Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk Vargha Gyula költőről és statisztikusról szól. Hasonló címmel lásd még:Varga Gyula (egyértelműsítő lap). |
| Vargha Gyula | |
 | |
| Portréja aVasárnapi Ujságban (1901. 18. sz.) | |
| Született | Görzsönyi Vargha Gyula 1853.november 4. Káva |
| Elhunyt | 1929.május 2. (75 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szász Póla |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem(–1872, jogtudomány) |
| Kitüntetései | Knight of the Order of the Iron Crown (Austria)(1896) |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert |
| AKözponti Statisztikai Hivatal 3. igazgatója | |
| Hivatali idő 1901–1914 | |
| Előd | Jekelfalussy József |
| Utód | Hajdú László |
 AWikiforrásban további forrásszövegek találhatókVargha Gyula témában. | |
 AWikimédia Commons tartalmazVargha Gyula témájú médiaállományokat. | |
GörzsönyiVargha Gyula (Káva,1853.november 4. –Budapest,1929.május 2.)statisztikus,költő, műfordító, a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri tanácsos, a magyar királyi központi Akadémia és aKisfaludy Társaság rendes tagja és az utóbbinak főtitkára, azMTA tagja (levelező1892, rendes1907, tiszteleti1923).
Édesapja görzsönyi Vargha János (1804-1886),[1] ügyvéd, és édesanyja zsarolyáni Márton Sára. Középiskoláit a budapesti református gimnáziumban, a jogot abudapesti egyetemen végezte és ott a jog- és államtudományok doktorává avatták.
Joghallgató korában azOrszágos Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett, ott fokonként emelkedve 1892-től miniszteri osztálytanácsos és az intézet aligazgatója,1901-től1914-ig igazgatója volt.
1882.január 26-án feleségül vette szemerjaiSzász Póla írónőt,Szász Károly reformátuspüspök leányát.
1914-től1917-ignemzeti munkapártiországgyűlési képviselő, a kereskedelemügyi minisztérium politikai államtitkáraként működött.Tisza István politikájának lelkes híve és támogatója volt.
Első verseskötete1881-ben jelent meg; ezt 23 évi hallgatás után több kötete követte. Mint műfordító is ismert volt.1883-tól aKisfaludy Társaság tagja,1900-tól titkára,1922-től másodelnöke,1928–1929-ben az MTA másodelnöke.1923-ban összes költeményeiért az MTA nagyjutalmát kapta.
1883. január 31-én aKisfaludy Társaság választotta rendes tagjának (mely társaságnak 1900. február 14-től főtitkára volt). 1892. május 5-én lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1907. május 3-án rendes tagja. 1896-ban a király aVaskorona-rend III. osztályával tüntette ki. 1910. április 14-én lett az Országos Statisztikai Hivatal igazgatója.
A hivatalos statisztika fejlesztésén kívül a gazdasági-statisztika területén is értékes munkát végzett. ALáng Lajos szerkesztetteMagyarország statisztikájának II. kötetében a gazdasági statisztikai részt ő állította össze. 1887-tőlJekelfalussy Józseffel közösen írta és szerkesztette aKözgazdasági és Statisztikai Évkönyv kilenc évfolyamát. A magyar hitelügy és hitelintézetek c. munkáját azMTAMarczibányi-díjjal jutalmazta; ez a műve, valamint az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztika fontos gazdaságtörténeti forrás.
Mint költő – a kor konzervatív irodalmi lapjának, aNapkeletnek a kritikusa szerint – „a népies nemzeti költészet hagyományainak legművészibb folytatója”; fő ihletői a haza, család, természet, bár néhány bölcseleti jellegű költeményt is írt.
Üllőn a városi könyvtár viseli a nevét. Emlékére2007.augusztus 11-én állandó kiállítás nyílt avárpalotai Trianon Múzeumban. Szerepe volt a maiBudapest XVII. kerületében levő Akadémiatelepek megvalósításában, ezért ott utcát neveztek el róla.2007. szeptember 1-jével kezdte meg működését aNemesgörzsönyi Vargha Gyula Református Általános Iskola. Ugyanekkor indult a Vargha Gyula feleségéről elnevezett NemesgörzsönyiSzász Póla Református Óvoda is.
AKözponti Statisztikai Hivatal igazgatói és elnökei | ||
|---|---|---|
|  | |
