az ország középső, jelentős részétAnnám-nak hívták 1945-ig, amikor aHuếban székelő császári kormány elfogadta a Việt Nam nevet.
Az északi országrészt döntően fennsíkok és aVörös-folyó deltája, a középsőt hegységek, míg a délit part menti alföldek, aDai Truong Son (központi hegyek) magasan fekvő sík vidékei, és aMekong-delta(wd) jellemzik.
Domborzatát 40–40%-ban dombok és hegyek alkotják. Az ország nagyobb része hegyvidékes. Az Annámi-Kordillerák vagy másképpVietnámi-hegység(wd) kb. 1100 km hosszú lánca húzódik rajta végig. Legmagasabb pontja aFansipan (vietnámi:Phan Xi Păng,kiejtés) az ország északi végén, 3143 m.[18]
Az alföld nyugati oldalán húzódik a tengerparttal párhuzamos Vietnámi-hegység(helyenként 2500 méteres csúcsokkal), amelynek alapjátvariszkuszi eredetű kristályos kőzetek alkotják. A hegység szélesebb északi és elkeskenyedő középső része aszimmetrikus: kelet felé meredeken szakad le a tengerre, nyugaton lankásan lejt aMekong völgye felé. Aföldtörténeti ó- és középkori tengerelöntés emlékét kasztos formákban gazdag mészkőfennsíkok és homokkőből álló hegyláncok őrzik. A Dan Nang-i öböltől délre a hegység ismét kiszélesedik; agránitból álló trópusi szigethegyek közöttbazalttakarók terülnek el.[19]
Sok a kisebb-nagyobb, bővizű folyó. A legjelentősebbek[20]:
délen a Kambodzsa felől jövőMekong 220 km hosszúságban,
északon, a Kína felől érkezőVörös-folyó 475 km hosszúságban folyik át rajta.
A Vörös-folyó a torkolatától Hanoi-ig nagy hajókkal is járható.[20] A két folyó deltái az ország legsűrűbben lakott, gazdaságilag legfejlettebb vidékei. A delták folyamatosan töltik fel a tenger partvidékét, előrenyomulásuk egy év alatt is jelentős.
A Vietnámi-hegység felől további rövid, nagy esésű vízmosások tartanak a tenger felé. Számos vízesés található rajtuk.
Az ország legnagyobb szigete aPhú Quốc(Kambodzsában Koh Tral néven ismert). Vietnám déli részén, Kambodzsához közel, aThai-öbölben fekszik.
A monszunesőzés április végétől október elejéig terjedő 5-6 hónapja alatt hull le az évi csapadék nagy része. Az Annámi-Kordillerák északkeleti és keleti lejtői azonban a téli hónapokban is csapadékosak.[20]
Az elkeskenyedő Közép-Vietnámban, nagyjábólĐà Nẵng ésHuế között húzódik a trópusi öv északi határa. Vietnám észak–déli irányú fekvését tekintve nagy kiterjedésű, így jelentősek az eltérések az időjárásban is. Azok az Ázsia középső részéről érkező hideg légtömegek, amelyek északon a téli hónapokban lehűlést okoznak, Danangtól délre már nem jutnak el.[21]
Az évi középhőmérséklet a síkságokon és a tengerparton északról dél felé nő.
A levegő páratartalma az év során átlagosan 84%-os. Az éves átlagos csapadékmennyiség 1200–3000 mm közötti, de egyes helyeken a 4000 mm-t is eléri, ami főleg nyáron hullik.[22]
A keleti partokon június-november között gyakrantájfunok pusztítanak.[22]
Vietnámban változatos az élővilág, beleértve a termesztett növényeket is.
