Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Veresegyház | |||
 | |||
| Szentlélek-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Gödöllői | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Cserháti Ferenc (2112 Veresegyházért Egyesület)[1] | ||
| Irányítószám | 2112 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 21 129 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 613,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,56 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 39′ 25″,k. h. 19° 17′ 05″47.656944444444,19.28472222222247.656944°N 19.284722°EKoordináták:é. sz. 47° 39′ 25″,k. h. 19° 17′ 05″47.656944444444,19.28472222222247.656944°N 19.284722°E | |||
  Veresegyház Pozíció Pest vármegye térképén | |||
| Veresegyház weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazVeresegyház témájú médiaállományokat. | |||
VeresegyházvárosPest vármegyében, aGödöllői járásban, abudapesti agglomerációban.
A községet márSecretarius Lazarus1510 és1520 között készült térképe is feltüntetiVesereghatz néven. A település (mely 1999. június 30. óta város)Budapestől 30 km-re északkeletre található, aGödöllői-dombságban aSződ–Rákos-patak széles völgyében terül el, aCserhát vonulatainak délnyugati vége közelében. A várost déli irányból amogyoródi Gyertyános és aFóti-Somlyó, nyugatról acsomádi Magas-hegy, keletről a 345 méter magas Margita, valamint a Bódis-hegy határolja. Északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. A hideg vizű tavait a Mogyoród és Gödöllő között fakadó Püspök-forrásból eredő Sződ–Rákos-patak mellett a szadai források táplálják.[3] Fényes kiemeliSzadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez utóbbi aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.
A közvetlenül határos települések: észak felőlŐrbottyán, északkelet felőlErdőkertes ésVácegres, kelet felőlDomony, délkelet felőlGödöllő ésSzada, délnyugat felőlMogyoród, nyugat felől pedigCsomád. (A szomszédos Őrbottyánnal, Erdőkertessel és Szadával szinte teljesen összeépült.)
A térség két forgalmas útvonala, a Budapesttől Fóton át egészenGalgamácsáig húzódó2102-es, illetve aVác térségét Gödöllővel összekötő2104-es utak keresztezésében fekszik, ezek révén a környék minden fontosabb települése felől könnyen elérhető.
A hazai vasútvonalak közül aBudapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal szeli át, amelynek négy megállási pontja van a határai között:Ivacs megállóhely az Ivacsi-tó és a Pamut-tó között (a tóvidék a város délnyugati részén helyezkedik el),Veresegyház vasútállomás (a központtól nem messze délre),Erdőkertes megállóhely (a keleti határszéle közelében,a névadó település legdélebbi házainak közelében, a 2102-es út vasúti keresztezése mellett) ésVicziántelep megállóhely (a lakott terület északi szélén). Külön kiszolgáló útja csak az állomásnak van, az a 2104-es útból kiágazó 21 311-es számú mellékúton érhető el.
A néphagyomány szerint Veresegyház ésSzada őseIvacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik.Első említése egy1375.április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Egy 1430-as határjárás szerint közelében volt Sárfő puszta, a Sárfő-patak mellett.[4]
Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt. Az1788-ban mért adatok arányaikban az1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tisztamagyar falu volt, földesura 3/4 részben avácipüspök, 1/4 részben anagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata aXVII. század végétől van,1876-ig hat különböző pecsétje ismert.
Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak.A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy1399.március 9-énVisegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalvaSzent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azazpiros – melléknév és azegyház – vagyistemplom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.
A városrészek nevei
| Tanácselnökök | |||
|---|---|---|---|
| 1965-1990 | Pásztor Béla | Hazafias Népfront | |
| Polgármesterek | |||
| 1990–1994 | Pásztor Béla | független[5] | |
| 1994–1998 | független[6] | ||
| 1998–2002 | független[7] | ||
| 2002–2006 | független[8] | ||
| 2006–2010 | független[9] | ||
| 2010–2014 | független[10] | ||
| 2014–2019 | független[11] | ||
| 2019–2023 | független[12] | Hivataláról lemondott[13] | |
| 2023–2024 | Cserháti Ferenc | független[14] | Időközi választás: 2023. május 21. |
| 2024– | 2112 Veresegyházért Egyesület[1] | ||
Pásztor Béla több mint 57 éves, folytonos településvezetői megbízatása nem csupán Magyarországon, hanem valószínűleg Európában is példa nélkül áll. A többszörösen veterán településvezető 2023. február közepén jelentette be, hogy csaknem 60 évi szolgálati idő után leköszönt posztjáról,[13][15] ami miatt 2023. május 21-én időközi polgármester-választást kellett tartani a településen.
Veresegyház lakónépessége a 2022-es népszámlálás alapján 20 764 fő.[16]
| Lakosok száma | 1245 | 1716 | 3590 | 4586 | 6373 | 15 998 | 17 025 | 18 654 | 20 764 | 21 129 |
| 1870 | 1900 | 1930 | 1960 | 1990 | 2011 | 2015 | 2018 | 2022 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 13,5%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,3% (31% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, románnak, ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 5,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,8% volt római katolikus, 11,3% református, 1,7% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[18]
_l%25C3%25A9gi_fot%25C3%25B3n.jpg)
.jpg)
Szlovákiában:Sáró,Nyitra,Ipolyság,Pozba,Ipolybalog,Párkány,Léva,Köbölkút,Ipolyszakállos,Ipolypásztó,Kürt,Szete,Lukanénye,Lontó,Ipolybél,Ipolynyék,Kisölved,Ipolynagyfalu,Zseliz,Béla,Bény
Szerbiában:Kishegyes,Bácsfeketehegy
Kínában: Xianning
