A kétpólusúEurópa. Vörössel akeleti blokk, kékkel a nyugati blokk, a nyugati blokk világosabb árnyalattal jelölt országai a katonailag semleges országok. A keleti blokk világosabb árnyalatú országaiel nem kötelezettJugoszlávia és a keleti blokkból elszigetelődöttAlbánia. A fekete sáv a vasfüggönyként értelmezendő határ kelet és nyugat között.Légifelvétel aberlini falról (1989)A kerítés 24 voltos feszültség alatt állt, ha bárki hozzáért vagy elvágta, a rendszer jelzett a legközelebbi határőrőrsön
AvasfüggönyEurópahidegháborús kettéosztottságánakpolitikaimetaforája, egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek amásodik világháború során kiterjesztettszovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban, azok népességének nyugatra irányuló szabad mozgását ellenőrző, korlátozó és később megakadályozó, a népességet Nyugattól elszigetelő céllal jöttek létre, illetve fizikailag az adott országok nyugatihatárai mentén, az 1940-es évek második felétől fokozatosan kiépítve jelentek meg. A hidegháború végével, 1990 után a fizikai vasfüggöny is elbontásra került, de szellemileg sok tekintetben ezután is éreztette hatását.
AbaltikumiStettintől azAdriánál levőTriesztigvasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa.Varsó,Berlin,Prága,Budapest,Belgrád,Bukarest ésSzófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyetszovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékűmoszkvai irányításnak is.
– Részlet Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédéből
Valójában már ezelőtt is utaltak néhányszor a „vasfüggöny” kifejezéssel az orosz befolyásszerzésre, de Churchill fultoni beszédével vált ez nemzetközileg ismertté. Churchill itt a színházakban tűzvédelmi megfontolásokból alkalmazott fémszerkezettel vontanalógiát, amivel az előadások végén a színpadot és a nézőteret szinte hermetikusan elzárták egymástól.[1]
A második világháború után akommunista berendezkedésű országok viszonylag hamar elkezdték azokat a területeiket nyugati irányba határoló műszaki határzárakat kiépíteni, amelyekkel egyrészt védelmi funkciót is elláttak, de sokkal inkább az ország lakosságát akarták megakadályozni az ideológiailag ellenséges nyugati országokba történő elmenekülésben. Erre a vasfüggöny szerkezeti felépítése a legjobb bizonyíték, amely keleti irányban egy olyan műszaki határsávot alkotott, ami különböző fizikai akadályokkal, szögesdróttal, kerítéssel, aknazárral, a jól megfigyelhető, csupasz határsávval, és az azt övező őrtornyokkal is mind az esetleges keletről érkező határsértőket volt hivatott feltartóztatni. A határzáron tűzparanccsal rendelkező határőrök teljesítettek folyamatos őrszolgálatot, de később automata fegyverrendszer is kiépítésre került.
Az egykori járőrút egy szakaszaNémetországban, azNSZK és azNDK hajdani határa mentén
A Szovjetunió felbomlása során a vasfüggönyt is a legtöbb helyen gyorsan megszüntették, elbontották, csak néhány helyen hagytak meg rövid szakaszokat a hidegháború emlékműveként. A legtöbb maradvány az újraegyesült Németország területén található a már említett tartományi határokon, itt több őrtorony, kerítésmaradvány is van, de van olyanmúzeummá vált egykori határőrség is, ahol korabeli katonai és határvédelmi járműveket is kiállítottak (például Deutsch-Deutsches Museum Mödlareuth).[2] A legnagyobb tárgyi emlék a megmaradt járőrút (Kolonnenweg), ami az egykori fal mentén szinte teljes hosszában fennmaradt; az utat legtöbb helyen jellegzetes lyukacsos betonelemekkel burkolták, hogy mindenévszakban használható legyen. Manapság főleg erdészeti útként vagy túraútként használják.
A 260 kilométer hosszúságú magyar–osztrák határon1949-től – az illegális határátlépések megakadályozására – különböző technikai rendszereket, drótkerítéseket ésaknazárat hoztak létre. Ezzel egy időben lövészárkokkal, betonbunkerekkel és aknamezőkkel erősítették meg a 621 kilométeres magyar–jugoszláv határt is.
Az első generációs vasfüggöny egy aknamező volt, amit két, faoszlopokra szegezett szögesdrót vett közre. Ez pontosan követte a határvonalat, hasonlóan a második generációs vasfüggönyhöz. Ez az aknazár közvetlenül a határvonalon húzódott. Az első, hevenyészett határzárral azonban sok volt a gond, a fatestűaknák vagy maguktól is felrobbantak, vagy épp akkor nem működtek, amikor kellett volna.
A technikai problémák és a politikai helyzet enyhülése miatt1955 őszétől elkezdték felszedni az aknazárat, amivel1956 szeptemberére végeztek. Ez tette lehetővé, hogy az1956-os forradalom leverése után százezrek meneküljenek át Ausztriába.1957 márciusában akormány határozatban rendelte el az újratelepítést.
A második változat két – betonoszlopokra rögzített – szögesdrótkerítés volt, közötte egy öt méter széles, félméterenként bakelittestűaknákkal teleszórt aknamező, mellette felgereblyézett nyomsáv és járőrút. Ezt a rendszert azért kellett felszámolni, mert az eső többször is kimosta az aknákat a földből, amiAusztriában több halálos balesetet, csonkolást is okozott. Az aknák felszedése során,1966-tól1970-ig legalább ketten meghaltak, sokan maradandó sérülést szenvedtek.
Az aknazár helyére a szovjet S-100 jelzésű elektronikus jelzőrendszert (EJR) telepítették. Ez a tényleges határ mögött 500-2000 méterrel húzódott. A kerítés 24 voltos feszültség alatt állt – nem volt folyamatosan áram alatt, mert váltakozva az UD adta az impulzusokat a jobb és bal oldalra. Azt senki nem tudta, hogy viharban, villámlásnál a rendszer ki volt kapcsolva. Ilyenkor nyomsávos járőröket küldtek ki a terepre: ha bárki hozzáért – két drótnak kellett összeérni, vagyiszárlat keletkezett, ami riasztott – vagy elvágta, a rendszer jelzett a legközelebbi határőrőrsön és a határsávban is megszólalt a duda. Mind jobb és bal oldalon 1-1 duda volt felszerelve az oszlopsorra. A határzár szakaszonként jobb és bal oldalt 10-10 szektorra volt felosztva, ahonnan két határőrt küldtek ki. Az egyik a határvonaltól indult befelé kutyákkal, hogy a határsértő elé kerüljenek, a másik pedig a kerítéshez ment, hogy szemrevételezze a történteket. A rendszer jelzését az üldöző csoport vizsgálta ki: üldöző csoport parancsnok, gépkocsivezető, üldöző kutyás, golyószórós, biztosító. A határt az őrs állománya végig zárta, kedvező időjárás esetén tehergépkocsival, esős-sáros időben, vagy hóban gyalogosan, futva.
A „vasfüggöny” bontása 1989-benA „vasfüggöny” maradványaSopron mellett
A rendszer az1980-as évek végére elavult, az esetek kétharmadában vadállatok vagyeső miatt riasztotta a határőröket. A felújítás százmilliós költséget jelentett volna, hiszen arozsdamentes drótot – paradox módon – nyugatról kellett beszerezni. Ahatárőrség ezért már 1987-ben javasolta a megszüntetését.
AzMSZMP politikai bizottsága1989.február 28-i ülésén elfogadta az elektronikus jelzőrendszer megszüntetését.Március 3-ánNémeth Miklós miniszterelnök egy találkozón kérdezte megGorbacsovtól, hogy mit fog tenni, ha Magyarország elbontja a vasfüggönyt, de a szovjet pártfőtitkárt ez a kérdés nem érdekelte, és hozzátette, hogy1956 eseményei nem ismétlődnek meg.
A HatárőrségRajkánál kezdte el a kerítés bontását, mert ott az osztrákok és a közelben állomásozó szovjethadseregcsoport is figyelemmel kísérhette. Május 2-án a helyszínen tartott sajtótájékoztatón több tucat nyugati újságírónak jelentették be, hogy Magyarország elkezdi lebontani aműszaki határzárat. AKelénpatak (Klingenbach) ésSopron közötti szakaszt újra kellett építeni, mielőttjúnius 27-énHorn Gyula magyar ésAlois Mock osztrák külügyminiszter atelevíziós csatornák kamerái előtt szimbolikusan átvágta.[3][4] Erről már aNew York Times is beszámolt.
Magyarország1989.március 1-jén aKeleti blokk országai közül elsőként csatlakozott az1951. évi genfi egyezményhez. (Az Európán kívüli területekről érkező menekülteket kizáró földrajzi korlátozás fenntartásával. A korlátozás feloldása 1997-ben történt a menedékjogi törvény megváltoztatásával egyidejűleg.[5])
Andreas Schmidt-Schweizer:Die Öffnung der ungarischen Westgrenze für die DDR-Bürger im Sommer 1989. Vorgeschichte, Hintergründe und Schlußfolgerungen. In: Südosteuropa-Mitteilungen 37 (1997) 1, 33–53.
Andreas Schmidt-Schweizer:Motive im Vorfeld der Demontage des „Eisernen Vorhangs“ 1987–1989. In: Haslinger, Peter (Hrsg.), Grenze im Kopf. Frankfurt a.M./ Berlin/ Bern 1999, S. 127–139.
Schmidt-Schweizer Andreas: „Vasfüggöny“ – nyugati importból. Határőrség és devizagazdálkodás (dokumentumközlés). In: História, 28 (2006) H. 5, S. 23–25.
Sebők János:Rock a vasfüggöny mögött. Hatalom és ifjúsági zene a Kádár-korszakban; GM, Bp., 2002 (Világkép & kultúra sorozat)
Az első tégla a berlini falból. Magyarország szerepe a vasfüggöny lebontásában; Magyar Köztársaság Kormánya, Bp., 2008 + DVD
Határnyitás, 1989; szerk. László Ágnes; Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Budapest, 2009
20 éves a határnyitás. A vasfüggöny léte és vége; szerk. Fixl Renáta; Hanns-Seidel-Stiftung, Budapest, 2009
Sallai János:Egy idejét múlt korszak lenyomata. A vasfüggöny története; Hanns Seidel Alapítvány, Bp., 2012
Molnár Csilla:A vasfüggöny két oldalán. Élettörténeti elbeszélések a magyar-osztrák határvidéken; NYME, Sopron, 2013
Anne Applebaum:Vasfüggöny. Kelet-Európa megtörése, 1944–1956; ford. Szabó Hedvig; Európa, Bp., 2014
Visszaemlékezések a vasfüggöny lebontásáról, 1989–2014; szerk. Hautzinger Zoltán; Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozat, Győr–Bp., 2014
Belügyminisztérium. Határőrség Országos Parancsnokság. Jelentés a nyugati határszakaszon kiépített elektromos jelzőrendszer műszaki-technikai állapotáról, alkalmazásának tapasztalatairól, in: Herder-Institut (Hrsg.): Dokumente und Materialien zur ostmitteleuropäischen Geschichte. Themenmodul "Umbruch in Ungarn 1985-1990", bearb. von Andreas Schmidt-Schweizer (Budapest). URL: https://www.herder-institut.de//digitale-angebote/dokumente-und-materialien/themenmodule/quelle/1518/details.html
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
%2c_Flag_of_Syria_(1980%25E2%2580%25932024).svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
_(1960%25E2%2580%25931963).svg)
.svg)
