Az európaiak által 1606-ban felfedezett szigetcsoport a következő évszázadbanJames Cooktól kapta az "Új-Hebridák" nevet. Ezt követően folyamatosgyarmatosítást élt meg. 1980-ban függetlenné vált és az új „Vanuatu” név gyorsan felváltotta a korábbi, európai nevet.
Az ország egy szigetcsoport 12 nagyobb és több mint 60 kisebb, vulkanikus korallszigetén fekszik. A legészakibb és a legdélibbek között 850 km a távolság. 1500 km-re található Ausztráliától és 500 km-re Új-Kaledóniától. Keletre aFidzsi-szigetek, északra aSalamon-szigetek határolja.
Több mint 75 szigetből áll. Egybetartozóbb három csoportjának nagyobb szigetei:Espíritu Santo (Marina),Malekula (Mallicollo) ésEromanga (Erromango).A szigetek hegyei között van néhány működő tűzhányó is. Legmagasabb pontja aMount Tabwemasana (1879 m).
Trópusiéghajlatát májustól októberig a délkeletipasszátszelek enyhítik.[5] Az évi átlagos csapadék 2350 mm, de az északi szigeteken akár a 4000 mm-t is elérheti.[6] Szinte minden hónapban jelentős mennyiségű csapadék esik. A legcsapadékosabb és legmelegebb hónapok decembertől áprilisig tartanak, ami egyben aciklonszezon is. A kevésbé csapadékos hónapok júniustól novemberig tartanak.[5] A középhőmérséklet egész évben 24 fok körül van.
Trópusiesőerdei fajokban aránylag szegények. Nagytestűemlősök nem éltek itt az európaiak érkezéséig.
Az egyetlen eredeti szárazföldi emlős adenevérek 12 faja, amelyek közül 4 gyümölcsevő. Az összes többiemlőst ember hozta be: kutyák, sertések, patkányok, egerek, kecskék, szarvasmarhák, lovak, macskák.[9] A polinéz kispatkányfajtendemikusnak tartják, de a közönséges patkányok az európaiakkal együtt honosodtak meg.
Ahüllők között 19 gyíkfaj található, köztük 13vakondgyík (3 endemikus) és 7gekkó. Az endemikus hüllők között találjuk a „Indotyphlops braminust” , amely csak Vanuatun él. Aleguánfajt (Brachylophus fasciatus) az 1960-as években telepítették be a Fidzsi-szigetekről, valamint két kígyófajtát, amelyek ártalmatlanok.
A természetvédelmet egy nemzeti park és 106 más védett terület szolgálja.
Az aránylag gyorsan növekvő lakosság arra kényszerül, hogy túlhalássza a környező vizeket. Azerdőirtás is egyre több kárt okoz. A nagyobb településeken a szemét elhelyezése és akörnyezetszennyezés jelent gondot.
APort Vila városközpontja és központi kórháza még 2019-ben sincs ellátva szennyvíztisztító teleppel és aszennyvizet közvetlenül a tengerparti területre és az Ekasup-öbölbe vezetik, ami szintén aggasztó környezetszennyezést okoz.[10]
Kr. e. 2000 táján melanéziaiak népesítették be. A szigetet a portugálPedro de Quirós fedezte fel1606-ban,1768-banBougainville admirális járt ott, majd1774-benCook kapitány térképezte fel, és nevezte el a szigetcsoportot Új-Hebridáknak.1788-ban a franciaLa Pérouse expedíciót az utolsó emberig lemészárolták a közeliVanikoro-sziget lakói. 1879-től néhány évigEfate szigeten létezett egy független köztársaság,Franceville. Ez volt a világon az első állam, ahol bevezették az általános választójogot nemre és fajra való tekintet nélkül, bár csak fehérek tölthettek be választott tisztséget. A brit és francia kereskedelmi érdekek a19. században közös ellenőrzéssel valósultak meg a szigeten. Egy1887-ben született egyezmény utánFranciaország ésNagy-Britanniakondomíniuma lett, s a két ország haditengerészetének tisztjeiből alakult bizottság irányította. A behozott betegségektől erősen esett a lélekszám. Amásodik világháborúban a szigetek katonai támaszpontként szolgáltak.1975-ben belső önkormányzatot kapott. A szigetek1980-ban önállóvá váltak, de azóta is gondot okoznak a különféle elszakadási kísérletek, és a politikai nyugtalanság is.1980-ban az Espiritu Santo sziget akart elszakadni a Nagriamel frakció vezetésével, amelynek célja az ún.Vemerana Köztársaság kikiáltása lett volna. A Nagriamelt a franciák támogatták, de a vanuatui kormánynak pápua és salamon-szigeteki segítséggel sikerült legyőznie az espiritu santói szeparatistákat.1991-től a Mi Földünk Pártja vezetője,Donald Kalpokals volt a köztársaság elnöke.
