Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ez a szócikk a karmesterről szól. Hasonló címmel lásd még:Varga Pál (egyértelműsítő lap). |
| Varga Pál | |
| Született | 1908.április 5.[1] Prága[1] |
| Elhunyt | 1986.augusztus 1.(78 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Nemzeti Zenede(1927–1932) |
Varga Pál (Prága,1908.április 5. –Budapest,1986.augusztus 1.) magyar karmester.
Tanulmányait 1927–1932-ben a budapestiNemzeti Zenedében végezte (orgona, zeneszerzés, karmesterképző)Sugár Viktor,Lajtha László ésFleischer Antal tanítványaként. 1929–1946 között aMagyar Állami Operaház (közben 1933–1935-ben aVárosi Színház) korrepetitora volt. Az Operaházban főlegSergio Failoni mellett dolgozott. 1947 és 1969 között a Magyar Állami Operaház karmestere volt. A legnagyobb sikereit francia és olasz operákkal aratta. 1969-től a budapesti Zeneművészeti Főiskolán az idegen nyelvű szerepgyakorlat tanára lett. Ő alapította 1959-ben az Operaház tagjaiból alakult Budapesti Kamarazenekart, amelynek 1967-ig a vezetője volt. Zsűritag volt több nemzetközi énekversenyen.
Több mű hazai bemutatója fűződik nevéhez: Menotti:A telefon; Respighi: Trittico Botticelliano; Ránki György: Don Quijote és Dulcinea.