Az ország déli részének természetes növényzete atrópusi esőerdő. Ezek jellegzetes óriásfái a sárkányalmák. Az alsóbb lombkoronaszintben és cserjeszintben gyakoriak a pálmák és bambuszok, a gyepszintben a páfrányok, a csipkeharasztok és a csalánfélék. Azepifitonok közül jellemzőek a páfrányok és az orchideák, a liánok közül a lepényfafélék (pl. a majomlépcsőfa) és a mimózafélék (pl. az óriáshüvely). A tengerpartonmangrovevegetáció, a Mekong deltavidékén mocsarak, mocsárerdők vannak.
Vietnám északi részén és a tengerparti hegyvidékek keleti oldalánmonszunerdők nőnek. A sík vidéken az erdőket kiirtották, helyükön rizst termesztenek.
Avietnámi háborúban több mint 16 000 km² trópusi esőerdőt égettek fel, illetve pusztítottak el lombtalanító vegyszerekkel.[22]
Az országfaunája gazdag, főként főemlősökben, de többségük erősen veszélyeztetett.
Az első, történelmileg dokumentált királyság a mai Vietnam területén aKr.e. 1. évezredben alakult ki. Időszámításunk előtt aHan-dinasztia tartományaként került ahan kínaiak uralma alá, és az is maradt – rövid függetlenségi időszakokkal megszakítva – egészen 938-ig, amikor a Bạch-Đằng folyó melletti csata után elnyerte függetlenségét. Közben az egymást követő vietnámi monarchikus dinasztiák akonfucianizmuson és abuddhizmuson keresztül magukba szívták a kínai hatásokat és dél felé terjeszkedtek, aMekong-deltáig.
A 19. században a terület fokozatosanfrancia gyarmati uralom alá került, afrancia Indokína részeként.Japán amásodik világháború idején elfoglalta a régiót. 1946 és 1954 között Franciaország azelső indokínai háborúban sikertelenül próbálta helyreállítani gyarmati uralmát. Az 1954-es francia vereség következtében Tonkin és Annám északi része a szocialista Észak-Vietnam lett Hanoi és Kocsinkína fővárosával, Annám déli része pedig a Nyugat által támogatottDél-Vietnam,Saigon fővárossal. 1964 és 1973 között az Egyesült Államok kudarcot vallott avietnámi háborúban és nem tudta legyőzni Észak-Vietnamot és a vele szövetséges Dél-Vietnam Felszabadítási Nemzeti Frontját. Ezután 1976-ban a két vietnámi állam kommunista vezetés alatt egyesült.
A Vietnámi Szocialista Köztársaság egy erősen centralizált rendszerben kormányzott állam, amit nagyban meghatároz aVietnámi Kommunista Párt(Đảng Cộng Sản Việt Nam). A kormány elméletileg ugyan független a párttól, ám a gyakorlatban az esetek többségében a párt utasításait követi. Ugyan történtek arra erőfeszítések, hogy a kormány és a párt tagjai ne ugyanazon emberek közül kerüljenek ki, ez a gyakorlat manapság is jellemző.
Habár Vietnámban nem léteznek ellenzéki pártok, a külföldi vietnámi közösségek számos szervezetet hoztak létre a kormány hatalmának gyengítése érdekében, olyan országokban, mintFranciaország és azEgyesült Államok.
2024-ben a népessége 102 millió fő körül alakul,[2] 321 fő/km²-es átlagos népsűrűséggel.[26]
A lakosság főként a rendkívül sűrűn benépesült alföldeken és a tengerparton él, a hegyvidék ritkábban lakott és számos etnikai kisebbségnek ad otthont.A 2019-es népszámlálás alapján a lakosság 65,6%-a vidéken élt, míg csak 34,4%-a városi területeken.[27] A városi népesség átlagos növekedési üteme a közelmúltban azonban nőtt.
A lakosság legnagyobb része a régebbenannámitának nevezett vietnámi, és a Kínából bevándorolt néptörzsek keveredéséből alakult ki. A kisebbséget alkotómoi törzsek(wd) a magasabban fekvő lejtőket, fennsíkokat lakják. A városokban jelentős számú kínai is él.[20]
Vietnám lakossága az 1999-es népszámlálási adatok szerint a következő nagyobb csoportokra oszlik:
Az ország északi és déli részén beszélt vietnámidialektus jelentősen eltér.
Vietnám kisebbségi csoportjai különféle nyelveket beszélnek, többek között: taj, mng, cham,khmer,kínai, nung és hmong.
A gyarmati uralom örökségének számítófrancia nyelvet sok művelt vietnámi második nyelvként beszél, különösen az idősebb generáció és az egykori Dél-Vietnámban a tanultabb emberek, ahol ez a nyelv az igazgatás, az oktatás és a kereskedelem fő nyelve volt. Ma a középiskolai érettségi vizsgán az idegen nyelvvizsga a következő lehet: angol (a legtöbb esetben), francia, német, kínai, japán, orosz vagy koreai.
Akaodaizmus, egy sajátos vietnámi vallás egyik templomaAzistenek tisztelete egy pagodában (Chua On Lang Pagoda, Cholon)
A vietnámiak többsége nem követ semmilyen szervezett vallást, viszont részt vesz a tam giáo (buddhizmus, konfucianizmus és taoizmus) és a népi vallások egy vagy több gyakorlatában, mint például azősök tisztelete vagy imádkozik azistenségekhez. A vietnámi népi vallások olyan kulturális hiedelmekre épültek, amelyeket abuddhizmus, akonfucianizmus és ataoizmus Kínából származó különféle hagyományai történelmileg befolyásoltak. A Đạo Mẫu a vietnámi népi vallás külön formája, ahol megtalálható azanyaistennők imádata. Az ország két őshonos vallásnak is otthont ad: a szinkretikuskaodaizmusnak és a kvázi-buddhista Hòa Hảo-nak(wd).
A VKP1986-ban megrendezett hatodik kongresszusán hivatalosan is felhagytak amarxista gazdaságpolitikával, és bejelentették ađổi mới („újítás”) gazdasági reformjait. Ezek sok tekintetben hasonlítottak aKínában elindított reformokra, és hasonló eredményekre is vezettek.
Vietnám évesGDP-növekedése 1990 és 1997 között elérte a 8%-ot, 2000 és 2002 között pedig 7% körül mozgott. Ezek az eredmények a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává tették az országot. AGDP reál növekedési üteme 2016-ban 6,2%, 2015-ben 6,7% volt. Az ipari termelés növekedési üteme 2016-ban: 7,6%.[33]
A PricewaterhouseCoopers (PwC) 2017-es előrejelzése szerint Vietnám a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai között van, a potenciális éviGDP növekedési üteme kb. 5 % lehet, és a gazdasága2050-re kb. a világ 20. legnagyobbikává válik.[34]
Képek
Ho Si Minh-város, az ország legfőbb gazdasági központjaHo Si Minh-városIrodaépületek Hanoiban (Keangnam Hanoi Landmark Tower)Ngoc-Ha piac HanoibanRizsföld teraszok a Sa Pa közeli hegyekben Vietnám északi részénMunkások a rizsföldönAsszonyok egy szövőgépnél, Chau DocVízi élet aMekong deltájában1A jelzésű országos főútvonal, Tan An
Területének 22,5%-a szántó és ültetvény, 2%-a mező és legelő, 30%-a erdő, 45,5%-a terméketlen vagy beépített (2006[22]).
A lakosság 48%-a foglalkozik mezőgazdasággal (2012-ben;[33]1990-ben még 70% volt). A növénytermesztés sokkal fontosabb az állattenyésztésnél. Az alföldeken intenzív rizstermesztés folyik, az éghajlat évi kétszeri aratást tesz lehetővé.[22]
Fő iparágai: textil- és élelmiszeripar, bányászat, építőanyag-gyártás. Újabban az olcsó munkaerőt alkalmazó korszerű ágazatok (elektrotechnika, elektronika) telepedtek meg. Számottevő még a papíripar, a gumifeldolgozás, hajógyártás, vaskohászat.
Legfontosabb ásványkincse a Mekong deltavidékén és a kontinentális talapzaton feltárt kőolaj és földgáz, valamint az északi országrészen bányászott feketekőszén.[22]
Egyéb bányászat: arany, kaolin, foszfát és konyhasó. A deltavidéken egyre többtőzeget fejtenek.
A vietnámi utak viszonylag jó minőségűek. Jellemző helyi közlekedési eszköz arobogó. A nagyvárosokban a forgalom igen nagy, amely leginkább a motorosokból áll. A 7 milliósHo Si Minh-város útjait 3 millió motoros szeli naponta (2013).[35]
A közlekedésben résztvevők a gyalogosokkal szemben udvariatlanok. A motorosok sokszor a járdára is felhajtanak, és ott közlekednek. A gyalogosoknak még a zebrán is vigyázniuk kell, mert nem kapnak elsőbbséget.
Kultúrája a kínai kulturális szféra vagy a kelet-ázsiai kulturális szféra része, amelyeket nagymértékben befolyásolt akínai kultúra. Több mint egy évezreden keresztül kínai uralom alatt állt.
Képek a vallásról és építészetről
Templom udvarának kapujaTemplom épülete, An Binh szigetePagoda, Ngọc HảiPagoda, Ho Si Minh-városBudai, a boldogság istenének szobra. Ving Trang Pagoda, My ThoA hívők egy kínai templomban, Ho Si Minh-városKonfuciánus templom belseje HanoibanTemplom, Dinh CôChau Doc templomaA kaodaizmus temploma, Tây NinhA kaodaizmus hívői
Konfuciánus hagyományának köszönhetően az oktatás (tiểu học) a vietnámi nemzet egyik pillére. Erre nemzeti prioritásként tekintenek. Ez a fejlődés útja, és a családok sokat áldoznak azért, hogy utódaik megkapják a szükséges oktatást.Magas az általános iskolát végzettek aránya, magas a nemek közötti egyenlőség, és alacsony az iskolán kívüli gyerekek aránya. Az oktatás általában tizenkét évet foglal magába.
Az oktatás állami és magán oktatási rendszerből áll, amelyet az Oktatási és Képzési Minisztérium kezel. A rendszer öt szintre oszlik:[36]
óvoda (18 hónapos kortól)
általános iskola (6 éves kortól)
középiskola (12 éves kortól)
középiskola (16 éves kortól)
felsőoktatás
A tanárokat nagyon tisztelik.[36] Amikor egy tanár belép az osztályterembe, az egész osztálynak fel kell állnia, hogy üdvözölje a tanárt. Öltözködési szabályok vonatkoznak a tanulók ruházatára és a frizurájára.[36] Sok iskola megköveteli a tanulóktól, hogy egyenruhát viseljenek, és magatartási kódexet kövessenek. Ha megszegik a szabályokat, a hallgatók büntetést kapnak, és nem szerezhetnek átlagos etikai oklevelet.[36] A romantikus kapcsolattartások tilosak az iskolában, mivel arra ösztönzik őket, hogy a tanulásra koncentráljanak.[36] A tanév gyakran szeptemberben kezdődik és a következő év májusában ér véget.[36]
Az állami iskolákban az általános iskolások mentesülnek a tandíj alól. Magasabb oktatási szinteken tanuló diákoknak körülbelül havi 100–200 ezerVND-t kell fizetniük tandíjként. A főiskolák és egyetemek díjai évi 5-51 millióVND között mozogtak a 2017–2018-as tanévben.[36] A magániskolák tandíjai iskolánként eltérőek.