Vanuatun a végrehajtó hatalmat a Miniszterek Tanácsa gyakorolja, a parlament egykamarás. Az elnök mandátuma 5 évre szól. A miniszterelnököt rendszerint a parlamenti választáson győztes párt, vagy a kormányzó koalíció adja.
Vanuatu nem rendelkezik önálló hadsereggel. Védelmét, beleértve a rendőrséget is, Ausztrália látja el. Két rendőri szárny van jelen Vanuatun: a Vanuatu Rendőrség (VPF) és egy félkatonai szárny, a Vanuatu Mobil Erők (VMF). A két szárnynak összesen 547 tagja van két főparancsnokságban: az egyik Port Vilában, a másik pedig Luganville-ben található. A két fő rendőrparancsnokságon kívül létezik még négy másodlagos rendőrállomás és nyolc rendőrőrs. Ennek következtében sok a rendőri jelenlétet nélkülöző sziget és több napba is beletelik, mire elérnek egy rendőrséget az ott lakók. Az összesített katonai kiadásokról nem állnak rendelkezésre adatok.
A népesség 224 564 fő (2011-es adat). A lakosság nagy része vidéken lakik; összetétele: 98,5%melanéz, a többi európai, ázsiai vagy a kontinens más részének őslakosa (például polinéz).
A lakosság 32,6%-a 14 éven aluli, 63,7%-a 14-64 év közötti, 3,7%-a 64 év feletti. A legmagasabb életkor férfiaknál 61, nőknél 64 év.
A háromhivatalos nyelv azangol, afrancia és abiszlama. Ezeken kívül több mint száz helyi nyelvet beszélnek.[12] Mindezek a nyelvek az óceániai nyelvcsaládhoz tartoznak. Itt a legmagasabb az egy főre eső nyelvek száma a világon.
A hagyományos vallások és hiedelmek, amelyek például szorosan kapcsolódnak azősök tiszteletéhez, még mindig élnek, különösen az elszigetelt közösségekben.
Vanuatu gazdasága négy fő pilléren nyugszik, ezek amezőgazdaság, aturizmus, azoffshore pénzügyi szolgáltatások és aszarvasmarha tenyésztés. Fontos még a halászat is, bár ez nem annyira jövedelmező exporttevékenység. Főbb kiviteli cikkek a kopra, kakaó, marhahús, kava és fa, az országba pedig üzemanyagot, gépeket és berendezéseket illetve élelmiszert importálnak. A bányászat nem túl jelentős. 1978 ban álltak le amangánbányászattal, majd 2006-ban elhatározták a már kibányászott mangánmennyiség exportját, de ez még nem történt meg napjainkig. Az országnak nincsenkőolajtartaléka. Az adóbevételek zömét a behozatali vámok és a 12,5%-os áfa alkotja. A gazdaság fejlődésének főbb akadályai a viszonylag kevés exportcikk, a természeti katasztrófák, illetve a termelés helye és a felvevőpiacok közötti hatalmas távolság. 1999-ben egyföldrengés, majd az azt követőcunami ezreket tett hajléktalanná. Talán részben a rendkívül alacsony adók miatt is ez a világ egyiklegboldogabb országa.
A pénzügyi szolgáltatások a gazdaság fontos részét képezik. Vanuatu adóparadicsomnak számít, 2008-ig nem szolgáltatott pénzügyi információkat idegen kormányoknak és szervezeteknek. Nemzetközi - főleg ausztrál - nyomásra a vanuatui kormány azóta javított a pénzügyi átláthatóságon. Vanuatun nincs jövedelemadó, forrásadó, nyereségadó, örökösödési adó vagy árfolyam-szabályozás. Sok hajótársaság működteti hajóit vanuatui jelzésekkel, az adókedvezmények és a kedvező munkaügyi törvények miatt (Vanuatu aNemzetközi Tengerészeti Szervezet teljes jogú tagja és betartja a szervezet nemzetközi egyezményeit). Vanuatu elismerten "szívességi lobogó" ország. Vanuatu külföldi segélyekben is részesűl, főlegAusztrália ésÚj-Zéland részéről.
A gazdasági növekedés 6%-os volt a 2000-es évek elején, sokkal nagyobb, mint a 90-es évekbeli 3%. AzÁzsiai Fejlesztési Bank a vanuatui gazdaságról szóló jelentése vegyes megállapításokkal szolgál. A jelentés szerint a gazdaság bővül és kiemeli a 2003 és 2007 közötti 5,9%-os gazdasági növekedést. Pozitív jelzésként értékeli a kormány reformkezdeményezéseit a gazdaság egyes területein, de leír bizonyos fékező korlátozásokat is, mint pl. a rossz infrastruktúra. Mióta egy magánmonopólium állítja elő a villamos energiát, az elektromos áram költsége a legmagasabbak közé tartozik a Csendes-óceán térségében a fejlődő országok között. A jelentés még megemlíti a gyenge kormányzást és az állam tolakodó beavatkozását a gazdasági folyamatokba, melyek mind-mind csökkentik atermelékenységet. A 2011 márciusi Euromoney Country Risk rangsor szerint Vanuatu a 173. legbiztonságosabb befektetési hely volt a világon.
A lakosság 65%-a dolgozik a mezőgazdaságban. Különösen akopra- és akavatermelés ad jelentős jövedelmet, ezért sok farmer már felhagyott az élelmiszernövények termesztésével és inkább a koprajövedelemből fedezi élelmiszer-szükségletét.Kakaót is főleg kivitelre termesztenek. A trópusi éghajlat lehetővé teszi, hogy sokféle gyümölcsöt, zöldséget és fűszernövényt termesszenek, mint, pl.banán,fokhagyma,fejes káposzta,földimogyoró,ananász,cukornád,taró,jamgyökér,görögdinnye, levél fűszerek,sárgarépa,retek,padlizsán,vanília (mind a zöld és füstölt),paprika,uborka,manióka stb.2007-ben több mint 15 000 háztartás foglalkozotthalászattal, 99%-ban saját fogyasztásra, és átlagban hetente háromszor halásztak. Ugyancsak 2007-es adat szerint a következőképpen becsülték meg a különböző megtermelt mezőgazdasági javak értékét (millió vatuban kifejezve): kava (341 millió Vatu), kopra (195), szarvasmarha (135), kerti növények (93) , kakaó (59), erdészet (56), halászat (24), kávé (12).A szarvasmarha tenyésztés az egyik fő bevételi forrás. Az első állatokat egy James Paddon nevezetű angol ültetvényes hozta be Ausztráliából. Egy 2007-es becslés szerint körülbelül 135 millió vatu értékben exportáltak marhahúst. Átlagban minden háztartás 5 sertést és 16 csirkét tart. A szarvasmarha a "legértékesebb" állatállomány, a sertés és a baromfi a megélhetési mezőgazdaság fontos része.
22 kikötő van, amelyek közül öt nyitott a nemzetközi forgalom előtt: Lenakel (Tanna), Litzlitz (Malkula), Sola (Vanua Lava), Loltong (Pünkösd-sz.), Anelgaohat (Aneityum).[15]
A tengerjáró hajóknak 2016-ban öt engedélyezett kikötőjük volt, köztük Port-Vila, Luganville és Champagne Beach.
Vanuatu megőrizte színes kultúráját és az ősi művészeti tárgyak, a fából készült szobrok, maszkok, dobok, edények a mai napig része a lakosság mindennapjainak. Több szigeten fellelhetőek sziklarajzok, állatfestmények, melyekhez legendák és dalok fűződnek ünnepségeiken.
A kagylóból készült nyak- és bokaláncok, a faragott tálak, maszkok, miniatűr kenuk, állatok, íjak, nyilak, lándzsák szorosan kapcsolódnak a rituális szertartásokhoz.
A Shepherd-szigeteken különösen szép, gyakran faragott alakú madarak és halak is megtalálhatók az edényeken, tálakon.
A helyi konyha alapanyagai a halak, gyökerek (elsősorbantaró, tápióka és jam), gyümölcsök (banán, kókusz, papaya, mangó), zöldségek, cukornád, baromfi, kenyérfagyümölcs és atenger gyümölcsei. A legtöbb család háztájéki kertgazdálkodást folytat és önellátó. Az élelemhiány az országban ritka. Az év nagy részében bőségesen akad papaya, ananász, mangó, édesburgonya és vaddisznóhús. A kókusztejet és a belőle készült tejszínt több ételhez használják ízesítőként. Az ételek többsége főtt vagy párolt, kevés a sült étel. A főzés során a vizet úgy forralják fel, hogy tűzben felhevített követ raknak bele.[17]
Sajátos vanuatui specialitás alap lap, amely egy tésztaalapú étel. A tésztát taróból, banánból és jamból készítik, banánlevélbe csomagolják, megfőzik, majd kókuszkrémet adnak hozzá. Általában hússal (sertés-, marha-, baromfi- vagy repülőkutyahússal) eszik.[18]
A sziget nemzeti itala akava, amely enyhén pszichoaktív.
A turizmus fontos valutabevételi forrás. Vanuatu a búvárturizmus egyik fontos célállomása, ahol gyönyörűen megfigyelhetők a déliCsendes-óceán korallzátonyai. A turizmus 17 százalékkal nőtt 2007 és 2008 között, elérve a 196 ezret az ide érkező turisták száma. Ez egy meredek emelkedés a 2000-es szintről, amikor csupán 57 000-en keresték fel Vanuatut (ebből 37 000-enAusztráliából, 8000-enÚj-Zélandról, 6000-enÚj-Kaledóniából, 3000-enEurópából, 1000-enÉszak-Amerikából és nagyjából ezrenJapánból (az adatok kerekítettek).
Itt forgatták aSurvivor sorozat 9. évadját. Ennél azonban érdekesebb, hogy abungee jumping őse, a "land-diving" (helyi nyelven: naghol) innen, egészen pontosan a Pünkösd-sziget (Pentecost Island) őslakóitól származik. Eredetileg az ugrás nem látványosság volt, hanem ajamgyökér ültetéséhez kapcsolódó fontos szertartás. 10-15 méter magas, enyhén előre dőlő tornyokat emelnek, erről ugranak a férfiak, néha több tucatnyian is egy nap. A szertartást természetesen zene, tánc és különféle áldozatok, rituálék kísérik.
Gumikötél helyett szőlőindákból sodorják a kötelet, melynek rugalmassága és hosszúsága igen fontos, hiszen a zuhanás végén az ugró haja megérinti – és így megtermékenyíti – a földet. Az eredetileg vallási szertartás mára részben turistalátványossággá vált.
A szigetek másik jellemzője akava, egy növény zúzott gyökerének vízben áztatott leve. Frissítő és egyben nyugtató hatású, szürke, keserű ital. Egy időben exportálták is azEurópai Unióba, míg egy gyógyszerészeti szabályozás ki nem szorította. Hagyományosan csak a férfiak itták, rituális jelleggel. Ezek a szabályok mára erősen megkoptak.
↑Alexandre François, Michael Franjieh, Sébastien Lacrampe et Stefan Schnell, « The exceptional linguistic density of Vanuatu », dans A. François, S. Lacrampe, M. Franjieh & S. Schnell, The Languages of Vanuatu: Unity and Diversity [archive], Canberra, Asia Pacific Linguistics Open Access, coll. « Studies in the Languages of Island Melanesia » (no 5), 2015 (ISBN 9781922185235)
.jpg)
.jpg)
.svg)
