Ez a lap egy ellenőrzött változata
Valun | |
![]() | |
Valun kikötője | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
Község | Cres |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 51557 |
Körzethívószám | (+385) 051 |
Népesség | |
Teljes népesség | 64 fő(2021. aug. 31.)[1] |
Népsűrűség | 7,12 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 0 - 60 m |
Terület | 8,29 km² |
Időzóna | CET,UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() AWikimédia Commons tartalmazValun témájú médiaállományokat. | |
Valun (olaszul:Vallon di Cherso)faluHorvátországbanTengermellék-Hegyvidék megyében. KözigazgatásilagCreshez tartozik.
Cres szigetének középső részén részén,Cres városától légvonalban 8 km-re délnyugatra, a Cresi-öböl átellenes oldalán, a Valuni-öböl partján fekszik.
Valun neve valószínűleg a latin „vale” (völgy) főnévből származik, mivel a szárazföld felől meredek domboldalak veszik körül. Valun az egykori Bućev falu kikötőjeként keletkezett. Bućev nagyon régi település volt, kialakulását az 1000 körüli időre teszik. Szent Márk templomát a8. században építették. A régi plébániatemplom falából került elő a valuni tábla egy óhorvát és latin nyelven, glagolita és latin betűkkel írt11. századi sírkőlap darabja. A táblán három generáció, nagyanya, fia és unokája (Teha, Bratohna és Juna valószínűleg Bućev lakói voltak) neve van megörökítve.[2]Bućev lakói eredetileg földműveléssel, juhtenyésztéssel foglalkoztak. Később egyre inkább áttértek a halászatra és a tenger felé orientálódtak.1810 körül elhagyva a régi települést később az öböl partjára kezdtek áttelepülni.1820-ra a régi falu teljesen elhagyatottá vált. Maradványai a Szent Márk templom mellett ma is megtalálhatók. A falu legnagyobb épületét a palotát Filip Vidić építette a saját részére, de amikor Fiumébe költözött a felét a valuni híveknek adta el, akik itt alakították ki a plébániát.[3]A település a sziget többi részével együtt a18. század végéigvelencei, majd1822-től osztrák uralom alatt állt.1867 és1918 között azOsztrák–Magyar Monarchia része volt.1857-ben 189,1910-ben 266 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település aSzerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. Amásodik világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került.1991-ben az önálló horvát állam része lett.2011-ben 59 lakosa volt.
Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
189 | 190 | 262 | 264 | 258 | 266 | 286 | 240 | 231 | 173 | 126 | 81 | 63 | 68 | 62 | 59 |