AQS Regional University Rankings in Asia alapján 2019-ben az öt legjobb vietnami egyetem a következő:
Vietnami Nemzeti Egyetem Hanoiban (Đại học Quốc gia Hà Nội)
A Ho Si Minh-városi Nemzeti Egyetem (Đại học Quốc gia Thành phố Hồ Chí Minh)
Hanoi Politechnikai Egyetem (Đại học Bách khoa Hà Nội)
Újévi ünnepköszöntőFesztiváli képVízi-bábszínházHanoiban. Balra a háttérben a zenészekNépzenészekZenészekĐàn bầuLányok a nemzeti viseletben (áo dài)Hmong törzsi népviseletEgy menyasszony családjának nőtagjai sorakoznak a vőlegény köszöntésére egy eljegyzési ceremónia alkalmábólEsküvői párĐình Bảng, közösségi házVovinam - vietnámi küzdősportIskolások piros nyakkendőben, Ho Si Minh-városUtcai rajzolókKeskeny épületek Ho Si Minh-városban. Ennek az építészeti stílusnak az oka, hogy régen a házak utáni adót az utcafront hossza alapján vetették ki, így egyes házak - a szomszédjaikhoz képest - erősen megnyúltak az ég feléPhó, vietnámi leves (tészta, hús, rizs és friss növények az alapanyagai)
Vietnám előadó-művészete több évszázadon, sőt évezreden át alakult és formálódott, miközben a vele kapcsolatba került civilizációk zenei és színházi örökségéből számos elemet magába olvasztott. Így lett akínai opera a klasszikus színházművészet alapja, így olvadtak a csam zene közvetítésével az indiai ritmusok Vietnám zenei világába, és ekképp nyert létjogosultságot a modern nyugati színjátszás is az országban.[37]
Hát tuồng (délen más névenHát bội): akínai opera által erősen befolyásolt színházi forma; a színjátszás legrégebbi formája.
Cải lương(kai luong): Dél-Vietnámból származó egyfajta modern népi opera. A 20. század elején született meg francia befolyásra.
Hát chèo: szatirikus zenés színházi előadás.
Múa rối nước: vízi bábszínház. E mintegy ezeréves színházi forma nagyon népszerű az északi régióban.
A vietnámi zene azötfokú pentaton hangskálára épül, ahogy sok magyar népdal is. A zenei paletta igen széles. Találkozhatunk udvari, vallási, szakrális vagy kamarazenei darabokkal, színpadi művekhez írt kompozíciókkal és népzenével, népdalokkal, utóbbiak jó alapanyagul szolgáltak a kommunista rendszer mozgalmi nótáihoz.[37]
A vietnámi irodalom legkorábbi darabjai kínai nyelven és kínaityü-nya(Chữ Nho) betűkkel íródtak, egészen a 13. század végéig, amikor a vietek akínai írásjegyekből kialakították első sajáttyü-nom (Chữ Nôm) írásukat. A legrégebbi nom írásjegyekkel papírra vetett mű azÓda egy krokodilhoz(Văn tế cá sấu), a legszebb klasszikus munka pedig aKieu története(Kim Vân Kiều)Nguyen Du (1765-1820) tollából.[37]
A művészet egyik legnépszerűbb formája a selyemfestészet, amelyre a 19–20. században a francia befolyás, majd a modern és liberális színek használata adta meg a vietnámi selyemfestészet egyedi jellegét, amely megkülönbözteti a kínai és japán társaitól.[38] A selyemfestészet a vidék, a tájak, a pagodák, a történelmi események és a hétköznapi élet képeit mutatja be.
Az ételek alapja arizs, amely a legkülönbözőbb formákban kerülhet az asztalra: főzve, ragacsos rizsként, ropogós rizstallér alakjában, de rizstészta és hártyavékony rizspapír formájában is. A helyi konyhában jelentős szerepet játszanak a zöldségek, a halak és a tenger gyümölcsei.[40]
Az utakat övező kifőzdék, családi éttermek előtt számtalanszor feltűnik a cốm (kom) vagy apho felirat. A cốm jelentése „rizs”, és azt a rizsbázisú egytálételt takarja, aminek feltétét és köretét magunk választhatjuk ki az üvegpultban sorakozó húsos, halas és zöldséges fogásokból. A phở (ejtsd: fő/fó között) levesféle nemzeti eledel.[37]
A sörkínálat pazar. Helyi, jó minőségű sörök:Hanoi Beer,Saigon Beer,Dai Viet, 333(bábábá).
Vietnám biztonságosnak számító ország, de időnként előfordulnak motoros táskarablások.[41] Igen jellemző még a külföldiek átverése; a lakosok a helyi árak öt-tízszeresét is követelhetik a külfölditől.
A villamos feszültség 230 V, 50 Hz. A dugalj amerikai típusú, illetve a kontinentális Európában megszokott kétpólusú csatlakozóval. Egyes helyeken azonban 127 V-ot alkalmaznak. A magyarországi földelt dugók (Schuko) nem, a földeletlenek (Europlug) azonban használhatók. Átalakítók többfelé kaphatók.[42]
A kiskereskedelmi boltok, utcai árusok, éttermek általában a hét minden napján nyitva vannak.
A labdarúgás a legnépszerűbb sportág,[43] de világbajnokságon még sosem játszhattak, ám azÁzsia-kupa első két viadalán 1956-ban és 1960-ban negyedikek lettek. 2007-benMalajzia,Indonézia ésThaiföld mellett rendezhette meg a2007-es Ázsia-kupa B csoportjának küzdelmeit, illetve egy negyeddöntőt és egy elődöntőtHanoiban. A négy házigazda ország válogatottja közül csak a vietnámi jutott tovább.
Eddig a nyári olimpiákon két ezüstérmet nyertek versenyzői:Trần Hiếu Ngân 2000-ben Sydneyben ataekwondo női 57 kg-os versenyszámában ésHoàng Anh Tuấn 2008-bansúlyemelés férfi 56 kg-os versenyében. Téli olimpián nem vettek még részt.
A legtöbb vietnámi harcművészeti forma(Võ thuật) a történelem során erősen befolyásolva volt akínai harcművészetek, akonfucianizmus, abuddhizmus, ataoizmus és aViệt Võ Đạo filozófiája által. Néhány népszerű forma közülük:
Võ cổ truyền Việt Nam(Võ thuật cổ truyền Việt Nam)
Vovinam Việt Võ Đạo
Võ thuật Văn Võ Đạo
Võ thuật Bình Định
Nhất Nam(Ngô Xuân Bính)
Vo Bac Ninh
Ezek közül aVovinam és aNhat Nam a legnépszerűbb harcművészetek.
↑Az ország nevének rövida-val írt változata 2015-ben változott a hosszúá alakra, mely a12. AkH-ban lett rögzítve, aFöldrajzinév-bizottság egyetértésével. Bővebben lásd ezen cikk vitalapját. A hivatalos konzulátusi alak még a korábbiVietnam változat.
↑Brindley, Erica Fox (2015).Ancient China and the Yue Perceptions and Identities on the Southern Frontier, c.400 BCE–50 CE. Cambridge University Press. p. 27.The term "Yue" survives today in the name of the Vietnamese state (yue nan 越南, or, "Viet south") – "Viet of the South", – as the Vietnamese likely took it; or "South of the Viet" – as the Chinese likely took it
↑Woods, L. Shelton (2002).Vietnam: a global studies handbook. ABC-CLIO.
↑Norman, Jerry; Mei, Tsu-lin (1976). "The Austroasiatics in Ancient South China: Some Lexical Evidence".Monumenta Serica.32: 274–301.
↑Meacham, William (1996). "Defining the Hundred Yue".Bulletin of the Indo-Pacific Prehistory Association.15: 93–100.
↑Yue Hashimoto, Oi-kan (1972).Phonology of Cantonese. Cambridge University Press.
↑Knoblock, John; Riegel, Jeffrey (2001).The Annals of Lü Buwei. Stanford University Press.
↑Lieberman, Victor (2003).Strange Parallels: Integration of the Mainland Southeast Asia in Global Context, c. 800–1830, Vol 1. Cambridge University Press.
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.JPG)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
