Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Végső István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2026. január 16.

Pontosságellenőrzött

Végső István
Született

Kiskunhalas
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • történész
  • helytörténész
IskoláiSzegedi Tudományegyetem(–2002, történettudomány)


Végső István (Kiskunhalas,1979.január 22. – ) magyar történész, kulturális rendezvényszervező, közösségfejlesztő mentor, segédlevéltáros.

Élete

[szerkesztés]

Tanulmányait aSzegedi Tudományegyetemen végezte történelem (1997–2002), politikatörténet (1999–2002) és kommunikáció (2002–2006) szakokon. Később, 2013-ban kulturális rendezvényszervezőOKJ-s képesítést is szerzett.

2006–2007 között aMagyar Nemzeti Filmarchívum filmhíradós és dokumentumfilmes csoportjában dolgozott, mint archivátor; ebben az időszakban filmkritikákat is írt. 2010-től szülővárosában a három kiállítóhellyel rendelkezőHalas Galéria tárlatvezetője és programszervezője lett, emellett az intézmény iktatási és adminisztrációs feladatait is végezte. Ott töltött ideje alatt jelentősen gyarapodott a galéria tárgygyűjteménye, egyúttal a látogatói létszáma és honlapjának nézettsége is megsokszorozódott.

2013–2015 között a Halasi Média és Kultúra Kft. programszervezőjeként dolgozott, feladatai közé tartoztak – a civil szervezői tevékenysége mellett – közművelődési és helytörténeti események, városi ünnepségek és egyéb programok szervezése is. 2016-ban a Halasi Csipke Közalapítvány munkatársaként, mint archivátor aHalasi Csipkeház történeti anyagának leltározását végezte.

2017-től a Cselekvő közösségek (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) közösségfejlesztő mentoraként dolgozott, majd 2019-ben aHonismereti Szövetség országos titkára lett, e minőségében is főleg programokat szervezett és pályázatok tucatjait írta meg. 2020-2024 között aClio Intézet, majd az Erőszakkutató Intézet munkatársa volt. 2024 óta aMagyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Gazdasági Levéltári Osztályán dolgozik, mint segédlevéltáros.

Szakmai munkássága

[szerkesztés]

Közel 200 helytörténeti, kulturális cikket, tanulmányt írt szaklapoknak, helyi és megyei hírlapoknak. 21 könyve jelent meg, főként Kiskunhalas és környéke helytörténete, aholokauszt, az1956-os forradalom és a hadtörténet témaköreiben.

Családfakutatás és őskutatás terén is sok tapasztalatokra tett szert az évek folyamán; 2008-tól vesz részt, mint civil szervezeti vezető vagy vezetőségi tag több ilyen jellegű kulturális szervezet tevékenységében is. Eddig közel 800 rendezvény, helytörténeti program, kiállítás, előadás és fórum szervezése köthető a nevéhez. Ugyancsak 2008 óta szervez és vezet helytörténeti órákat, táborokat és sétákat általános- és középiskolások számára. 2003 óta szerepel meghívottként helyi és országos rádiók, televíziók egyes, történeti témákat feldolgozó műsoraiban.

Főbb publikációi

[szerkesztés]
  • Azsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére.Századok 1., (2003),
  • Zsidósors Kiskunhalason – kisvárosi út a holokauszthoz. (2007); (társszerző: Simko Balázs)
  • A 2007-ben megjelentA magyar holokauszt földrajzi enciklopédiája (Randolph L. Braham (szerk.) kötetekben önállóan vagy társszerzőségben írta megBács-Bodrog vármegye,Csongrád vármegye,Csanád-Arad-Torontál vármegye,Gömör-Kishont vármegye,Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ésUgocsa vármegye fejezeteket.
  • Gyorsan, bátran, hűséggel – a m. kir.Balog Ádám 15. honvéd kerékpáros zászlóalj története. 2009. (társszerző: Sőregi Zoltán)
  • Főispánok a népbíróságok előtt. In: Randolph L. Braham (szerk.) Tanulmányok a holokausztról VI. (2014)
  • Az 1956-os forradalom Kiskunhalason. (2017)
  • A kiskunhalasi gyűjtőtábor története. In: A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve Kiskunhalason (2017)
  • Kossuth városa a szélsőjobboldal markában - Anyilaskeresztes mozgalomCegléden (1938-1944). In: Clio Műhelytanulmányok, 2020/9.
  • Az örökké elfeledett hősi halott. Marancsik Pál halálának kálváriája. In: Virányi, Péter (szerk.) Európa 1944-1945. MTA II. világháború története albizottság (2021) 285 p. pp. 155-169.
  • Garbai Sándor aTanácsköztársaságról és a zsidóságról - Clio kötetek 3. (2021.)
  • Aredempciós mozgalomtól a kun önrendelkezésig és vissza. In: Szeghy-Gayer, Veronika; Zahorán, Csaba (szerk.) Kérészállamok: Átmeneti államalakulatok a történelmi Magyarország területén (1918-1921). Ludovika Egyetemi Kiadó (2022) 420 p. pp. 371-388.
  • Macska Roza legendája: az utolsó utáni kiskunhalasi boszorkány. In:Forgó, Géza Makói József Attila Múzeum Évkönyve VI. Makói József Attila Múzeum (2024) pp. 41-53.
  • A „Kereszténység bástyája” rádióbeszéd: – avagyZadravecz István 360 fokos fordulata. In: Virányi, Péter (szerk.) Fordulat a háborúban (1942-1943): Frontok, sorsok, áldozatok. MTA II. világháború története albizottság (2024) 312 p. pp. 20-42.
  • Gettóélet, '44. Jaffa Kiadó, (2025)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2025. április 23.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Végső_István&oldid=28716084
Kategóriák:
Rejtett kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2026 Movatter.jp