VI. Gergely (Róma, ? –Köln,1047 novembere) volt a történelem során a 149.pápa. Trónra lépésének évtizedében szinte az egyetlen olyan egyházfő volt, aki alkalmas, és megbecsült feje lett volna az egyháznak. AzonbanGergely szerencsétlenségére, pontifikátusa inkább függött arómai és császári politikától, mint saját érdemeitől.
ValószínűlegRómában látta meg a napvilágot, eredetilegJohannes Gratianus néven. Atusculumihercegi család közeli rokona volt. A papi hivatást választva igen hamar nagy tiszteletre tett szert kiváló tudása és becsületessége miatt. Így amikor keresztgyermekét,IX. Benedeket választották megSzent Péter követőjének, a rómaiSzent János-templom archipresbitere lett. Az örök városban maradt akkor is, amikor aCrescenti család ádáz harcban elűzte Benedeket trónjáról1044-ben, ésIII. Szilvesztert ültette a szent trónra. DeIII. Henrik,német-rómaikirály támogatásával pár hónap múlva ismét Benedek foglalhatta el a pápai trónt.
De az ifjú és kicsapongó Benedek kevéssel ezután, hosszas győzködésre úgy döntött, hogy lemond hivataláról, mivel meg akar nősülni. Így hivatalát keresztapjának adta át, a korabeli pletykák szerint 650 kg arany fejében. Az idős és bölcs Johannest1045.május 1-jén iktatták be hivatalosan a pápai méltóságba. Ekkor vette fel a Gergely nevet. Az egyház berkein belül nagy tisztelet övezte, ezért hatalmát senki sem kérdőjelezte meg, de a világi politikában a Crescentiek nem látták szívesen. III. Szilvesztert akarták visszaültetni a trónra, ésGergely pontifikátusát valóságos pokollá változtatták. Üres kincstára és különösebb családi vagyon nélkül elveszettnek tűnt kordában tartani az örök várost. Ugyan gyóntatója, Hildebrand (a későbbiVII. Gergely pápa) segítségével sikerült egyszer-egyszer megnyugtatni a tömeget, de végleges rendet nem tudott fenntartani. Benedek segítségét is kérte, aki egy időben szinte helyette kormányzott. Végül Gergely belátta, hogy elkerülhetetlenFekete Henrik király (később német-római császár) segítségét kérni. Erre a hírre még többen ellene szegültek.
1046 őszén Henrik átkelt azAlpokon, ésSutriban zsinatot hívott össze, amelyen jelen volt az elmúlt két év mindhárom egyházfője. Henrik nagy tisztelettel fogadta Gergelyt, a hivatalban lévő szentatyát, és megígérte neki, hogy rendezi aLaterán bajos ügyeit. Az uralkodó meghallgatta követeit és a három magas rangú klerikust, és végül döntött. Szilveszter uralmát kezdettől fogva trónbitorlásnak minősítette, és megfosztotta minden egyházi rangjától valamint egykolostorba száműzte élete hátralevő részére. Benedeket sem fogadta el törvényes egyházfőnek, hiszen Gergely előtt önként lemondott trónjáról.
Gergelyt pedigszimóniával vádolták meg, amelyet a becsületes egyházfő be is vallott. Ezért a király úgy döntött, hogydecember 20-án mindhármójuk uralmának végeszakad, és egy új egyházfő foglalhatja el Szent Péter trónját. Henrik SutribólNémetországba, valószínűlegKölnbe vitetteGergelyt és kancellárját is. Az idős pápa itt lelte halálát1047 végén.
Ez a szócikk részben vagy egészben aPope Gregory VI című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
