Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Varászló | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Somogy |
| Járás | Marcali |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Bata Gábor (Fidesz-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 8723 |
| Körzethívószám | 85 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 124 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 11,83 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,76 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 26′ 06″,k. h. 17° 12′ 57″46.435088888889,17.21596111111146.435089°N 17.215961°EKoordináták:é. sz. 46° 26′ 06″,k. h. 17° 12′ 57″46.435088888889,17.21596111111146.435089°N 17.215961°E | |
  Varászló Pozíció Somogy vármegye térképén | |
 AWikimédia Commons tartalmazVarászló témájú médiaállományokat. | |
VarászlóközségSomogy vármegyében, aMarcali járásban.
A megye nyugati peremén fekszik, aNemesdéd-Miháld közti6817-es út mentén; nyugati szomszédja,Pat márZala vármegyeNagykanizsai járásához tartozik. Keleti szomszédjaNemesdéd település.
Nevét 1278-banWarazlou alakban említették először. 1417-ben már részben aKanizsai család birtoka volt. Ekkor Kanizsai Miklós özvegye a Radóiaktól és Szentpáli Varászló Miklóstól szerzett itt birtokrészeket. Ugyanakkor a szentpéteripálosok egy malmot kaptak a Kanizsai családtól. 1445-ben egy részét Bakonoki Török László szerezte meg. 1449-ben aLaki Thúz, a Létai és aSzécsényi családok voltak itt birtokosok. 1486-banMátyás királytól nyerte adományul tolnaiBornemissza János alkincstartó. 1536-ban Szanthay János özvegye, 1550-ben Alya Benedek volt a földesura.
1701-1703-ban már csak puszta, és Rapoli Miklós birtoka volt. 1726-ban és 1733-banFestetics Kristófé volt. 1776-ban Vrancsics Pál ezredes, Tahy Imre és Baranyay Imre özvegyének birtoka. Az 1835-1844. években Boronkay Béla és Vrancsics Pál, 1856-ban pedig grófZichy Károly, a20. század elején pedig gróf Zichy Béla itt a nagyobb birtokos.
A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert az öt (kivétel nélkül független) jelölt közül Bata Gábor és Kuti Lászlóné is 45-45 érvényes szavazatot szerzett, ezáltal szavazategyenlőség alakult ki az első helyen.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2011. január 16-án tartották meg, ezen már csak az őszi holtversenyben részes két polgármesterjelölt indult el, és 17 szavazatnyi különbséggel Kuti Lászlóné nyerte el a polgármesteri posztot.[8]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 153 | 159 | 155 | 135 | 130 | 136 | 130 | 124 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 5,4% németnek mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,6%, református 2,7%, evangélikus 7,5%, felekezeten kívüli 3,4% (6,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 76,2%-a vallotta magát magyarnak, 12,3% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,2% volt római katolikus, 0,8% református, 0,8% evangélikus, 10% felekezeten kívüli (29,2% nem válaszolt).[13]
