Klösz György: Vígszínház. A felvétel 1896 körül készültA bombatalálatot kapott színház 1945 januárjában
AVígszínház a legnagyobb múltú, legnépszerűbb budapesti színházak egyike. Négy játszóhelye (a nagyszínpad, a Házi Színpad nevű stúdió, kamarája, aPesti Színház és a 2024-ben nyílt Víg Szalon[2]) összesen több mint 1700 ülőhellyel rendelkezik.[3][4] A színház a modern magyar polgári dráma bölcsőjeként is ismert, híres szerzői voltakHeltai Jenő,Bródy Sándor,Szomory Dezső,Lengyel Menyhért,Szép Ernő,Hunyady Sándor,Herczeg Ferenc. A 21. században világszerte jellemző, hogy a nagyobb nézőterű színházak többsége elvesztette közönségének jó részét. A Vígszínház premierjei ezen tendencia ellenére sikeresek, előadásai szépszámú közönség előtt zajlanak. A színház Budapesten, aSzent István körútÚjlipótváros felőli oldalán található.
1896. május 1-jén nyitott meg a főváros új színháza,Jókai Mórnak az eseményre írt,A Barangok, vagy a peoniai vojvoda című darabjával. A színház alapításának terve már évekkel előtte felvetődött, ennek köszönhetően alapították meg már 1894-ben a Vígszínház Rt.-t. Első igazgatójaDitrói Mór volt, akiKolozsvárról érkezett Budapestre, hogy a magával hozott művészekkel együtt igazi modern együttest hozzon létre. Játszottak klasszikus darabokat, kortárs műveket, és sikerre vittek francia vígjátékokat is. 1897-ben elindította aVígszínház színésziskoláját, ami 1903-ig működött, amikor is megalakult belőle aOrszágos Színészegyesület Színészképző Iskolája.[5]
Az első világháború után a színház gazdasági helyzete megromlott. A korábban az intézményt létrehozó és fenntartóFaludi Gábor egy amerikai üzletembernek,Ben Blumenthalnak adta el a színházat (1920). A színház éléreRoboz Imre került igazgatóként (1939-ig), művészeti igazgatóként pedigJób Dániel. Utóbbi a Ditrói által megkezdett munkát hasonló igényességgel folytatta, miáltal neves színházi alkotók kerültek ki a Vígből, pl.Molnár Ferenc. Az amerikai tulajdonos az őt ért támadások következtében 1926-ban távozott. Ebben a korszakban tűntek fel olyan tehetséges fiatalok, mintTolnay Klári,Dajka Margit vagyMezey Mária. 1935-benPesti Színház néven új kamaraszínháza lett az intézménynek a Révay utcában.[6]
1945. január 16-án bombatalálat érte az épületet. A tetőzete teljesen beszakadt. Miközben az év tavaszán még romokban állt,Jób Dániel elkezdte a társulat újraszervezését. Az első bemutató, ami májusban így aRádius mozi (maThália Színház) színpadán zajlott le, Gorkij:Éjjeli menedékhely című műve volt.
A korszakban hazai vagy nemzetközi ősbemutatóként bemutatott fontosabb darabok
1951 és 1961 között – amikor aMagyar Néphadsereg Színháza néven működött – öt igazgatója voltLadányi Ferenc, Horváth Ferenc,Goda Gábor,Somló István ésMagyar Bálint személyében. 1961-ben visszakapta aVígszínház nevet, és ettől az évtől a híresVárkonyi Zoltán lett a színház igazgató-főrendezője.1967.szeptember 30-án nyílt meg a Vígszínház kamaraszínháza, az 560 személyesPesti Színház, aVáci utcában. A színházatGogol:Egy őrült naplója című művének Sylvie Luneau és Roger Coggie által dramatizált darabjával nyitották meg,Horvai István rendezésében,Darvas Ivánnal a címszerepben.
A teátrum az 1970–es és 1980-as évtizedekben kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett a következő eredeti magyar musicalekkel vonzott magához új közönségrétegeket:Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról;Harmincéves vagyok;Jó estét nyár, jó estét szerelem!;Kőműves Kelemen, majd a 2024-ben is telt házakat vonzóA padlás című népszerű mesemusical. A vígszínházi siker-repertoár másik meghatározó darabja aJátszd újra, Sam! volt, amely több mint 40 éve folyamatosan műsoron van.[7]
1993 –1994 között teljes körű rekonstrukciót kapott az épület. A művészek aVígszínházi búcsú című előadással hagyták el az épületet. A munkálatok ideje alatt a társulat aNyugati pályaudvar Podmaniczky utca felöli oldalán, a mai Eiffel tér helyén ideiglenesen felállított sátorban játszott. A felújított épületet 1994. október 22-én, ünnepélyes keretek között adták átBékés Pál:Össztánc című darabjának díszbemutatójával.
A színház folytatta az eredeti magyar zenés darabok bemutatását. 1996. január 18-án mutatták beA dzsungel könyve című musicalt, melynek szövegétBékés Pál, zenéjétDés László, dalszövegeit pedigGeszti Péter írták. A bemutató hatalmas sikert aratott, mely napjainkig töretlen sikerrel szerepel a színház repertoárján. A másik nagy sikerű zenés darab aMolnár Ferencregénye alapján készültA Pál utcai fiúk című darab volt, melynek szövegétGrecsó Krisztián írta, a zenét és a dalszövegeket pedig (hasonlóanA dzsungel könyvéhez) Dés és Geszti. A 2016. november 5-én bemutatott darab nagy sikert aratott, népszerűsége a mai napig töretlen, a színház folyamatosan játssza.
1979-ben – Várkonyi Zoltán halála után – Horvai István lett az igazgató, akit 1985-ben Marton László követett. Az ő utódaként pedig – 2009. február 1-jétől –Eszenyi Enikő lett a társulat vezetője, akinek megbízatása 2020. június 30-áig szólt.[8] 2020 márciusábanRudolf Pétert bízták meg az intézmény vezetésével 2021. december 31-ig,[9][10][11] majd 2021 augusztusában öt éves állandó kinevezést kapott.[12]
A Vígszínház 1896-ban, egy év alatt épült fel, a bécsiFellner és Helmer iroda tervei alapján. Az épület mögött akkoriban még mocsaras terület húzódott. Körülötte szempillantás alatt épült ki a káprázatos századfordulósBudapest, és a polgárság új központja, aLipótváros, majd azÚjlipótváros.
Az épület a későhistorizmus jellegzetes alkotása. A városi környezetben a legszembetűnőbb az épület hármas tömegalakítása: magas színpadi traktus, amely magába foglalja a zsinórpadlást, alacsonyabb nézőtéri és egy kupolás-tornyos lefedésű, magas előcsarnokrész. Ezt a megoldást főképpen 1881 után alkalmazták.
A Vígszínház épülete éjszakai megvilágításban
A tagolt tömegalakításnak megfelelően a homlokzati díszítés is barokkizáló, hangsúlyos kocsifelhajtóval. A nagy méretek, a sok díszítés kétségtelenül ünnepélyességet és emelkedettséget kölcsönöznek a színházaknak, amelyek így felhívják magukra a figyelmet az általában szerényebb épületekből álló városi kontextusban.
A Fellner és Helmer építészpáros a színházépület belsejében is bevezetett egy olyan strukturális megoldást, amely egyrészt megkülönbözteti az épületeiket a korábbi színházaktól, másrészt alkalmas volt a 19. század vége társadalmi reprezentációs igényeinek a kielégítésére. Ez a közönségforgalmi helyek kialakítására vonatkozott. A díszes, bőségesen aranyozott földszinti előcsarnokból sugaras megoldással több lépcső visz a nézőtérre: az első emeletre, a legfontosabb és leggazdagabban díszített páholysorhoz pihenőszintekkel ellátott, központi elhelyezésű lépcsősor vezet, így a pihenők szintjén lehetőség van a sétálgatásra, társalgásra, az első emeletifoyer pedig teret ad az elit társasági életének. Ezáltal a társadalmi hierarchia a színházépületen belül is tökéletesen kifejeződött.
A nézőtér is a hagyományos hármas páholysorral készült. Az oszlopokatkariatidák helyettesítik, s rengeteg az aranyozás, ami szintén növeli az ünnepélyességet, valamint erősíti a belső fényt.
A színházépületet amásodik világháború utolsó hónapjaiban bombatalálat érte, ezután újra felépítve1951-ben nyílt meg a Magyar Néphadsereg Színháza néven. Eredeti és ma is használatos nevét csak 1960. szeptember 8-án kapta vissza. Az épület 1974-ben kapottműemléki védettséget.
Bulgakov a Vígszínházban – 2015
1992-ben a magyarországgyűlés kétmilliárd forintot hagyott jóvá a Vígszínház rekonstrukciójára. A munkálatokat 1993 tavaszán kezdték el. Ekkor még folytak az előadások. A társulat csak a következő évadot töltötte az épületen kívül, amikor aNyugati pályaudvar mellett felállított sátorszínházban játszottak. A felújítástSiklós Mária építész (KÖZTI) ésSchinagl Gábor belsőépítész vezették. Az átépítés arra irányult, hogy visszaadja a színház századfordulós hangulatát, ezért több helyen ismét páholyokat létesítettek. Újra helyére került a másfél tonnás csillár – amely az eredeti hasonmása. Bár a színháztechnikai eszközök szempontjából a Vígszínház mindig az egyik legkorszerűbbnek számított, az épületben nem volt díszlet- és jelmeztár, sem pedig stúdiószínpad, ezért megnövelték a régi épület hasznos területét. A tervezők U alakban új emeletet illesztettek a színház Pannónia utcai, Vígszínház utcai és Ditrói Mór utcai oldalain lévőkre, illetve beépítették a tetőteret is. A színház tetejét vörösréz lemezzel borították, mely 1994-ben az Év Tetője pályázaton különdíjban részesült.[20] 1994. október 22-én a köztársasági elnök nyitotta meg a színházat.
2013-ban az Új Széchenyi Terv keretében napelemes rendszert telepítettek az épület tetőszerkezetére, jelentős mértékben csökkentve a ház közhálózatról levett villamosenergiájának szükségletét.[21][22]
↑Dr. Venczel Sándor a Főváros színházairól - a közgazdász szemévelBenchmarking 2008, a SZÍNHÁZ folyóirat internetes portálja - 2010. március (hozzáférés: 2014. febr. 1.)
↑TACE (Színházépítészet Közép-Európában):Vígszínház (hozzáférés 2014. május 21.)
↑Budapest City.orgVígszínházArchiválva2014. május 21-i dátummal aWayback Machine-ben XIII. kerület, Angyalföld, Szent István körút 14. (hozzáférés 2014. május 21.)
Magyar Bálint:A Vígszínház története alapításától az államosításig. 1896–1949; Szépirodalmi, Bp., 1979
Mészöly Tibor:Színház a század küszöbén. Ditrói Mór és a Vígszínház stílusforradalma; Múzsák, Bp., 1986 (Szkénetéka)
Vígszínház; Vígszínház Igazgatósága, Bp., 1986
A száz éves Vígszínház. Mozaikok tíz évtized történetéből, 1896–1996; szerk. Mészöly Tibor, Radnóti Zsuzsa; Vígszínház Igazgatósága, Bp., 1996
Bukásra ítélt siker. A Vígszínház élén, 1955–1958. Egy polgár egy nem-polgári korban; sajtó alá rend. Siklós Olga; Mundus, Bp., 2004 (Mundus – emlékiratok)
Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa, fotó Keleti Éva; Vígszínház, Bp., 2006
Színház az egész élet. A Vígszínház nagy generációja. Szántó Erika beszélgetései; Saxum, Bp., 2021
Heltai Gyöngyi:Pesti magánszínházak a két világháború között. Transzatlanti hatások, lokális érdekvédelem; L'Harmattan, Bp., 2021 (Humaniórák)
é. sz. 47° 30′ 45″,k. h. 19° 03′ 05″47.5125,19.0513888947.512500°N 19.051389°EKoordináták:é. sz. 47° 30′ 45″,k. h. 19° 03′ 05″47.5125,19.0513888947.512500°N 19.051389°E
_Fortepan_60157.jpg)
.JPG)
.svg)
.jpg)
_%25E2%2580%2593_crop.jpg)
.jpg)
