Vay Ilus
AzAranykor című TV-műsorban, 2006.
Született	Horváth Ilona 1923.február 20. 1925.február 20.[1] Budapest[2]
Elhunyt	2008.október 28.(85 évesen)[3][4] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	1. Hajós Zoltán(h. 1949–?) 2. Dr. Egry László orvos(h. 1969–?)
Élettársa	Pogány Antal(Lámpás)
Gyermekei	két gyermek: 1. Vay Péter (1953– ;Pogány Antaltól) 2. Győri Mária(örökbe fogadott)
Szülei	Horváth Mihály Vay Margit
Foglalkozása	színész
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1937 – 2006
Híres szerepei	Gruberné Fedor–Szilágyi–Rátonyi:Miss Arizona Cukrászlány Jómadár Nevelőnő Éjjeli zene Jusztínia ápolónő Özvegy menyasszonyok Leila A három testőr Afrikában Menyasszony Yma Sumac paródia
Tevékenység	színész
Díjai
Kiváló határőr
IMDb PORT.hu
AWikimédia Commons tartalmazVay Ilus témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Vay Ilus (Budapest,1923.február 20. –Budapest,2008.október 28.) magyar színésznő.

Születési neve:Horváth Ilona, első férje utánHajós Zoltánné, e néven aVIII. kerület tanácstagja volt. Állítása szerintVay Ádámnak,II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányának a leszármazottja.

Aszínházművészet élő tanúja, szinte minden jelentős, nagy művésszel játszott együtt a színpadon. Színészi tehetségét, tevékenységét soha semmilyen díjjal nem jutalmazták, állami kitüntetést nem kapott. Életében csak egy kitüntetést vehetett át, aKiváló határőr kitüntetést a „Menyasszony” című műsorszámáért, melyet a laktanyákban adott elő határőr kiskatonák előtt. Ennek a kitüntetésnek nagyon örült és büszkén mutatta Kossuth-díjas és érdemes művész kollégáinak.

Miközben bohóckodtam című könyvében írta meg emlékeit. A könyvben így vall életéről a bevezetőben: „Színésznő voltam Magyarországon. A20. század történelmi kavargásában voltam résztvevője, tanúja a színházi életünknek. Most, az öregkori magányomban fel-feltűnnek az emlékeim, és csodálkozom, hogy mindezek megtörténtek velem és másokkal. Fülön csíptem őket, és megírtam, csak úgy – magamnak. Meg a fiamnak és az unokáimnak. De úgy hiszem, izgalmasak, érdekesek lehetnek másoknak is.”^[5]

Fia, Vay Péter így összegzi édesanyja pályafutását: „Édesanyám, aki Vay Ilus néven, sok évtizeden át volt kiemelkedő színésznője a magyar színjátszásnak. Az Ő kalandos életének nagy részben társa, szereplője, tanúja voltam, vagyok. Úgyszólván beleszülettem, és ez nagyon jó volt, de sokszor, ott, akkor a gödör fenekén, nem csillogott az a derű, amivel ezeket a történeteket le lehetett írni, és el lehet olvasni. Sok bátorság kellett ehhez az őszinteséghez.”

Eredeti neveHorváth Ilona. Anyai ágon a történelmiVay családból származik és kezdő színészként, hogy megkülönböztesse magát egy másik, akkor már pályán lévőHorváth Ica színésznőtől, anyja családnevére cserélte a születési nevét, így lettVay Ilona, illetőlegVay Ilus. Apja Horváth Mihály,^[6] akit nem említ név szerint a könyvében, aBSZKRT-nál (Beszkárt), aBKV elődjénél dolgozott, de sokáig anyja egyedül nevelte őt és testvéreit, mert apja világgá ment egy időre. Könyvében édesanyját név szerint is említi, aki Vay Margit volt. Vay Ilus könyvében Vay Miklós szobrászművészt (1828–1886) tartotta anyja nagyapjának,^[7] bár ezt hiteles forrás nem támasztja alá, hiszen Vay Miklós szobrászművész nem nősült meg, és nem hagyott hátra utódokat.^[8]

A Vay genealógia szerint az ő édesanyja egy másik ág leszármazottja volt, mégpedigVay Ádámnak,II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányának 6. leszármazottja.^[6] Fia egyik internetes oldalán Vay Györgyöt tartja Vay Ilus anyai nagyapjának, aki állítása szerint Vay Miklós szobrászművész fia volt.^[9] Ez azonban nem nyugszik hiteles forrásokon, hiányoznak az okmányi adatok.^[10]

Színészi ambícióiban az is segítette elfogadtatni a színjátszást az édesanyjával, hogy egy rokona, Vay Miklósné Balásházy Zsófia (Zsófi tant)Hunyady Margit színésznőnek,Hunyady Sándor édesanyjának volt az anyai nagynénje.^[11] Három testvére volt: Horváth György, Horváth Ferenc és Horváth Irén. Nővérének, aki a gyermeke szülésébe halt bele, fodrászüzlete volt, ahol Vay Ilus is fodrásztanonckodott és szórakoztatta a vendégeket.

Vay Ilus kétszer kötött házasságot. Első férje Hajós Zoltán színházi világosító, az Elektromos Művek főmérnöke, később a Találmányi Hivatal igazgatója, akihez 1949 januárjában ment férjhez, de akitől néhány évnyi házasság után elvált. Második férje dr. Egry László orvos, aki a lakószomszédja volt. Vele 1969-ben házasodtak össze, de szintén elváltak. Egy fia született egy házasságon kívüli kapcsolatából 1953. május 3-án, Vay Péter. Az apa Pogány Antal férfiszabó, a „Lámpás”, akinek férfiszabósága volt a Király utcában és a budapesti éjszakai élet ismert alakja volt. Bár utólagosan a bíróság előtt elismerte apaságát, fia az édesanyja vezetéknevét viseli. Fia révén négy unokája van: Vay Márton (*1979. október 23.), Vay Gergely (*1982. június 30.), Vay Bernát Dániel (*1992. szeptember 4.) ésVay Viktória (*1995. szeptember 17.), aki a nagymama nyomdokain halad és színészi babérokra tör, fellépett aNemzeti Színházban, és aJóban Rosszban című sorozatban is szerepelt.^[12] Örökbe fogadott lánya Győri Mária, akit 1946-ban vett gondozásba az árvaházból három és fél évesen.

Budapesten nevelkedett, előszörErdélyi Mihály színineveldéjében tanult, akinek három színháza is volt Budapesten. Első színpadra lépése 1938. október 7-én történt Erdélyi Mihály óbudaiKisfaludy Színházában aBudapest–Wien című darabban egy virágcsokros kislányt játszott. AzOrszágos Színészegyesület színiiskoláját végezte el, majd a Színész Kamara előtt tett vizsgát. EzutánFöldessy Géza társulatánál táncoslányként működött ésVaszary Piri utódjának tartották. 1942-ben a Royal Revü Színházhoz szerződött. Első filmszerepét alig húszévesen, 1943-ban játszotta aJómadár című filmben, egy kis cukrászjelenetben játszott egy cukrászlányt. Első nagyobb filmszerepe az 1943-asÉjjeli zene volt, amelyben egy nevelőnőt játszottBilicsi Tivadar ésSárdy János oldalán.

1943-tól több vidéki valamint fővárosi színházban játszott és vándortársulatokkal járta az országot. 1944 augusztusától 1945. március 15-éig aNemzeti Színház legfiatalabb tagja volt. Többek közöttCsákányi Lászlóval,Bessenyei Ferenccel ésHorváth Tivadarral együtt alkották az ifjak csapatát. Első szerepe a NemzetibenA szókimondó asszonyságban az első mosólány szerepe volt. A tagsága azért szűnt meg, mert a társulatot feloszlatták 1945. március 15-ével és mindenkit szélnek eresztettek. Amásodik világháború után ezért is kérdőre vonták, nyilasbérencnek tartották, deRáday Imre kiállt mellette, amikor mindenkinek igazolnia kellett a múltját. Vay Ilus erről így emlékezett: „Aztán az egyik, a leggyűlölködőbb felugrott a helyéről, és vérben forgó szemekkel támadott nekem a legfőbb, leggyanúsabb tettemért: »...és hogy került maga a Nemzeti Színházba?!« Erre minden erőm elhagyott, ájulás környékezett, és csak nagyon messziről hallottam, hogy Ráday Imre erélyesen, túlkiabálva a támadóm hangját, felcsattan: »Mert tehetséges!«”^[13]

Erenthal Teddy igazgató visszahívta a Royal Revü Színházba, mely azállamosításkor a Fővárosi Varieté nevet vette fel. Innen 1949-től rövid ideig aVígszínházhoz^[14] szerződött, majd aSzendrő József alapítottaJózsef Attila Színházhoz került. Szendrő leváltása után felmondott, 1956-ban részt vett azOperettszínház alakuló gyűlésén, ahol beszédet is mondott. 1957 elején aSzenes Iván vezetteBudapest Varietéhez került. 1956-os tevékenysége miatt eltiltották mindennemű színpadi tevékenységtől és csak Szenes Iván közbenjárására kapta vissza működési engedélyét, de csak az Országos Cirkusz Vállalat intézményeiben. Így felléphetett a Kamara Varietéban és aFővárosi Nagycirkuszban is. Szenes Iván leváltása után kirúgták, majd aRomhányi József alapította és irányította SZOT Művészegyüttes tagja lett. Romhányi leváltása után feloszlatták az együttest, de nem bocsáthatták el hivatalosan, mert másfél évvel állt a nyugdíj előtt, de színészként sem akarták alkalmazni, így hosszú és keserves minisztériumi utánjárást követően harcolta ki a színházi státust és így lett másodszorra aNemzeti Színház tagja. Erről így vall könyvében: „»Az ilyenfajta problémákra van a minisztériumnak egy megoldási lehetősége, szabad státusa. Ami azt jelenti, hogy miniszteri státussal a Nemzeti Színház tagja lehet, igaz, hogy csak fél gázsival és csupán névleg, aztán valamelyik másik színházhoz helyeződhet mint vendégszereplő, és ott majd az ottani foglalkoztatás szerint egészítik ki az anyagi juttatását.« Kábultan hallgattam a szavait, és amikor megkérdezte, hogy melyik színháznál szeretnék »vendégszereplő« lenni, nem ismertem fel a hangom, amint kimondtam: »Réges-régen szeretnék a Vidám Színpad tagja lenni...«”^[15] ASzalai József igazgattaVidám Színpadon azonban keserű időszak következett számára, mert folyton megalázták. 1978. február 20-án hivatalosan is elérte a nyugdíjkorhatárt, ekkor nyugdíjba vonult és elhagyta a Vidám Színpadot.

Kazimir Károly felkérésére 1981-től 1991-ig aThália Színházban játszott, ahol közös öltözője voltTuray Idával. Többek közöttEsztergályos Cecíliával a címszerepben játszotta a Miss Arizonában Gruberné szerepét, majd aMikroszkóp Színpadnál is eltöltött egy évadotSas József hívására a Zsarukabaréban. Egyénisége, humora főleg karakterszerepekben érvényesült. Fellépett az éjszakai szórakozóhelyeken is, mint pl. a Moulin Rouge-ban (Budapest Kávéház). Sokat szinkronizált és aRádiókabaré állandó szereplője is volt. Ezzel kapcsolatban a következő humoros történetet meséli könyvében: „A telefonban a rádiófelvételek ügyelője szólalt meg: »Ilus? Itt Bán Zoli...Marton Frici, a Rádiókabaré rendezője akar veled beszélni. Várj átadom!"« A »Rádiókabarénak« szinte állandó szereplője voltam, Marton Frigyes meg a barátom, ezért meg kellett hallgatnom. Bár ne tettem volna! »Ilus, mit csinálsz most?« – kérdezte. »Most van a nászéjszakám!« – feleltem. »Hagyd abba, és gyere be a rádióba! Élethalál kérdése. Gyere azonnal, itt majd mindent megmagyarázok.« Döbbenten álltam. Kétségbeesve néztem a férjemre, a csodálatos franciaágyra – és lehullott rólam az álomhálóing, de sajnos nem azért, amiért felvettem. Hamar beértem a közeli Bródy Sándor utcai stúdióba. Ott izgatott emberek vártak,Szilágyi György társrendezővel együtt. Gyuri félrehívott, és zavartan mondta el, hogy itt éjfélkor át kell adni a stúdiót, addig be kell fejezni a felvételt, de probléma van. Az egyik szerepet nem sikerült megoldani, pedig el sem hinném, hogy ki mindenki próbálkozott már vele. Már csak bennem bíznak, és tudják, hogy én majd... »Milyen figuráról van szó?« – kérdeztem. »Egy majmot kell utánozni, amelyik az »Oh, sole miót« énekli« – dadogta nekem restelkedve. Torkomon akadt a meglepetés. Ekkora »megtiszteltetés« engem még nem ért. Kimentem a mosdóba gyakorolni. Először azt próbálgattam, hogy hogyan makog egy majom, aztán már csak azt kellett elkapni, hogy miként énekel. Jelentettem, hogy megvan a megoldás, és pirulva, lámpalázasan, szégyenkezve makogtam a mikrofon előtt – a nászéjszakám kellős közepén.”^[16]

Kitűnő énekhangja volt, amit bizonyít, hogy aZeneakadémián is felléphetett 1956-ban a híres négy oktávot énekelni tudóYma Sumac paródiájával.

Utoljára azEgy bolond százat csinál című filmben játszott mint az anyakönyvvezető egyik segédkezője, Margitka néni szerepében. Blogja a www.szineszkonyvtar.hu oldalon található. A www.szinhaz.hu oldalon a róla elnevezett topicon élete utolsó heteiben is jelen volt és a rajongóival, ismerőseivel beszélgetett.

Közéleti tevékenységet is folytatott egyszer. 1963-ban aVIII. kerület tanácstagja lett. MegbízólevelétHajós Zoltánné néven állították ki, de lemondott a mandátumáról, mikor azt vette észre, hogy csak a nevére van szükség és érdemi eredményeket nem tud elérni.

ASzínházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma:33.^[17]

• Vissza az egész? –Szentmihályi Szabó Péter politikai rémálma aMagyar Rádió Karinthy Színpadán aFészek Klubban (1990)
• Bakaruhában (Julcsa) –Hunyady Sándor színművének rádióváltozata a Rádiószínház bemutatásában (1983)
• Csak egy csap (Pénztárosnő) –Rákosy Gergelyszatírája (1977)
• Karnyóné – avagy a vénasszony szerelme (Tündér) –Csokonai Vitéz Mihály vígjátékának rádióváltozata a Rádiószínház előadásában (1975)
• Karnyóné, vagyis a vénasszony szerelme (1969)
• Öt kicsi medvebocs (Kacsa) (1968)
• Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Mina néni) – Közvetítés aJózsef Attila Színházból (1960)

• Aranykor: Vay IlussalProkopp Dóra beszélget aFilmmúzeum csatornán, 86. rész – 2006

• Hotel Kikelet – 1937
• Szeptember végén – 1943
• Jómadár (Ágnes, cukrászlány) – magyar játékfilm, 1943, rendezte:Ráthonyi Ákos
• Anyámasszony katonája (csúnya Éva) – magyar játékfilm, 1943, rendezte:Ráthonyi Ákos
• Éjjeli zene (a Pallay-lányok nevelője) – magyar játékfilm, 1943, rendezte:Bán Frigyes
• Magyar sasok – magyar játékfilm, 1943, rendezte: László István
• A vadon fia – magyar kisjátékfilm, 1944
• Mágnás Miska – 1948
• A város alatt – 1953
• Dollárpapa – 1956
• Két vallomás – 1957
• Házasságból elégséges – 1960
• Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (szelistyei asszony) – 1964
• Özvegy menyasszonyok (Jusztínia ápolónő) – 1964
• Sok hűség semmiért (szinkronhangjaGobbi Hilda) – 1966
• Alfa Rómeó és Júlia – 1968
• Gyula vitéz télen-nyáron (hallgató a nézőközönség soraiban A néző közbeszól c. műsorban) – 1970
• A halhatatlan légiós (Dizőz) – 1971
• Lila ákác (Milli virágárus) – 1972
• Akli Miklós (Feldühödött /bad/ ischli lakos) – 1986
• A három testőr Afrikában (Leila) – 1996
• Egy bolond százat csinál (Margitka néni) – 2006

• Nem értem a nőket… (Kabaréműsor a női lélek rejtelmeiről) (1963)
• A sofőr visszatér (eredeti címe:A soffőr visszatér) – 1968
• Komisznak lenni életveszélyes (Cornelia „Connie” Smith, házvezetőnő) – 1970
• Jó estét nyár, jó estét szerelem – 1971
• Az 1001. kilométer – 1973
• Kínai kancsó – 1974
• Robog az úthenger: Kultúrházavatás, 6. rész (Rózsika, postahivatalnok) – 1976
• Mint oldott kéve 1–7. – 1983
• Frici, a vállalkozó szellem, (Aranka) – 1993
• ASzomszédok tévésorozatban is feltűnt 1997 januárjában a 253. fejezetben mintSümeghy Oszkár operaénekes (Palócz László) rajongója, akivel a művész a postán találkozik.

• Kiváló határőr

• Miközben bohóckodtam, Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2006

• Gudenus János József:A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája IV. kötet, Budapest, Heraldika, 1998.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994.ISBN 963-05-6635-4 
• Adatai aPetőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Vay Ilus aPORT.hu-n(magyarul)
• Vay Ilus azInternetes Szinkronadatbázisban(magyarul)
• Vay Ilus azInternet Movie Database-ben(angolul)
• Vay Ilus emlékoldal
• Vay Ilus (magyar nyelven). HMDb. (Hozzáférés: 2015. március 30.)
• Vay Ilus Aranykor1 (magyar nyelven). Filmmúzeum. (Hozzáférés: 2015. március 30.)
• Vay Ilus Aranykor2 (magyar nyelven). Filmmúzeum. (Hozzáférés: 2015. március 30.)
• Vay Ilus Aranykor3 (magyar nyelven). Filmmúzeum. (Hozzáférés: 2015. március 30.)
• Vay Ilus aPORT.hu-n(magyarul)
• Vay Ilus (magyar nyelven). Mennyei páholy. [2015. február 2-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 30.)
• Szekeres, István: Miközben bohóckodtam – Emlékezés Vay Ilusra, 2008. október 31. (magyar nyelven). Magyar Színházi Portál. [2015. február 2-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 30.)

• Magyar színésznők
• 1923-ban született személyek
• 2008-ban elhunyt személyek
• Magyar szinkronszínészek
• Budapesten született személyek
• Nevet változtatott magyar személyek

• Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek OSZK-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek NEKTAR-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek PIM-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek OSZMI-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval