Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Vatikán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. május 24.2 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosságellenőrzött

Vatikán Állam
Status Civitatis Vaticanae
Stato della Città del Vaticano
A Vatikán zászlaja
A Vatikán zászlaja
A Vatikán címere
A Vatikán címere
Nemzeti himnusz:
Inno e Marcia Pontificale

FővárosaVatikánváros
é. sz. 41° 54′,k. h. 12° 27′41.9,12.4541.900000°N 12.450000°EKoordináták:é. sz. 41° 54′,k. h. 12° 27′41.9,12.4541.900000°N 12.450000°E
Államformateokratikusabszolút monarchia
Vezetők
PápaXIV. Leó pápa
ÁllamtitkárPietro Parolin[1]
A kormányzóság elnökeRaffaella Petrini
Hivatalos nyelvlatin,olasz[2]
FüggetlenségazOlasz Királyságtól
lateráni egyezmény1929.február 11.
Tagság
Népesség
Népesség882(2024. december 31.)[3]
Becsült764 fő (2023[4])
Népsűrűség1560 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület0,44 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
PénznemEuró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijelV
Hívószám39
Segélyhívó telefonszám112
Internet TLD.va
Közlekedés irányajobb
AWikimédia Commons tartalmazVatikán Állam témájú médiaállományokat.

Vatikán térképe

AVatikán, hivatalos nevénVatikánvárosi Állam, gyakranVatikánváros (latinul:Status Civitatis Vaticanae,olaszul:Stato della Città del Vaticano) független városállam,teokratikus, választásosabszolút monarchia[2][5][6][7][8]Európában, azAppennini-félszigeten. A világ legkisebb területű (0,44 km²) és népességű független állama, melyet teljes egészében körülveszRóma (→enklávé),Olaszország fővárosa.[2][9]Államfője apápa.[2]

1929.február 11-én, alateráni egyezmény eredményeképpen jött létre apápai állam jogutódjaként.[2] Létének célja, hogy azApostoli Szentszéknek mint akatolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa„az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”,[10] azaz lényegében a Szentszék és a katolikus egyház függetlenségének eszköze.[7][11]

Nem tévesztendő össze az Apostoli Szentszékkel, amely azEgyház főhatósága.[2]

Földrajz

[szerkesztés]
Bővebben:A Vatikán földrajza

Domborzat

[szerkesztés]

A Vatikán aTevere jobb partjától nem messze, egy kisebb magaslaton fekszik.[12] Neve alatinMons Vaticanus elnevezésből ered, amely Vatikán-hegyet jelent. A törpeállam területe annak egy részén terül el. A hegy gerince nagyjából az ország északnyugati határvonalát követi, vatikáni területen. Ezen kívül van egy nem túl magas domb közvetlenül aSzent Péter-bazilikától északra.

Éghajlat

[szerkesztés]

Éghajlatatipikus mediterrán, tekintve, hogy nem fekszik messze az olasz tengerparttól.

Vatikánváros éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagosmax. hőmérséklet (°C)11,913,015,217,722,826,930,330,626,521,415,912,620,4
Átlaghőmérséklet (°C)7,58,210,212,617,221,124,124,520,816,411,48,415,2
Átlagosmin. hőmérséklet (°C)3,13,55,27,511,615,318,018,315,211,36,94,210,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)67735881533419377311311581804
Havi napsütéses órák száma1201321672012632853312972371951291112468
Forrás:Servizio Meteorologico


Története

[szerkesztés]

Ókor

[szerkesztés]

A terület csak egy kis síkság volt aTevere (Tiberis) partjától nyugatra, egy kis dombbal.[13] A Vatikán elnevezés már azókoriRómai Köztársaság idején használatban volt (Ager Vaticanus) az itt elterülő mocsaras területre.[14] ARóma városával szemben, a folyó túlpartján lévő terület eredetileg lakatlan volt.

AzAger Vaticanus helynév leginkább az1. századig volt használatos, utána megjelent a simaVaticanus név, amely sokkal korlátozottabb területet jelölt: a Vatikáni-dombot, a mai Szent Péter teret és esetleg a maiVia della Conciliazionét (a Megbékélés útja, amelyik azAngyalvártól a térhez fut).[15]

Nero versenypályája (cirkusza) egy rekonstrukciós rajz alapján. Középen az obeliszk

Caligula római császár idején (37–41) egy kocsiversenypályát kezdtek el építeni, amelyetNero fejeztetett be, ezért Nero cirkuszának is hívták.[12] A vatikániobeliszket még Caligula „hozatta el”Héliopoliszból (Ókori Egyiptom) 37-ben,[16] majd a versenypálya közepén állították fel. A versenypálya elkészülte után többvillát építettek a közelben.

A Vaticanus volt sok kereszténymártíriumának a színhelye a64-es római tűzvész után.[12] A hagyomány szerintPéter apostolt is itt feszítették – saját kivánságára fejjel lefelé – keresztre,[17] majd a versenypályától északra, egy mellékút mellett húzódó temetőben temették el.

Nero cirkusza a2. század közepétől elhagyatottá vált,[18] majd akereszténység legalizálása után324326-banI. Konstantin császár megépítette azöt hajóskonstantinusi Szt. Péter-bazilikát.[12] A bazilikát úgy helyezték el, hogy azapszisa a Péter sírjának tartott helyre került.[19]

A bazilika a keresztényzarándokok egyik fő célpontjává vált,[20] és a közelben lett az ideiglenes lakása akörmeneteket végzőrómai püspöknek, aki aLateránban lakott.[21] A vatikáni terület is népesebb lett.

Az első pápa, aki állandóbb jelleggel itt lakott, a Lateránból kiüldözöttSzümmakhosz volt az5. század végén.[21] A pápa a régi Szent Péter-bazilika közelében egy palotát építtetett, amely a lateráni palotának alternatív rezidenciájaként szolgált, ez lett a későbbiApostoli Palota elődje.

Lásd még:Apostoli Palota és A pápaság története

Középkor

[szerkesztés]

Apápáknak fokozatosan világi szerepük lett. A4. századtól meglévő birtokaikat754 és756 közöttKis Pipinfrank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létreItália középső részén apápai állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált.

Avatikáni kertek a 21. században, háttérbenIV. Leó falaival

A koraközépkorban a Szt. Péter-bazilika a hívek gyülekezőhelyeként és zarándokhelyeként szolgált, ahol (mint más templomokban) számospogány eredetűrituálét is felhasználtak,[22] és azoknak keresztény értelmet adtak.[23][24] A bazilika a nap 24 órájában nyitva volt, és inkább a közösség központjaként működött, mint templomként.[22] A bazilikát használták fel uralkodók hivatalos felkoronázására is;800szentestéjénIII. Leó pápa itt koronázta felNagy Károlyt aSzent Római Birodalom császárává.[22]

846-ban amuszlimarabok (szaracénok) betörtek Róma külső részébe és kifosztották a bazilikát is.[25][26][27] EzutánIV. Leó megerősítette a területet és a bazilikát védőfallal vette körül (Leó-falak).[22] (Aki ma meglátogatja aVatikáni kerteket, Leó falait is láthatja.)

A középkor zömében a pápák aLateránban laktak, az itteni épületekben pedig a rangosabb vendégeket szállásolták el.[28]

III. Jenő ésIII. Ince is építkezett itt;[21] ez az volt erődítettApostoli Palota építésének második korszaka.[29]

AzAvignonból hazatérő pápák a Lateránból Vatikánba tették át székhelyüket, és a14. század végé nagy építkezésekbe fogtak.[30]

Lásd még:Pápaság a középkorban

Reneszánsz

[szerkesztés]

Areneszánsz pápaság inkább hódolt a művészeteknek, mint az evangéliumegyszerűségének.[31] A fényűzéshez, a nagy építkezésekhez, a neves művészek tiszteletdíjához rengeteg pénz kellett, s a pápák kifogásolható eszközökhöz nyúltak, hogy a kincstárat megtöltsék.[31] Abúcsú pénzért való árusítása váltotta kiLuther fellépését is, és hozzájárult aprotestánsok elszakadásához a katolikus egyháztól.[32]

V. Miklós a világ legnagyobb palotáját akarta felépíteni, amely a pápai lakosztályon kívül az összes pápai hivatalokat, s abíborosok lakásait is magába foglalja.[33] Leromboltatta a régi palotát és újat építtetett.[22] Halálakor elkészültek többek között a későbbi Borgia-lakosztályok(Appartamenti Borgia) és a Stanzák, amelyekben utóbbRaffaello ragyogtatta művészetét.[33] V. Miklós építtette a palotához tartozó Pál-kápolnát (Capella Paolina) is, amelyetFra Angelicofreskói díszítenek.[21] Könyvgyűjteményével megalapította aVatikáni Könyvtárat.[22]

IV. Szixtusz pápa alatt készült el a Vatikáni Könyvtár első épülete és aróla elnevezett kápolna, míg aSala Regiát (Királyi Terem)III. Pál alatt készítette elSangallo.[21]

VIII. Ince emeltette az ún. Belvedere-palotát; amelynek az északi szárnyát nevezikVI. Sándorról Borgia-lakosztálynak (Appartamento Borgia),[21] mivel ő ékesítette azt spanyolos ízlésű pompával.[31]

X. Leó a hatalmas palotához nyitott folyosókat (loggiákat) építtetett, ezután majdnem minden pápa hozzájárult avatikáni palotaegyüttes további kiépítéséhez.[31]

Az új építményeken reneszánsz mesterek sora dolgozott: többek köztMichelangelo,Raffaello,Bramante,Benvenuto Cellini hagyta keze nyomát a műalkotásokon.1506-banII. Gyula megbízásából Bramante megkezdte az újSzent Péter-bazilika építését, amelyet Raffaello és Sangallo folytatott,Peruzzi és Michelangelo, az eredeti tervre visszatérve, befejezett: ennek eredménye a mai bazilika.

  • A római Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről
  • Középen a Szent Péter tér, háttérben Róma városa. A tér közepén álló obeliszk az árnyékával egy óriási napóra is.
    Középen a Szent Péter tér, háttérbenRóma városa. A tér közepén álló obeliszk az árnyékával egy óriásinapóra is.
  • A Sala Regia (Királyi Terem) (20. sz. eleji fotó)
    A Sala Regia (Királyi Terem)
    (20. sz. eleji fotó)
  • A Scala Regia (Királyi Lépcső)
    A Scala Regia (Királyi Lépcső)
  • A vatikáni kertek; balra a Kormánypalota, jobbra az Apostoli Palota
    A vatikáni kertek; balra a Kormánypalota, jobbra azApostoli Palota

Barokk

[szerkesztés]

Abarokk korbanV. Pál a bazilikát keletre kibővítette és új homlokzatot építtetett az eredetileg görögkereszt alaprajzú épülethez.[34]

VII. Sándor pápa igényéreBernini tervei alapján készült el a megújult Scala Regia (Királyi Lépcső), azApostoli Palota hivatalos bejárata.[35] Ugyancsak Bernini vezetése alatt készültek el a bazilika óriási szobrai, Szent Péterbaldachinja, és a bazilika előtti tér kiképzése azoszlopcsarnokokkal.

Lásd még:barokk építészet

19. század

[szerkesztés]

A19. század közepén területe még tengertől tengerig ért mintegy 42 000 km²-nyi területen, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma. Ebben az időben a pápák többnyire nem a Vatikánban laktak. Gyakrabban volt lakhelyük aLateráni- vagy aQuirinale-palota.

Aki megszüntette a pápaságot:Napóleon. „Őfelsége Róma császárságára támaszt igényt. Erre adott őszinte pápai válaszunk az, hogy az Egyház Legfelsőbb Feje olyan dologgal dicsekedhet, amellyel egyetlen másik uralkodó sem: nevezetesen, hogy évszázadok óta sem most, sem soha a múltban nem ismert el más hatalmat saját államában, mint a sajátját, és egyetlen uralkodó sem birtokolhatta a Róma feletti legcsekélyebb hatáskört sem.” – írtaVII. Piusz Napóleonnak 1806 márciusában. Dicsekvése elhamarkodott volt. 1808 szeptemberében Napóleon katonái körülfogták a Quirinalét, a pápa rezidenciáját, és hat ágyút szögeztek a pápai lakosztályra. Fél év múlva a császár rendeletileg megszüntette a Pápai államot, Rómát és környékét pedigFranciaországhoz csatolta. Európa uralkodói a kisujjukat sem mozdították a pápaság megmentése érdekében. Abécsi kongresszus, Napóleon bukása után restaurálta a Pápai államot, amely 1851-ig ép maradt. A nacionalizmus szellemének következtében először egy pápai elnökletű egységet akartak létrehozni, később azonban az antiklerikális megoldás győzött.

