Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Valun

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. március 3.

Pontosságellenőrzött

Valun
Valun kikötője
Valun kikötője
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségCres
Jogállásfalu
Irányítószám51557
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség64 fő(2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség7,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 - 60 m
Terület8,29 km²
IdőzónaCET,UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 54′ 18″,k. h. 14° 21′ 40″44.905,14.36111111111144.905000°N 14.361111°EKoordináták:é. sz. 44° 54′ 18″,k. h. 14° 21′ 40″44.905,14.36111111111144.905000°N 14.361111°E
Térkép
AWikimédia Commons tartalmazValun témájú médiaállományokat.

Valun (olaszul:Vallon di Cherso)faluHorvátországbanTengermellék-Hegyvidék megyében. KözigazgatásilagCreshez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Cres szigetének középső részén részén,Cres városától légvonalban 8 km-re délnyugatra, a Cresi-öböl átellenes oldalán, a Valuni-öböl partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Valun neve valószínűleg a latin „vale” (völgy) főnévből származik, mivel a szárazföld felől meredek domboldalak veszik körül. Valun az egykori Bućev falu kikötőjeként keletkezett. Bućev nagyon régi település volt, kialakulását az 1000 körüli időre teszik. Szent Márk templomát a8. században építették. A régi plébániatemplom falából került elő a valuni tábla egy óhorvát és latin nyelven, glagolita és latin betűkkel írt11. századi sírkőlap darabja. A táblán három generáció, nagyanya, fia és unokája (Teha, Bratohna és Juna valószínűleg Bućev lakói voltak) neve van megörökítve.[2]Bućev lakói eredetileg földműveléssel, juhtenyésztéssel foglalkoztak. Később egyre inkább áttértek a halászatra és a tenger felé orientálódtak.1810 körül elhagyva a régi települést később az öböl partjára kezdtek áttelepülni.1820-ra a régi falu teljesen elhagyatottá vált. Maradványai a Szent Márk templom mellett ma is megtalálhatók. A falu legnagyobb épületét a palotát Filip Vidić építette a saját részére, de amikor Fiumébe költözött a felét a valuni híveknek adta el, akik itt alakították ki a plébániát.[3]A település a sziget többi részével együtt a18. század végéigvelencei, majd1822-től osztrák uralom alatt állt.1867 és1918 között azOsztrák–Magyar Monarchia része volt.1857-ben 189,1910-ben 266 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település aSzerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. Amásodik világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került.1991-ben az önálló horvát állam része lett.2011-ben 59 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
1891902622642582662862402311731268163686259

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szűz Mária Királynő tiszteletére szentelt plébániatemploma1851-ben épült.
  • Szent Márk tiszteletére szentelt temploma a temetőben áll. A templom a 11. században épült, egykor ez volt a falu plébániatemploma. A templom és a temető Bućev vagy a Stari Valun régészeti övezet része, mely egy többrétegű régészeti lelőhely. A mai Bućev területe egy nyitott típusúvaskori települést tartalmazott, amelynek tumulusai alatt egy nekropolisz található. Temető a Szent Márk templommal a régi Bućev településhez tartozó részen van. A későbbi időszakokban a lakosság a partra költözött, és új települést, a mai Valunt alakította ki. Szent Márk templom egyhajós, apszis nélküli épület, falazott előcsarnokkal, amelyben 1907-ben megtalálták a 11. századi Valun-táblát. Az eredeti, 11. századi templomot kibővítették, a déli homlokzaton két falazott oldalsó ajtó látható.[6]
  • A valuni tábla egy óhorvát és latin nyelven, glagolita és latin betűkkel írt 11. századi sírkőlap darabja. A Szent Márk templom tetőszerkezetéből gerendatartó támasztékként került elő. A táblán három generáció, nagyanya, fia és unokája (Teha, Bratohna és Juna) neve van megörökítve. Kutatók szerint a baškai táblánál is régebbi. Ma a plébániatemplom sekrestyéjében őrzik.[2]

Galéria

[szerkesztés]
  • Valun látképe az öböl felől
    Valun látképe az öböl felől
  • Valun öbölpart
    Valun öbölpart
  • Kikötői részlet
    Kikötői részlet
  • Lapidárium a glagolita kőtáblák másolataival
    Lapidárium a glagolita kőtáblák másolataival
  • Kilátás a templomtól
    Kilátás a templomtól
  • Valun öbölpart
    Valun öbölpart
Commons:Category:Valun
AWikimédia Commons tartalmazValun témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. abStare crkve Cresa i Losinja (horvát nyelven). www.casopis-gradjevinar.hr. [2014. március 14-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 30.)
  3. Valun (horvát nyelven). www.gimnazija-cres.hr. [2013. szeptember 8-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 30.)
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  6. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2730.

További információk

[szerkesztés]
Tengermellék-Hegyvidék megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Valun&oldid=26939883
Kategória:
Rejtett kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp