Ez a lap egy ellenőrzött változata
 Szerkezeti képlet | |||
 | |||
 | |||
| IUPAC-név | Butánsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 107-92-6 | ||
| PubChem | 264 | ||
| ChemSpider | 259 | ||
| MeSH | Butyric+acid | ||
| RTECS szám | ES5425000 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H8O2 | ||
| Moláris tömeg | 88,1051 g/mol | ||
| Megjelenés | Színtelen, kellemetlen szagú folyadék | ||
| Sűrűség | 0,96 g/cm³, 20 °C[1] | ||
| Olvadáspont | -5 °C[1] | ||
| Forráspont | 163 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | korlátlanul elegyedik[1] | ||
| Savasság (pKa) | 4,83[2] | ||
| Veszélyek | |||
| Főbbveszélyek | Maró(C)[3] | ||
| R mondatok | R34[3] | ||
| S mondatok | (S1/2),S26,S36,S45[3] | ||
| Lobbanáspont | 72 °C[1] | ||
| LD50 | 2000 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokonkarbonsavak | Propionsav,Valeriánsav | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyagstandardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Avajsav vagybutánsav egy szerves vegyület, egy telítettmonokarbonsav. Színtelen, kellemetlen szagú, maró folyadék. Vízzel korlátlanul elegyedik, de vizes oldatából kisózható. Ez azt jelenti, hogy ha vizes vajsavoldathoz vízben jól oldódó sókat adnak, a vajsav cseppekként kiválik. Van egy szerkezetiizomerje, ez azizovajsav. A sóit és az észtereitbutirátoknak (vagybutanoátoknak) nevezik. A természetben megtalálható avajban és azizzadságban.
Vajsav baktériumok. Ezzel a névvel számos spóraképző,anaerob baktériumfajt jelölnek (Clostridium butyricum, C. acetobutylicum, C. pasteurianum, C. beijerinckii stb.), amelyek cukorból, gyakran keményítőből is vajsavat, butil-alkoholt képeznek, miközben ecetsav, szén-dioxid és hidrogéngáz keletkezik.[4]A természetben megtalálható. Előfordul például a vajban, az izovajsavval együtt,glicerinnel alkotott észtere alakjában. A vajban körülbelül 3-4%-nyi mennyiségben található. A vaj avasodásakor a kellemetlen szagot a vajsav szabaddá válása okozza. Előfordul az izzadságban és a húsban is. AGinkgo biloba termése erjedésekor vajsav szabadul fel, ezért közparkokban csak a hím növényeket ültetik.
Az úgynevezettvajsavas erjedéskor is vajsav keletkezik. Egyes baktériumok képesek vajsavas erjesztésre, ezek a vajsavbaktériumok, ilyen például aClostridium butyricum. Ez semleges közegben a cukrokat úgy bontja le, hogy főként vajsav ésecetsav keletkezik.
Keményítőből, cukrokból,glicerinből állítható elő vajsavas erjesztéssel. Szintetikusann-butanol vagybutiraldehid oxidációjával nyerhető.
A vajsavat vajsavészterek előállítására használják fel. Ezek kellemes illatú vegyületek, emiatt az illatszeripar használja fel őket. A kisebb szénatomszámú vajsavésztereket oldószerként is alkalmazzák.[1] Felhasználják gyógyszerek és kártevőirtó szerek előállítására is.[1]
Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap