Veliki Gradac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Glina
Jogállás	falu
Irányítószám	44405
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	80 fő(2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	264 m
Időzóna	CET,UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 17′ 01″,k. h. 16° 15′ 42″45.283611111111,16.26166666666745.283611°N 16.261667°EKoordináták:é. sz. 45° 17′ 01″,k. h. 16° 15′ 42″45.283611111111,16.26166666666745.283611°N 16.261667°E
Sablon Wikidata Segítség

Veliki Gradac (régebben Srednji Gradac) faluHorvátországban,Sziszek-Monoszló megyében. KözigazgatásilagGlinához tartozik.

Sziszek városától légvonalban 24, közúton 37 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 14, közúton 17 km-re délkeletre, aZrinyi-hegység északi lejtőin fekszik.

A török hódítás előtt a falunak és a felette emelkedő várnak, melyet Srednji Gradacnak neveztek birtokosai a Babonićok voltak. A vár építtetői is ők lehettek. Helyzetük1335-ben változott meg drámaian, amikorBabonić István fegyvert fogottKároly Róbert király ellen és kegyvesztett lett, birtokait elveszítette. A birtokokat a család másik ága a Blagay család vette át, akik még újabbakat is szereztek mellé. A várat a15. század végén említik először, amikor Frangepán Márton a zágrábi káptalannak ajándékozta. A 15. század második felében török seregek hatoltak be a Báni végvidékre nagy pusztítást végezve a Kulpa és az Una közötti térségben. A támadások1491-ben és1493-ban is megismétlődtek. 1493. szeptember 9-én akorbávmezei csatában szétverték a bán vezette horvát sereget.1512-ben elözönlötték az Unamentét, de ekkor még kiűzték őket. A következő évtizedekben azonban már nagy pusztítást vittek véghez. Ebben a helyzetben szükségessé vált a horvát és a szlavón katonai határőrvidék megalapítása. Glina és térsége a horvát határőrvidék része lett, melynek központjaKárolyváros volt.1566-ban a török elfoglalta Kostajnicát, a térségre a legvéresebb csaták időszaka mégis1592,Bihács eleste után köszöntött.1593-ban Sziszeket támadta a török, de a horvát védők sikeresen védték meg. A veliki gradaci vár még egy ideig a határvédelmi rendszer része volt, a16. század végén azonban a keresztény erők visszavonásakor a bécsi haditanács rendeletére lerombolták.

A horvát szábor a17. század folyamán nagy gondot fordított a Kulpa és az Una közötti terület védelmére és megerősítésére. A sikeres védelmi harcok következtében1689-re a határ visszatért az Una folyóhoz. Veliki Gradac a környék számos településéhez hasonlóan a17. század vége felé népesült be Boszniából menekült pravoszlávokkal.1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), melykatonai határőrvidék része lett.1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás ésZágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 819, 1910-ben 1155 lakosa volt.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd későbbJugoszlávia része lett. Amásodik világháború idején aFüggetlen Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakói aKrajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án aVihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült, de később néhány főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 126 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

• Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma1905-ben épült. 1941. november 19-én azusztasák lerombolták. Felgyújtották a parókiát is, mely 1942-ben az usztasák és a partizánok közötti harcokban semmisült meg végleg. A templom a Bručina-patak feletti kis dombon állt, ahol ma a temető van. Mivel fából építették nyoma sem maradt, pontos helyén még a helyiek sem ismerik. Egyik ikonját a varasdi vár múzeumában őrzik.
• Srednji Gradac várának maradványai a Bručina-patak fölé emelkedő kis dombon találhatók. Legkönnyebben a háborús emlékmű irányából a patakon keresztül közelíthető meg. A várnak mára csak csekély maradványai láthatók, mégis jól kivehető a trapéz alaprajzú egykori várkastély, a kaputorony, egy sokszögű védőtorony és két féltorony alaprajza. A várat a 15. század végén említik először, amikor Frangepán Márton a zágrábi káptalannak ajándékozta, akik ezután felépítették a közeli Mali Gradac várát is. Ezután a két vár sorsa szorosan összekapcsolódott. Már az 1530-as években komoly volt az aggodalom, hogy az Una és a Száva közötti térségbe benyomuló török sereg mindkét várat elfoglalja és lerombolja mégis az első károkat a Zrínyiek és a káptalan közötti összecsapásban szenvedte el. A viszály miatt a keresztény erők nem tudták megakadályozni, hogy a török a térség mintegy negyed részét elfoglalja.1563-ban Lenkovich Ivánuszkók főkapitány jelentésében azt írja, hogy a várat 32 főnyi őrség védi. A vár még egy ideig a határvédelmi rendszer része volt, a 16. század végén azonban a keresztény erők visszavonásakor a bécsi haditanács rendeletére lerombolták, nehogy a török támaszpontul használhassa fel. Ezután már nem építették újjá és többé nem is említik.
• Régi malom a Bručina-patakon.
• A nemzeti felszabadító háború áldozatainak emlékháza 1959-ben épült.

• Glina város hivatalos oldala(horvátul)
• Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017.(horvátul)
• Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008Archiválva2016. augusztus 7-i dátummal aWayback Machine-ben(horvátul)

• Glina város információs portálja(horvátul)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja(szerbül)

• Sziszek-Monoszló megye települései

• Fotó nélküli Horvát település infoboxot tartalmazó lapok
• Lapok térképekkel