AzItália egységéért küzdő szárd csapatok18591860-ban apápai állam északi részét elfoglalták és az 1861-ben kikiáltottOlasz Királysághoz csatolták.1870-benRómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvasztották azOlasz Királyságba, amelynek1871-től Róma a fővárosa. Apápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen1929-ig.

20. század

[szerkesztés]

1929.február 11-én írták alá azApostoli Szentszék ésOlaszország között köttetettlateráni egyezményt, melynek eredményeképpen létrejött aVatikánvárosi Állam. Az egyezménynemzetközi jog szerinti szuverén jogalanyiságot biztosított neki, hogy azApostoli Szentszéknek, mint akatolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa„az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”.[10] A lateráni egyezményt 1929.június 7-én ratifikálták.[11] A szerződést 1984-ben átdolgozva megújították. A városfallal körülvett pápai állam és az olasz állam kapcsolatát akonkordátum részletesen szabályozta.[36]

Olaszország elismeri a Szentszék Vatikán feletti teljes tulajdonjogát, kizárólagos és teljes hatalmát, illetve fennhatóságát összes járulékával és alapítványával együtt, úgy, ahogy az ma is fennáll, megteremtve ezzel Vatikánvárost azon különleges célokra, és feltételek mellett, melyek az Egyezményben foglaltatnak.

Lateráni egyezmény

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés]
A vatikáni kormánypalota (Palazzo del Governatorato)

A Vatikán nem tévesztendő össze azApostoli Szentszékkel, amely azEgyház főhatósága.[2]Nemzetközi jog szerinti szuverén, az Apostoli Szentszéktől különböző jogalanyisága egyetemesen elismert.[11]

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]

A Vatikánvárosi Állam államformájateokratikusmonarchia[2] ill. (választott)abszolút monarchia.[7][8] Államfője apápa, akit törvényhozói, végrehajtói és bíráskodási teljhatalom illet meg.[2][7] Széküresedéskor (sede vacante) ez abíborosi testületre száll. Az állam nem akánonjog, hanem saját világi jogrendje szerint működik;[7] elsőalaptörvényét1929.június 7-én bocsátotta kiXI. Piusz pápa, majdII. János Pál pápa2000.november 26-án módosította.[2][7]

Az állam szervei a működéshez szükséges minimális szinten épültek ki.[11] Az alaptörvény szerint a törvényhozói hatalmat a pápa nevében aVatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága(Pontificia Commissione per lo Stato della Città del Vaticano) gyakorolja, melynek tagjait öt évre nevezik ki. A bizottság elnöke egyben a végrehajtó hatalmat gyakorlóVatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnöke is.[2][7] A Kormányzóság számos hivatalt irányít, melyek az állam műszaki, távközlési, gazdálkodási, személyzeti, egészségügyi, biztonsági és turisztikai ügyeiért felelősek. Hozzá tartozik aVatikáni Múzeum és aPápai Csendőrség is. Az állami vezetői posztokat egyháziak töltik be, míg a középvezetők és az alkalmazottak jellemzően világiak.[7]

Az igazságszolgáltatás három szintje (egyedüli bíró/elsőfokú bíróság, fellebbviteli bíróság, legfelsőbb bíróság) közül csak az utóbbiban vannak egyháziak.[7]

Nemzetközi tagsága

[szerkesztés]

Jóllehet a Vatikánvárosi Állam saját nemzetközi jogalanyisággal bír, a nemzetközi kapcsolatokban csak korlátozottan vesz részt, nemzetközi képviseletét azApostoli Szentszék (azon belül aPápai Államtitkárság) látja el. Ennek ellenére saját jogon tagja néhány nemzetközi szervezetnek, amelyek jellemzően az állami léthez szükséges technikai jellegű együttműködést biztosítják (pl.Egyetemes Postaegyesület,Nemzetközi Távközlési Egyesület,INTELSAT,EUTELSAT,UNIDROIT,Nemzetközi Csillagászati Unió,Nemzetközi Tűzoltó Szövetség,Orvosok Világszövetsége,Nemzetközi Levéltári Tanács).[7]

