Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Vörs | |
 | |
| Becenév:A Kis-Balaton fővárosa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Somogy |
| Járás | Marcali |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Deák Tamás (független)[1] |
| Irányítószám | 8711 |
| Körzethívószám | 85 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 452 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 21,59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Terület | 22,65 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 39′ 46″,k. h. 17° 16′ 14″46.662888888889,17.2704546.662889°N 17.270450°EKoordináták:é. sz. 46° 39′ 46″,k. h. 17° 16′ 14″46.662888888889,17.2704546.662889°N 17.270450°E | |
  Vörs Pozíció Somogy vármegye térképén | |
| Vörs weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazVörs témájú médiaállományokat. | |
Vörs (horvátul:Verša)községSomogy vármegyében, aMarcali járásban.
Hivatalosan, levédetve „a Kis-Balaton fővárosa”. Vörsön található Európa legnagyobb templomban épített beltéri betleheme, amely a karácsonyi ünnepek idején több tízezer látogatót vonz a településre. A Szent Márton Európai Kulturális Útvonalat az Európai Tanács 2005-ben kiemelkedő jelentőségű európai kulturális úttá nyilvánította. Vörs az ennek nyomán kialakítottVia Sancti Martini hálózat egyik állomása. Vörsön megtekinthető még Magyarország első vidéki tűzoltómúzeuma és a híres vörsi tájház ia.
Érdekességként elmondható, hogy a falu 2000-ben országos tűzoltótalálkozót szervezett, 2001-ben az első kihelyezett kormánygyűlés helyét adta, vendégül látva az 1998-2002 között hivatalban lévőelső Orbán-kormány tagjait ésOrbán Viktor miniszterelnököt.
Vörs Somogy vármegye északnyugati csücskében fekszik, a térség fő turisztikai célpontjai közülKeszthelytől 12,Hévíztől 17,Zalakarostól pedig 20 kilométerre található. Közigazgatási területének legészakibb pontja alig 300 méterre van aBalaton partvonalától.
A közvetlenül határos települések: északkelet felőlBalatonszentgyörgy, délkelet felőlTikos, dél felőlSzegerdő ésFőnyed, délnyugat felőlBalatonmagyaród, nyugat felőlZalavár, északnyugat felől pedigFenékpuszta (Keszthely déli településrésze).
Északi határszéle mellett halad el azM76-os autóút és a76-os főút is, lakott területe vonatkozásában azonban a községzsáktelepülésnek minősül, mivel aszfaltozott úton csak a7501-es útból leágazó 75 102-es úton (települési nevén Kossuth Lajos utcán) közelíthető meg.
Vonattal aBudapest–Murakeresztúr-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállóhelye van itt.Vörs megállóhely a belterület nyugati széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a falu központja felől egy önkormányzati út biztosítja.
VörsÁrpád-kori település. Nevét1293–1364 között említették először oklevelek mint aHahót nemzetség Buzád ágának birtokát.1496-ban a Csányi családnak volt itt földesúri joga. Az1536. évi adólajstrombanWers írásmóddal szerepel.1563-ban a török kincstári adólajstrom szerint csak 6,1573–1574-ben pedig csak 4 házból állt. Birtokosai1583-ban Csányi Bernát,1598–1599-ben János,1626–1627-ben Bakó Farkas,1660-ban pedig Sárkány Miklósné voltak.1703 körül pedig márFestetics Pál birtokában találjuk.1715-ben csak 8 háztartást írtak benne össze.1726–1733-ban Festetics Kristóf,1767-ben Csányi Ferenc, Imre és Györgyné,1776-ban pedig Csányi Ferenc és Imre birtoka volt, a19. század elején pedig gróf Festetics György és Sallér Judit, a20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a nagyobb birtokosa.
A20. század elejénSomogy vármegye Marcali járásához tartozott.
1910-ben 1005 lakosából 1004 magyar, ebből 987 római katolikus, 11 izraelita volt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 459 | 482 | 479 | 511 | 452 | 482 | 469 | 456 | 452 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 6,6% németnek, 1,9% cigánynak, 0,2% örménynek mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 1,2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,5% (29,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 77,4%-a vallotta magát magyarnak, 13,9% németnek, 3,7% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,4% volt római katolikus, 2,1% református, 1,7% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 6,6% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).[12]
A legelső Betlehem 1948-ban lett megépítve. A falubeliek kezdeményezésére lebontották ideiglenesen a Jézus Szíve oltárt a templomon belül, majd annak helyére egy kisebb Betlehemet építettek. Ma már több mint 60 négyzetméteren meg lehet tekinteni a gipszből, emberi és állati figurákat leszámítva csak természetes anyagokból készülő óriási Betlehemet. A minden évben teljesen máshogy berendezett építmény az adventi időszakban több tízezer embert vonz. A beltéri betlehem a Szent-Márton templomban található
Az avar–magyar kontinuitás egyik bizonyítékaként tartják számon,Költő László régész tárta fel.
Szent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom 1820-ban épül késő barokk stílusban,[13] nevezetes barokk stílusú tornyát 1845-ben kapta. Mai formáját 1906-ban nyerte el. Főoltárának közepén Szent Márton könyvet és fehér ludat tartó szobra áll. A kereszthajóban az Amiens-i jelenetet ábrázoló modern üvegablak van. A templom előtti Szentháromság-szobor talpazatán Szent Domonkos, Szent Vendel és a kezét áldásra emelő Szent Márton püspök szobra látható. 1948 óta advent első vasárnapjára a templomban építik fel Európa legnagyobb természetes anyagokból, mohából, zuzmókból, élethű figurákból készülő beltéri híres betlehemét, amely Európa egyik, ha nem a legnagyobb templomon belüli betleheme.[14]
A híres vörsi tájház története 1961-ig vezethető vissza, akkor még 6 darab füstőskonyház talpasház volt található a Dózsa utcában. A jelenleg egyedül maradt Talpasházat 2015-ben az oktatási és Kulturális Minisztérium Vendégváró tájházak című pályázat keretének köszönhetően felújított utolsó ház. A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerhetjük meg a talpasházat meglátogatva.
Magyarország első vidéki tűzoltómúzeuma, amely 1983-ban nyílt meg a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Somogy megyei tűzoltó parancsnokság és a budapesti Tűzoltó Múzeum összefogásával. A terem középpontja igazi ritkaság, egy Geittner és Rausch-féle kézi működtetésű kocsifecskendő és egy Köhler-féle benzinmotoros szer található a sok már különleges tárgy mellett.
A Vörsön fészkelőfehér gólyák egyike a2000-es években azzal vált híressé, hogy 13 éven keresztül minden tél végén az első Magyarországra érkezett gólya volt. Érkezési időpontja ebben az időszakban február 23-26 között volt; a helyiektől idővel saját nevet is kapott, Charlie-nak nevezték el.[15] 2020 február 11-én ismét Vörsön szállt le a Kele névre elkeresztelt – szintén Fekete István, a berki ember név után elkeresztelt Tüskevár ABC melletti fészekben – Magyarország első gólyája.[16]
A balatoni halászokat a 19. században Vörs látta el bödönhajóval, mivel a környékbeli erdőkben „csónaknak termett” évszázados tölgyeket találtak. Ebben a században – 30-40 évig – egyedül Vörsnek voltak olyan erdői, hogy a Balaton halászatához szükséges bödönhajó szükségletét egymaga el tudta látni. Ezért Vörsön mindenhol lehetett ilyen halászhajót találni, pedig a 19. század végén már egyetlen másik balatonmelléki faluban nem volt fellelhető. Végül ahogy a technológia fejlődött, már a vörsiek sem készítettek új hajókat. A történelemkönyvek szerint Szabó János készítette az utolsó bödönhajókat 1897-ben Vörsön keszthelyi halászok számára.[17]
Gulyás József sírja
Az 1920-as években Vörs világszinten is látogatott volt a madártannal foglalkozó szakemberek, az ornitológusok számára, ugyanis Gulyás József, Magyarország első nemzeti parki alkalmazottja itt lakott. A vörsi halászt 1922-ban nevezték ki a kis-balatoni kócsagtelep megőrzésére. A neves kócsagőr a mai természetvédelmi őrök elődjének tekinthető. Az ő munkásságának köszönhető, hogy a Kis-Balaton kócsagállománya megmenekült.[18]
