Vaszubandhu (szanszkrit: वसुबन्धु;kínai: 世親,pinjin: Shìqīn;tibeti: དབྱིག་གཉེན་,wylie: dbyig gnyen)indiaibuddhista szerzetes volt a 4. században és féltestvérévelAszangával együtt őket tekintik az indiaijógácsára iskola fő alapítóinak. Vaszubandhua buddhizmus történetének egyik legbefolyásosabb alakja. Akadtak azonban tudósok (elsősorban Erich Frauwallner[1]), akik szerint Vaszubandhu két külön személyt takart. Ezt a nézetet később tudományos körökben elvetették.[2][3] A buddhizmusdzsódo sin ágában őt tekintik a másodikpátriárkának, azen buddhizmusban ő a 21. pátriárka.
Vaszubandhu: faszobor, 186 cm magas, i.sz. 1208 körül, Kofukudzsi templom,Nara,Japán.
Vaszubandhubrahminként született[4] Úgy tartják, hogy féltestvére voltAszanga, aki szintén fontos alakja volt a jógácsára iskola megalapításának. Mindketten jelentős szövegmagyarázatokat készítettek kanonikus szövegekhez.[5] Koszambiban (a maiAlláhábád közelében) élt, aholszarvásztiváda oktatásban részesült.[6]
Vaszubandhu állítólag legelőször avaibhásika-szarvásztivádaAbhidharmát tanulmányozta, de elégedetlen volt azokkal, ezért írt róla egy verses értekezéstAbhidharmakosa-bhászja címmel, amely összefoglalta és kritizálta aMahávibhászátszautrántika nézőpontból.
Később állítólag amahájána hagyományokat részesítette előnyben, amely a testvére hatásának volt köszönhető. Ekkor több kötetes szövegmagyarázatot készített, elsősorban ajógácsára tanokkal kapcsolatosan. Akelet-ázsiai buddhizmus hagyományaiban a legbefolyásosabb műve aVimsatikávidzsnyaptimátratásziddhi ("Húsz versszak kommentárja") és aTrimsiká-vidzsnyaptimátrat- ("Harminc versszak kommentárja"). Mind a két művet kézikönyvnek szánta. Vaszubandhu ezen kívül még rengeteg művet készített, amelyek közül a legfontosabbak:
↑Seven Works of Vasubandhu. Delhi: MLBD, 7-28. o. (2005. január 22.)
↑Vasubandhu. The Stanford Encyclopedia of Philosophy (2012 Téli kiadás). Stanford University
↑Nagy Britannia és Írország Királyi Ázsiai Társaságának folyóirata, 2001-es szám 34. o.- Nagy Britannia és Írország Királyi Ázsiai Társasága 2014. augusztus
↑Dharma Fellowship (2005).Yogacara Theory - Part One: Background History. forrás:[1]Archiválva2018. január 20-i dátummal aWayback Machine-ben
↑Anacker, Stefan (2005, rev.ed.).Seven Works of Vasubandhu: The Buddhist Psychological Doctor. Delhi, India: Motilal Banarsidass. (First published: 1984; Reprinted: 1986, 1994, 1998; javítva: 2002; újra átvizsgálva: 2005), 31. o.
Abhidharma Kosha Bhashyam 4 kötet, Vasubandhu, angolra fordította: Leo Pruden, Asian Humanities Press, Berkeley, 1988-90
L’Abhidharmakosa de Vasubandhu, francia nyelvre fordította: Louis de la Vallée Poussin, Paul Geuthner, Paris, 1923-1931vol.1vol.2vol.3vol.4vol.5vol.6 Internet Archive (PDF)
Stefan Anacker,Seven Works of Vasubandhu Motilal Banarsidass, Delhi, 1984, 1998
Ernst Steinkellner és Xuezhu Li (szerk.),Vasubandhu's Pañcaskandhaka, Bécs, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2008
Dharmamitra (ford.) –Vasubandhu's Treatise on the Bodhisattva Vow, Kalavinka Press 2009,ISBN 978-1-935413-09-7
David J. Kalupahana,The Principles of Buddhist Psychology, State University of New York Press, Albany, 1987, 173–192. o.
Francis H. Cook,Three Texts on Consciousness Only, Numata Center for Buddhist Translation and Research, Berkeley, 1999, 371–383. o. ("Harminc versszak kommentárja") és 385–408. o. ("Húsz versszak kommentárja")
Erich Frauwallner,The Philosophy of Buddhism, Motilal Banarsidass, Delhi, 2010