Ez a lap egy ellenőrzött változata
Anémet népi mozgalom vagyVölkisch-mozgalom[1][2] (németül:Völkische Bewegung) egyszélsőjobboldali, etno-nacionalista mozgalom volt, amely nagy befolyásra tett szert a Német Birodalomban és Ausztriában és a19. század végétől aNémet Birodalom1945-ös bukásáig működött. Hatással volt anemzetiszocializmusra (nácizmus), éppúgy, mint a modern szélsőjobboldalra.[3] Azideológiájának központi elemei arasszizmus és azelitizmus voltak.[4] Nézeteikújpogány vallási összetevőt is tartalmaztak.[5]
Azideológia a német nemzeti romantikából (romantikus nacionalizmus)(wd) fejlődött ki. A mozgalom egyesítette anacionalizmust, azanti-liberalizmust, akulturális pesszimizmust(wd) és arasszizmust egy közös ideológiai rendszerben.[4] A propagálói aromantika korából és aNapóleon elleni szabadságharcból ihletet merítve, a német nyelv, spiritualitás és „faj” egyediségét és felsőbbrendűségét hirdették.[6] Ideológiájuk a „vér és talaj”(wd) (Blut und Boden)soviniszta eszméjére épült, hogy a „vér” (vérszármazás, faj) és a „talaj” (szülőföld), azaz a faji származás a német nemzet alapja.A mozgalom gondolatai közvetlen hatást gyakoroltak azariozófia(wd) okkult tanításaira.[4] A mozgalom nagyszámú vallási-politikai egyesületből állt, amelyek vezetői és követői szoros kapcsolatban álltak egymással, majd később a fejlődőnáci párttal.[5] Az ideológiájuk a 19-20. század fordulóján jelentős hatást gyakorolt a német társadalom különböző aspektusaira.[7]
„Idegen népnek” tekintették az országban élőzsidókat,[8] akik a német„Volk”-tól (néptől) eltérő „fajhoz” vagy „néphez” tartoznak.[9] AHarmadik Birodalom idejénAdolf Hitler és anácik érvényesítették a németVolk definícióját, amely a kategóriából kizárta azsidókat, acigányokat, aJehova Tanúit, ahomoszexuálisokat és más, Németországtól"idegen elemeket".[10] Irányelvük oda vezetett, hogy ezeket a"nemkívánatos személyeket" összegyűjtötték és legyilkolták, amely az utókor számára aholokauszt néven vált ismertté.