Népessége

[szerkesztés]
ASvájci Gárda adja a Vatikán őrségét

2023-ban Vatikánváros népessége 764 fő volt, állampolgárságtól függetlenül.[4] Ezenkívül 372 vatikáni polgár élt máshol, akik aSzentszék más országbeli diplomatáiból és a Rómában lakóbíborosokból tevődtek össze.[37]A népesség összetétele 2014-ben a következő:[38]

ÁllampolgárNem állampolgár lakó
Pápa1
ARómai Kúria bíborosai73
AzApostoli Szentszék diplomatái306
Máspapok ésszerzetesek49102
Szerzetesnők195
Laikus férfiak253
Laikus nők3121
Svájci Gárda86
Összesen572221

Vatikáni állampolgároknak számítanak mindenekelőtt a Vatikánvárosi Államban vagy Rómában lakóbíborosok. A vatikáni állampolgárság továbbá megilleti a Szentszék diplomáciai szolgálatában álló személyeket. Jogot formálhat az állampolgárságra az a személy is, aki a Vatikánban lakik beosztása vagy szolgálata folytán.[39]

A városállamban minden lakos és istentiszteleti helyrómai katolikus.

Nyelv

[szerkesztés]

Ellentétben a Szentszékkel, amely a hivatalos dokumentumok hiteles változataként leggyakrabban alatint használja, a Vatikán jogszabályaiban és kommunikációjában csak azolasz nyelv hivatalos. Az olasz az államban dolgozók többségének anyanyelve.

ASvájci Gárdában asvájci német a parancsok kiadásának nyelve, de az egyes őrök saját nyelvükön tesznek hűségesküt: németül,franciául, olaszul vagyromansul.

Gazdaság

[szerkesztés]

Vatikán államnak érdekeltségei vannak különböző – nagyrésztolaszországi – bankokban, illetve földtulajdonokban. Jövedelmeit egyéb forrásokból is kiegészíti: egyházi adók, adományok, kegytárgyárusítás, bélyegkibocsátás,idegenforgalom stb. Az állam postája, a Post Vaticane olyan bélyeget gyárt, amely nemcsak a Vatikán területén érvényes. A telefonkártyák is érvényesek külföldön.

1931-ben indult rádióadója, (Radio Vaticana) valamint önálló újságja (L’Osservatore Romano) és televízióadója (Vatikáni Televízió) is van.

Pénznem

[szerkesztés]

Vatikánváros létrejötte óta pénzügyi egyezmény van érvényben a városállam és Olaszország között, és ennek értelmében a hivatalos olasz pénznemet alkalmazza a Vatikán is. Azeuró bevezetésekor a Vatikán és Olaszország módosította a szerződést, és2002-től Vatikánváros hivatalos pénzneme is az euró lett alíra helyett.

Lásd még:Vatikáni euróérmék

Infrastruktúra

[szerkesztés]
Képek a Vatikánról
Szent Péter tér
AzApostoli Palota a Szent Péter térről nézve
Szt. Péter Bazilika
XV. Benedek
XI. Leo
AVatikáni Apostoli Könyvtár Sixtus-terme
AVatikáni Múzeum egy része
A vatikáni kertek

Bejáratai

[szerkesztés]

A Vatikán területét aSzent Péter teret leszámítva falak veszik körül.[9]

Hat kapun lehet bejutni[40]

  • a Harangok árkádja alatt
  • a Bronz kapun, ami azApostoli Palota hivatalos bejárata
  • keleten a Szent Anna kapun, ami a legforgalmasabb bejárat
  • délkeleten a Szent Hivatal (Hittani Kongregáció) bejáratán keresztül (ez a terület már kívül esik a Vatikán területén)
  • délen a Perugino kapun, a Szt. Károly-palota és Szt. Márta-ház épületei között
  • északon a Vatikáni Múzeum bejáratán keresztül

Vasúti közlekedése

[szerkesztés]
Bővebben:A Vatikán vasúti közlekedése

A városállamnak saját vasútállomása (Stazione di Città del Vaticano) van, mely kapcsolatban áll azolasz vasúthálózattal.

Légi közlekedése

[szerkesztés]

A városállamnak sajátheliportja van, főként a pápa és aSvájci Gárda utazik vele, de ritkán magángépet is fogad.

Telekommunikáció

[szerkesztés]

A Vatikán jelenleg (2024) nincshívójelkörzetekre felosztva sem területi, sem egyéb alapon. Számára azITU aHVhívójelprefixet osztotta ki.[41][42][43]

Hívójel prefixHV
ITU zóna28
CQ zóna15

Építményei, részei

[szerkesztés]
A Vatikán térképe

Központi része aSzent Péter-bazilika az előtte fekvő Szent Péter-téregyüttessel.

A Szt. Péter tértől és a bazilikától északra

[szerkesztés]
  • A Vatikáni Múzeumok (középen)
    A Vatikáni Múzeumok (középen)
  • A Vatikáni Múzeumok egy terme
    A Vatikáni Múzeumok egy terme
  • A Vatikáni Múzeumok külső bejárata (olasz területen)
    A Vatikáni Múzeumok külső bejárata (olasz területen)
  • A Bronz-kapu
    A Bronz-kapu
  • A Pinacoteca (képtár)
    A Pinacoteca (képtár)
  • Raffaello egy stanzája az Apostoli Palotában
    Raffaello egy stanzája az Apostoli Palotában
  • A Sala Regia (Királyi Terem) az Apostoli Palotában
    A Sala Regia (Királyi Terem) az Apostoli Palotában
  • A Pálos-kápolna (Cappella Paolina)
    A Pálos-kápolna (Cappella Paolina)

A Szt. Péter tértől és a bazilikától délre és DNy-ra

[szerkesztés]
A Szt. Márta-ház, jobbra a Perugino-kapu, a háttérben már Róma épületeivel
  • Szent Márta-ház (Domus Sanctae Marthae)
II. János Pál pápa idején, 1996-ban készült el az épület és a bibliaibetániai Mártáról kapta a nevét.Klérusi vendégház, de a megválasztása (2013) ótaFerenc pápa is itt lakott.[44]
  • Szt. Károly-palota (Palazzo San Carlo)
Itt található aVatikáni Pénzügyi Információs Felügyelet székhelye. A palotában lakik a klérus több tagja is, köztükTarcisio Bertone bíboros és José Rodríguez Carballo érsek.
  • Törvényszéki palota (bírósági épület)
  • Vasútállomás(Stazione di Città del Vaticano)
  • A Szt. Márta-ház bejárata Ferenc pápával
    A Szt. Márta-ház bejárata Ferenc pápával
  • A vatikáni vasútállomás
    A vatikáni vasútállomás
  • A Perugino-kapu
    A Perugino-kapu
  • Balra a Szt. Károly-palota, jobbra a Törvényszék épülete
    Balra a Szt. Károly-palota, jobbra a Törvényszék épülete

A vatikáni kertek

[szerkesztés]
A IV. Piusz-villa udvara
Mater Ecclesiae volt kolostor balra, alul a Szt. Péter emlékmű és a vatikáni kertek

Egy 23hektároskert tartozik a városhoz, melyetfal választ el Rómától.

A Vatikánváros törvényhozó testületének székhelye.Eklektikus stílusban épült 1927 és 1931 között.
  • Az Etióp Kollégium / Szeminárium (Seminario Pontificio Collegio Etiopico)
IV. Szixtusz alapította 1481-ben az Abesszíniából (mai Etiópiából és Eritreából) származó, papságra törekvő fiatalok oktatására.
  • AVatikáni Rádió igazgatósága és adóállomásai
  • Mater Ecclesiae (Egyház Anyja) volt női kolostor
2012-ben, a felújítási munkálatok megkezdésével az utolsóapáca is távozott innen.[45] A lemondása utánXVI. Benedek emeritus pápa itt lakott 2022-ben bekövetkezett haláláig.[46]
  • IV. Piusz-villa (Casina Pio IV)
A Pápai Tudományos Akadémia, a Társadalomtudományi Pápai Akadémia és Aquinói Szent Tamás Pápai Akadémia épülete.
  • Leó falai (Mura leonine)
A9. század közepénIV. Leó pápa építtette a Vatikáni-domb és a Szent Péter-bazilika védelmére.
  • Lourdes-i Grotta (Grotta di Lourdes)
A Grotta a franciaországiLourdes-i Massabielle-barlang replikája. Minden év májusának – a Mária-hónapkörmenetének – végén a pápa itt pontifikálszentmisét.[47]
  • A Szt. János-torony (Torre San Giovanni)
A toronyIII. Miklós pápa építménye, amely a 16. század elején használaton kívül került.XXIII. János pápa építette újjá az 1960-as évek elején.[48] 2014 júniusa óta a Gazdasági Titkárság (Segreteria per l'economia) székhelye.[49]
  • Kápolnák, templomok (Abesszín Szt. István, Szűz Mária)
  • A Kormánypalota
    A Kormánypalota
  • Az Etióp Kollégium (Szeminárium)
    Az Etióp Kollégium (Szeminárium)
  • A Vatikáni Rádió igazgatósága (középen), alsó végében a volt kolostor
    A Vatikáni Rádió igazgatósága (középen),
    alsó végében a volt kolostor
  • A Szt. János-torony
    A Szt. János-torony
  • A Lourdes-i Grotta
    A Lourdes-i Grotta
  • A vatikáni kertek; végében a Lourdes-i Grotta
    A vatikáni kertek; végében a Lourdes-i Grotta
  • IV. Piusz-villa
    IV. Piusz-villa

A Vatikán területén kívül

[szerkesztés]

A bazilikától délre, a Vatikán területén kívül, aSzentszék tulajdonában vannak:

  • Hittani Kongregáció palotája (székháza)
  • VI. Pál csarnok (Aula Paolo VI.) – egy hatalmas előadóterem, a pápai audienciák terme
  • Borgói Szt. Péter-kápolna
  • Irgalmas Szűz Mária-kápolna a német temetővel

Turizmus

[szerkesztés]
Lásd még:Európa törpeállamainak turizmusa

Kultúra

[szerkesztés]
Bővebben:Vatikán világörökségi helyszínei

Panoráma

[szerkesztés]
A Vatikán és Róma 360 fokos panorámaképe a Szent-Péter bazilika tetejéről, magyar nyelvű feliratokkal
A Vatikán és Róma 360 fokos panorámaképe a Szent-Péter bazilika tetejéről, magyar nyelvű feliratokkal

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.voanews.com/content/list-of-19-new-cardinals-named-by-pope/1828397.html
  2. abcdefghijkVatikánvárosi Állam (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  3. https://www.vaticanstate.va/it/stato-governo/note-generali/popolazione.html
  4. abPopulation (olasz nyelven). Vatican City State, 2023. június 26. (Hozzáférés: 2023. augusztus 16.)
  5. A Világ országai. Budapest: Topográf (2000. november 25.).ISBN 9639222968 
  6. szerk.: Szegedi Nándor:A Világ országai. Budapest: Kossuth (1990. november 25.).ISBN 9630934833 
  7. abcdefghijÉrszegi Márk Aurél: Szentszék és Vatikán (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2007. július 28. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  8. abLa Città del Vaticano oggi (olasz nyelven). Vatikán, 2014. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  9. abStato e Governo (olasz nyelven). Vatikán, 2014. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  10. abNote Generale (olasz nyelven). Vatikán, 2014. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  11. abcdOrigini e Natura (olasz nyelven). Vatikán, 2014. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  12. abcdGeografia (olasz nyelven). Vatikán, 2014. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  13. Philipson, Joseph: The History of the Vatican | Superprof (brit angol nyelven). The Superprof. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  14. Liverani, Paolo (2016). Claudio Parisi Presicce; Laura Petacco (szerk.). Un destino di marginalità: storia e topografia dell'area vaticana nell'antichità.La Spina: dall’Agro vaticano a via della Conciliazione. Róma. ISBN 978-88-492-3320-9
  15. Liverani, Paolo (2016). Claudio Parisi Presicce; Laura Petacco (szerk.). Un destino di marginalità: storia e topografia dell'area vaticana nell'antichità.La Spina: dall’Agro vaticano a via della Conciliazione, Róma, ISBN 978-88-492-3320-9
  16. Why does the Vatican Have an Egyptian Obelisk? (brit angol nyelven). Archaeology Travel, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  17. CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: St. Peter, Prince of the Apostles. www.newadvent.org. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  18. Circus of Nero or Circus of Caligula - The Old Circus Building. www.historyofcircus.com. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  19. The Papacy and the Vatican Palace. www.metmuseum.org. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  20. Editors, History com: Vatican City (angol nyelven). HISTORY. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  21. abcdefUj Idők Lexikona 23–24. Vatikán (1942)
  22. abcdefBrief History of Vatican City. Romewise. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  23. Szimonidesz Lajos: Iszlám és buddhizmus, 205. old, 1931
  24. Ralph E. Woodrow: Babilon misztériumvallása régen és ma (1992)ISBN 091693800X
  25. Davis, Raymond, The Lives of the Ninth-Century Popes (Liber pontificalis), (Liverpool University Press, 1995), 96.
  26. Maxwell-Stuart: Pápák krónikája 71. o.
  27. "Italian Peninsula, 500–1000 A.D." The Metropolitan Museum of Art. 5 December 2008.
  28. Fajth Tibor: Itália (1980)
  29. Le Palais du Vatican (francia nyelven). Rome Découverte. [2013. április 26-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 14.)
  30. Révai Nagy Lexikona, 19. kötet: Vatikán
  31. abcdÜrögdi György: Róma (1980)
  32. Luther: A tézisek kihirdetése és annak következménye(1517-19)(németül)
  33. abMűvészeti Lexikon 2. Vatikán (1935)
  34. Uj Idők Lexikona 21–22. Róma (1941)
  35. Scala Regia The Entrance to the Vatican. www.romeartlover.it. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  36. A lateráni egyezmény megkötése. Rubicon.hu. (Hozzáférés: 2016. február 20.)
  37. Law on citizenship, residence and access (olasz nyelven). Vatican City State, 2011. február 22. (Hozzáférés: 2022. július 31.)
  38. Popolazione (olasz nyelven). Vatikán, 2014. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  39. Magyar Kurír: Új törvény a vatikáni engedélyekről
  40. Vatican City, catholic-pages.com
  41. Cum devin radioamator. (Hozzáférés: 2024. március 27.)
  42. Пълен списък на радиолюбителските префикси. (Hozzáférés: 2024. március 27.)
  43. AMATEUR RADIO PREFIXES. (Hozzáférés: 2024. március 27.)
  44. Lilla, Árbócz: Nézd meg a pápa otthonát! (magyar nyelven). www.femina.hu, 2013. november 19. (Hozzáférés: 2023. szeptember 24.)
  45. Benedetto XVI torna a vivere in Vaticano.Il 2 maggio si trasferisce al monastero, 2013. április 30.(olaszul)
  46. È morto il Papa emerito Benedetto XVI - Speciali, 2022. december 31.(olaszul)
  47. VATICANO: la riproduzione della Grotta di Lourdes nei Giardini della città Leonina (italian nyelven). Lucisullest.it. [2013. október 29-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 9.)
  48. The Vatican, Vatican GardensArchiválva 2008-as dátummal aWayback Machine-ben.(olaszul)
  49. Andrea Gagliarducci: Pope Francis observes, judges, and acts. And begins establishing a parallel Curia, 2014(olaszul)

Források

[szerkesztés]

Kis: Kis, Csaba.Európai miniállamok. Budapest: Panoráma (1985).ISBN 963 243 114 6 

További információk

[szerkesztés]
  • Hivatalos honlap(olasz, angol, francia, német, spanyol)
  • Érszegi Márk Aurél:Pápa, Szentszék, Vatikán; Szt. István Társulat, Budapest, 2014

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]
   Dél-Európa
   Délkelet-Európa
   Észak-Európa
   Kelet-Európa
   Közép-Európa
   Nyugat-Európa
Függő területek
Vitatott státuszú területek
1 AzEurópai Unió tagja   2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik   3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja   4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik   5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.   6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
Azeuró és az országok viszonya
AzEurózóna országai
Eurót használó
nemEU-tagországok
Az euró bevezetését
tervező EU-tagországok
Országok, amelyek valutájukat
az euróhoz rögzítették
1 AzEurópai Központi Bank hozzájárulásával  2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével  3Státusza vitatott  4 Az uniós csatlakozási tárgyalásokon kötött megállapodás szerint nem köteles bevezetni eurót
Földrajzi alapon
Abszolút
Alkotmányos
Parlamentáris
Országon belüli monarchiák
Egyéb
Európa
Országok
Egyéb területek
Tagországok
Megfigyelők
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vatikán&oldid=28134613
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp